Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-11-02 / 44. szám
II-dik évfolyam. 1890. november 2. KÁRPÁTALJA jobban el van terjedve azonban alanyul a R. szovázs és a nagylevelii Portalis, melynek összeforradása a nemes galy- lyal a legtökéletesebben történhetik. A R. Sauvage es Portalis fajok volnának tehát alanyul 80. ezer számban megszerzendők; egyenes termesztésre pedig az aestriváhsok fentebb ismertetett fajaiból volna a Jaquez és Elsinbourgokból nehány száz vesző kerítendő és a Herbemontból, — melynek, ha leve be nem válnék, gályái beolthatók lesznek, mert ellenállók. Mielőtt a város a kormányhoz folyamodnék, eélszerü lesz Molnár István urat is, aki a borászati lapok szerkesztője, ezen kérdésekre nézve tanács adás végett megkeresni, ki mindenre szives készséggel fog utasítást adni. Már, a mi a telep kijelölést illeti, a nézetben vagyok, hogy a hídon túli sziget magasb része oly talajú, mely gyors gyökérképzést eredményezne, azonban az ár, különösen a jégtáblák nagyon veszélyeztetnék, mégis egy részét kísérletezésre bekeríteni és beültetni kellene, mert, ha a vizár és jég esetleg nem rontaná meg, azt hiszem egy év alatt jó, gyökeres vészükét szolgáltatna, míg a másik és tu- lajdonképeni főtelep a klacsanói fürdő háznál kötött agyagu talaja miatt ezen előnynyel nem bírna, mindazonáltal a mellette folyó Rika patak vize felfogható és részbeu kiárasztható is lévén, nedvességben a telep szükséget nem szenvedne, habár a művelés költségesebb és tovább tartan a is, de biztos volna, sőt a kezelő kertésznek is ott kész lakása van. A hazai fajokból azok, melyek vidékünkön már honosak de nem. nagyszámban p. o. csak a furmint, megyszin bakator, kadarka, beregi rózsás, jár- dány, gohér és a ropogós Chaszelas volnának oskolázandók. Azon reményben vagyok, hogy az amerikai alanyok erős hajtási tehetsége hazai fajainkkal párosodva, ezeket gyorsabb növés és igy érlelésre is fogván serkenteni, mi által boraink különösen export szóló gyümölcsünk értékben emelkedni fognak. Fel tehát munkára szőlős bajtársak! Ne engedjük magunkat a csúf rovarnak, ne különösen azért, hogy borivó nemzetből sör, pálinka fogyaztókká sfilyedjünk! Munkács 1890 október 27-én: Cserszky Antal. 6528/1890. Meghívás. A f. é. november hó 6-án, csütiirtöki napon délután 3 órakor Munkácson a városháza nagytermében rendes képviseleti közgyűlés fog tartatni, melyre a képviselő-testület minden tagját tisztelettel meghívom, a tárgy- sorozatot alábbiak szerint egyidejűleg tisztelettel közlöm. Munkácson, 1890. október 30-án. Cseh Lajos sk. polgármester. 1. A kórházi állandó választmány kiegészítése, 2. Fried Lipót kölcsöne ügyében megye bizottsági határozat. 3. A város és Taub közti földcsere ügy jóváhagyása. 4. A közös katonai laktanya kiépítését tárgyazö megye bizottsági határozat. 5. A tölgyfa eladást tárgyazó megye bizottsági határozat. 6. A honvédlaktanya elhelyezéséhez szükséges földterület megszerzése. 7. A kórházi építkezések felülvizsgálatáról, az összes építkezési költségek kimutatásáról jelentés. 8. A városi kocsisok kérelme csizma illetmény iránt. 9. Komka Ervinkérelme a polgárok sorába felvételért. 10. Jakober Henrik kérelme a polgár dij leszállítása iránt. 11. A katonai hetegáp olóház épitése ágyában hozott határozat törvnéyhatö- sági jóváhagyása. 12. Marhavágás, husvizsgálat és hus- kimérés tárgyában szabályrendelet készítésére rendelet. 13. Gymnásium épitése tárgyában hozott határozat törvényhatósági jóváhagyása. 14. Zubay Béla és Hőenig Alajos választását helybenhagyó törvényhatósági határozat. 15. Tüzrendőrségi szabályrendelet. 16. Az 1888. évi pénztári számadás vizsgálatáról szakosztályi jelentés. 17. Spikoni Antal kérelme a város kishegyi kőbányájának kibérlése, esetleg kezelése iránt. 18. A ménlovak elhelyezése tárgyában jelentés. 19. A folyamatba levő épitkezések fedezésére egy rövid lejáratú kölcsön felvétele ügyében intézkedés. 20. A szervezési szabályrendelet átdolgozására küldöttség kijelölése iránt előterjesztés. 21. A rendőri laktanya és börtön építkezésnél a többlet kiadásról jelentés. Hivatalos közlemények. 2‘J&0. E. B. szám. Morgenstern Volf munkácsi lakos egy Grósz Herman kibocsátó, Goldstein Herman elfogdó, Grósz Herman girirozó aláirással ellátott s 200 írtról kiállított váltót talált. E váltót a tulajdonos kellő igazolás után a munkácsi rkapitányi hivatalnál átveheti. Munkács, 1890. okt. 27-én. Hubert Lajos, rkapitány. 2951. E. B. szám. A katonai felszólamlások, folyamodványok és egyéb kérvények beadása körül több ízben tapasztaltatok, hogy a tartalékos legénység bevonulás alóli felmentését célzó folyamodványait nem az illetékes járási tisztviselők utján, hanem közvetlenül a kiegészítő-parancsnoksághoz terjesztik be. Amennyiben az ilyen magán utón beterjesztett folyamodványok a kiegészítő parancsnokság által érdemleges tárgyalás alá nem vehetők s mig ott csupán felesleges rannka- szaporítást idéznek elő, addig a folyamodó sem éri el vele a kívánt célt. Ez okból értesítem a közönséget, hogy a bevonulás alóli felmentését kérelmező közös hadseregbeli, vagy honvéd tartalékosok folyamodványaikat csakis hivatalom utján közvetlenül hivatalomhoz terjesszék be, a honnan véleményezés utján az illetékes ki- egészitő parancsnokságokhoz küldetnek át. Munkács, 1890. okt. 28-án. Habért Lajos, rkapitány tartozásokból 300 frt 90 kr. törülte- tett a tanács ajánlata következtében. A rendes és rendkívüli rovatok összege a kiadási tételben: 68133 ftt 27 kr., ugyanilyen bevétel: 58812 frt 81 kr. A kettő közötti külömbség te- szen: 9320 frt 35 kft., ez a valóságos hiány, melyet tőkepénzünkből kellett fedeznünk. Az előirányzott tételek közül némelyekre több adatott ki, mint a költségvetésben megállapittatott 14122 frt 25 krral, másokra kevesebb, vagy épen semmi, összesen : 26716 frt 56 krral, A bevételi rovatban mint be ném folyt összeg szerepel 1888-ik évi előirányzatból 8796 frt 73 kr., régibb hátralékok: 38955 frt 85 kr., összes hátralék: 47752 frt 58 kr. íme, mily megdöbbentően igazolják ezen számok feutebbi állításunkat, hogy a kész tőkéből elvett összeget a hátralékokból sohasem fogjuk visszatehetni, tehát az a szép szó csak öná- mitás. Hiszen azon 47752 frt 50 krnak legalább is fele már bevehetetlen. Évről évre szaporodnak a hátralékok, mind a mellett, hogy minden évben apasztunk belőle többet-kevesebbet majd bevehetetlenség, majd ajándékozás,vagy szánakozás utján. A költségvetés tárgyalásakor mindég hiányunk van, de soha sem gondoskodunk róla kellő módon, csak magunkat csaljuk vele. Rendesen úgy ütjük el e dolgot, hogy majd faeladásból pótoljuk a hiányt, pedig a fa eladást már előbb elszámoltuk másra. Az év folytán, mikor már nem boldogulunk máskép, külön hitelt szavazunk meg a tanácsnak a visszatérités fejében olyan pénzből, melynek kamatját szintén felvettük fedezetül, mely által azután emelkedett ismét a hiány és nem gondoltuk meg soha, hogy mily nagy léptekkel közeledünk a pótadó felé. Most még két nagy építkezés áll előttünk: a honvéd laktanya és a gimnázium. Mind a kettőt fel kell épiten a jövő nyáron, mert magunkra vállaltuk, mert a város lakosainak érdeke azt kívánja. Úgy állunk vele szemben, mint a ma született gyermek, egyet-egyet mozdulunk hol jobbra, hol balra, azután nagyokat pihennünk, pedig már itt lenne az ideje, hogy teljes mértékben gondolkozzunk és gondoskodjunk róla, mert 180—200 ezer irtot nem lehet csak úgy felfújni. Még arra nézve sem történt teljes megállapodás, vájjon kölcsönpénzből akarunk-e építeni, vagy magunk csináljuk-e össze a szükséges pénzmennyiséget. Jól tudván azt, hogy mily csiga módra szokott nálunk haladni a vélemények megállapodása és, hogy a nézetek mennyire elágazók, azért kívánatos lenne, ha megindittatnának ez irányban a tárgyalások, már most, hogy ne kelljen fühöz-fához kapkodni, mikor már a dolog körömre ég. Ha esetleg kölcsön útján történik az építkezés, ismerjük a hosszú utat, melyet meg kell járnia ; ha saját erőnkből akarunk építeni, akkor is gondoskodni kell, hogy már most összehozas- sék a szükséges pénzmennyiség, mert tiz-tizenöt ezer. forinttal még az első téglát sem szabad letenni, hogy azután a munka szüneteljen. A pénzügyi bizottság elnöke indítványozta, hogy a még meglevő köl- csönpénztári tőkék forgattassanak a Népbankra és Takarékpénztárra, azoknak igazgatóságával megbeszélvén a dolgot. Némelyek már megijedtek, hogy a pénzintézeteknek hasznok leend belőle, pedig a város érdeke kiyánja ugyanezt, s nem megfordítva. Hangok emelkedtek arra nézve is, hogy nem szabad megrontani az adósokat azzal, hogy tartozásaik átruháztassanak és hogy még előbb meg kell kérdezni az illetőket, ha beleegyeznek-é. Mind két nézet téves. Vájjon nem öbb birtokot elárvereztetett-é a város I a saját területén, mint a két pénzintézet együtt véve ?, melyeknek épen nem áll érdekükben, hogy követelésé- iket mind egyszerre behajtsák, hanem, hogy azt lassan forgassák, s nincs miért ö r ü 1 n i ö k, ha a biztosított tőkék nagvon rohamosan apasztatnak, de a végnélküliség sem lehet céljok. Hogy megkérdeztessenek-é az adósok, arra határozott nemmel felelünk, mert, ha az ilyen birtokok sza j bad kézből eladatnak, a tulajdonos sem kérdi meg a hitelezőit soha, csak a megtörtént esetet jelenti be. Heti krónika A függetlenségi párt belső bajaira, melyet a nyári versengések idéztek elő. Irányi Dániel, a párt eluöke, hosszú beszédjével valóságos balzsamot csepegtetett. Ugrón és vole a partból kivált 16 tarsanak válaszolt e beszédben Iráuyi, mellyel meg- világositja egyútíal a függetlenségi pártnak is állását, elveit, célját és törekvését, Kimutatja, hogy Ugrón álláspontja helytelen és mint olyannak, a ki megmaradt a függetlenségi elnevezés alatt, célja és törekvése érthetetlen. Irányi végig halad a szakadás mín- ! den előző körülményein, feltárja saját lelki j világát, mely képviselői pályáján mind ez I ideig vezette, szavai fényt vetnek környe- I zetére és elvtársaira. Felboncolja Ugrón Gábornak kolozsvári, kecskeméti, gyomai beszédeit s levonja belölök a helyes következtetést s kivetkezteti téves nézeteiből egé- ! szén. Veszedesmes dolognak tartja azt, hogy Ugrón Gábor már előre alkuszik, mielőtt kormányra hivatott volna. Azon kijelentésre, hogy több hasznot tehetne a függetlenségi párt, ha a delegációba bemenne, Irányi azzal válaszol, vájjon nem tettek volna-e ha- zájoknak hasznot a magyarok, ha a reichs- ratba bementek volna a 60-as években, csakhogy a főcélt feláldozták volna, mert azzal elismerték volna az összbirodalom egységét. A fokozatos katonai elkülönítésre azt mondja, vagy lehető egyszerre, vagy nem. Ha lehető a fokozatosság, lehető egyszerre is annak megvalósitása. Az uj kiegyezés az osztrákokkal épen úgy az ország rovására lenne, mint a régi, mert Magyarország csak koronás királyával intézheti az állam ügyeit, nem pedig Ansztriával. „Vájjon meggondolta-e (Ugrón), — mondja Irányi — hogy öt-hat esztendő lefolyása alatt mi minden történhetik. Meggondolta-e, hogy ezen idő alatt Bécsben reactio támadhat és megakaszthatja, vagy épen semmivé tehefi a sereg ketté választását. Ferenc József ő felségéről nem tesszük fel, hogy adott szavát megszegje, de a királyok is halandók, I utódjaikért nem felelhetnek. Jusson eszünkbe az 1848—49-iki események története s okuljunk azokból a jövőre nézve.“ „Magyar- ország közjogi helyzete, annak meghatározása s megváltoztatása kizárólag a magyar országgyűlés s a magyar király megegyezésétől függ. Abba a magyar törvényhozás Ausztriának soha beavatkozást nem engedett. ♦ * Városi dolgok. Munkács város 1888-ik évi zárszámadását tárgyalta okt. hó 28-án a képviselő testület pénzügyi bizottsága, melynek eredménye az, hogy a beterjesztett számadást a bizottság némely felvilágosítást kérő észrevétel után jóvá hagyta. Az észrevételek arra terjednek ki, hogy a költségvetés keretét áthágó tulkiadások a 'képviselőtestület időközi jóváhagyásával, vagy utalványba tételével világosittassanak fel. A lezárt év eredménye teszen a rendes bevételek rovatában: 52080 irtot és 60 krt, a kiadások rovata: 61822 frt 38 krt, igy ez évben deficitünk volt a rendes bevételeknél: 9741 frt 78 kr., melyeket a késztőkéből pótoltunk; lassanként igy emésztjük fel még a meglevő kevés összeget is, A számvevő azzal nyugtatta meg a bizottságot, hogy ennek fedezetéül szolgál azon hátralék, mely az évi előirányzatból be nem folyt. Mi, ujságirók, más szemüvegen szoktuk nézni a költségvetési tételeket mint az elszámolók. Csak a valóságos bevételt és a valóságos kiadást állítjuk egymással szembe. A hátralékos kimutatások nálunk igen problematikusok, mert azok nagy része soha sem foly be ; továbbá, mert nálunk megszokott dolog a hátralékok leengedése részint kényszerűség, részint meglágyult szívesség folytán. Az 1888. év folyamán is külömböző cimen való ; Az országgyűlés okt. 27-kén kezdette meg érdémleges működését. Csak rövid időre gyűlt össze, melyen a szerdai ülés napirendje állapíttatott meg, s az elnöki bejelentések vétettek tudomásul; nevezetesen: Beniczki Miksa Nyíregyháza város választókerületében megválasztott képviselő a végleg igazoltak jegyzékébe iktattatott. Tudomásul vétetett iázatmáry György levele, melyben képviselőházi jegyzői s a közoktatás ügyi bizottságban elfoglalt állásáról lemondott, minthogy a vall. és közokt. minisztérium tisztviselője lett; — ennél fogva az elnök megbizatott, hogy Hunyad vár- megye dévai választó kerületében az új , választás iránt intézkedjék. Több vármegye az olcsó marhasó behozatala, esetleg a só árának általános leszállítása iránt kérelmeznek, mint Győr, Hajdú, Heves, Szepes és Udvarhely megyék. Hont-vármegye az önkormányzati jog és a risztvtselők választásának meghagyása mellett kérvényez, Pozsony a vízfogyasztásra vetett dijakra vonatkozó rendeletet visszavétetni kéri, Ezek- után 236 község kérvénye következik, melyek az elkeresztelési rendelet visszavonását és az ennek alapjául szolgáló törvény megváltoztatását kérik. Mindezeket a kér- vényi bizottsághoz utasitották. Ezek után a vall. és közokt. miniszter a közoktatás állapotáról szóló 19-ik évi jelentésének első füzetét terjesztette be, mely a közoktatásügyi bizottságnak adatot ki előzetes tárgyalás végett. A pénzügyminiszter a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről szóló türvényjavaslatot terjesztett be, mely előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi éz közgazdaságügyi bizottsághoz utasittatott. Majd az elnök tett
