Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-11-02 / 44. szám

Második évfolyam KÁRPÁTALJA 1890. november 2. lékot építettek az Urnák, a világ urának, melyben imáikkal az ég felé emelkedhesse- nek.^ Az ünnepélyen sokan résztvettek az unitárius egyház hívei és a budapesti elő­kelőségek. Az első beszédet Ferenc József kolozsvári unit. püspök, kitűnő egyházi szónok mondotta, beszéde végén megáldotta a templomot és átadta rendeltetésének. Az ég áldását kérte a templom falaira, a ki­rályra és családjára, a tővárosra, melynek adománya elősegítette a templom épitését, A beszédet megelőzőleg férfikar énekelte el a „Te benned bíztunk eleitől lógva“ kezdetű szép. éneket. A püspök után a budapesti unitárius pap mondott beszédet, melynek végeztével bemutatta Jerson Henrik londoni lelkészt, az ottani unit. egyház küldöttét, ki angol nyelven mondott imát. Azután Péterfy Dénes kolozsvári lelkész kiosztotta az úrvacsorát. Jelen voltak az ünnepélyen: Csáky Albin gr. vall. és közokt. miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár. Badó Albert min. tanácsos. Dániel Gábor fögondnok. Szász Károly ref. püspök, György Endre, Hegedűs Sándor országos képyiselők, a ref. és ev. egyk. képviselői stb. * * ifi A szerbek egyházi zsinatot tartanak nov 3-kán Brankovics György érsek elnök­lete alatt. Nikolics Fedor báró kir. biztos, Jorgpvics György miniszteri titkár kíséreté­ben utazik le Karlóczára. A zsinatot a kir. biztos hétfőn délben nyitja meg a legfel­sőbb kézirat felolvasásával, ázután kísére­tével együtt röktön távozik a teremből, minthogy a zsinat, mint a római conclave, csak zárt üléseket tart, meiyböl a világi egyének teljesen kivannak zárva. A zsina­ton jelenleg csak a budai, bácsi, verseczi, pakráci és károlyvárosi püspökök birnak szavazati joggal. szétől, Beregraegyének magának van annyi | gyógyító hatású ásváuyvize, ha nem több, mint két-három külföldi államnak. A merre völgyein végig haladunk, minden lépten- nyomon egy-egy kitűnő forrásra találunk, mely haszontalanul vész el az emberiségre nézve. Éghajlata nyáron át kellemes, leve­gője balzsamos, illatos a szerint, a mint kü- lömböző növényekkel van borítva. A szebb- nél-szcbb panorámák váltogatják egymást. Könnyen megközelíthetők, mert a vasút vé­gig szeli a Beszkideket s ha itt-ott egy pár kilométernyire kell szekeren haladni, több­nyire jó országutakon mehet az utas. Itt van a hársfalvi fürdő a vasút mentén, szép üdülő hellyel, nem messze tőle emelke­dik Beregmegye egyik szép havasi természetű hegye, mely az év legnagyobb részében hó­val van borítva ; a turistáknak kedvencz ki­ránduló helyök. E fürdő már a Rákócziak korában jó hírrel dicsekedett s máig sem tu­dott sokkal többre menni. Nem messze tőle a Vicsavölgy felső nyílásában van egy elfe­lejtett kénes forrás, az úgynevezett Zánká- ban. E szép völgyet a teremtő keze oly bá­mulatosén alkotta, hogy még az eltompult érzéket is izgalomba hozza. Szembe van vele az említett havas, melynek kupalaku tete­jéig felláthatni. Hársfalvától északi irány han nyílik egy széles völgy, melyet felső Hraboniczánáí teljesen elzárnak északi oldal ról a szép erdős hegyek, e völgybeo van a Margit forrás, félórányira a vasúttól; egy valóságos római Tusculanum. Közel hozzá megszámlálhatlan ásványviz forrású polenai határ kellemes levegőjével, kiváló gyógyha tásu fürdőjével, melyek nyáron általlegtöbb nyíre kongnak az ürességtől, mig a külföldi fürdőkben nem ritkán hely szűke miatt nem adhatnak szállást az újonnan érkezőknek. Joannovics Sebő orvostan hallgatóra vonatkozólag, kit az „öreg úr" éltetéséért ítéltek el, a budapesti hadtest parancs­nokság nyilatkozatot tett közé a P. Llyd- ban, melyben előadja, hogy az elitélés a közerk. közrend és köznyugalom ellen elkövetett vétség és ittasságban elkövetett fegyelmi cselekményért történt. A vizs­gálóbírói teendőket egy főhadnagy mint had­bíró végezte. A hadi törvényszék a vizsgáló főhadnagyon kívül állott három .tisztből és négy közlegényből. Az ítélet az, hogy Joa- noviosot a legkisebb fizetésű katonai rangra való fokozás mellett egy havi vizsgálati fogságán túl három havi helyőrségi fog­ságra ítélte, melyekből az első és utolsó : két hét magán elzárással szigorittatik. Az egyetemi, orvostan hallgatók mozgalmat indítottak meg fogságra ítélt társuk mel­lett. okt. 28-kán a régi Pongrác féle kávé­házban mintegy százan gyűltek össze s ki­jelentették, ; hogy társuk ügyét közösnek tekintik s a legközelebb tartandó gyűlésben indítványozni fogják, hogy e miatti sérel­mük orvoslása végett a királyhoz terjesz- szenek fel kérvényt.' melyet minél számo- sabban Írjanak alá. * , A magyar kormány és az osztrák kor­mány közti érintkezésekből kezd kibonta- áozui a Lloyd hajóvállalat rendezése. A két kormány hajlandó megszüntetni kölcsönösen ezen vállalat közösségét, melylyel a magyar állam által fizetett négyszázezer subventió is megszünend. A trieszti Lloyd soha sem képviselte híven a magyar érdekeket a me­lyet nem is lehet tőle rossz néven venni. A szerződéses vállalatból még két év van hátra, ez alatt a magyar kormány meg­teszi az átalakításra szükséges előkészüle­teket. A tárgyalást az teszi szükségessé, hogy a szerződés értelmében minden fonto­sabb határozat végrehajtásához a két kor- mány jóváhagyása szükséges; az osztrák kormány pedig azt akarná, hogy az átme­neti évek alatt a magyar kormány jóváha­gyását semmiben ne kelljen kikérnie, csak a subventiót teljesíteni. * , * * Egy uj templom felavatása volt múlt vasárnap a fővárosban. Az unitáriusok haj­Magyarországon sok minden megeshe- tik, még olyan is, hogy hazaellenes néze­teket ápoljanak azok, kik ennek kenyerét eszik, jogait élvezik s védelmében részesül­nek. Olaszországban megennék, Francia-or­szágból kiűznék, de akármelyik országban számolnának vele röviden, ha az állam ellen rugdalóznának. A románok nagyszebeni gyű lése a legkelemetlenebb vádaskodást szórja világ elé a magyarok ellen és mégis bün­tetlenül, felemelt fejjel járhatnak Lapjaik­ban fenyegetőznek mintha romániában len­nének, elnyomatásról panaszkodnak, holott a magyar haza minden jogával és védel­mével élnek Romániában nem szabad a ma­gyar egyházi községeknek magyar tanítót tartani. A gyermekek csak románul tanál- hatnak az iskolákban, mert a mely tanító máskép tanít, azt elbocsátják egyszerűen. Nálunk épen az a baj, hogy saját iskoláik­ban a románynelvet tanítják. És mégis ők kiabálnak veszedelmes dolgokat. Az értekezletet dr. Ratiu a központi választási elnöke nyitotta meg, buzdítván a gyűlésen megjelenteket a nemzeti politika (oláh nemzeti) melletti kitartásra. Bejelenti, hogy az 1887-ki értekezletmegbizásához képest emlékiratot dolgozott ki, mely a ro­mán nép minden panaszát tartalmazza Jelzi az általános elégedetlenséget, melyet egy idő óta a gyakori politikai bünpörök idéz­tek elő. Kárhoztatja a magyarosítást Ma­gyarországon. Minden ország egyöntetűségre törekszik, a hatalmas ' német és muszkabi- rodalombt n erőszakos germanizálás és ru- szifikálás történik, csak nálunk szabad til­takozni az ellen, na a nemzet saját jogát gyakorolja bármily enyhén. Az értekezlet elhatározta, hogy kérvényével, melyben kép­zelt panaszait és sérelmeit elsorolja, a ki­rályhoz megy és orvoslást kér a magyarok elnyomása(V) ellen. ii&k'tottógi gyűlés. Kertészeti szakbizottsági gjmlés tarta­tott okt. 28-án a városházánál, melyen Ger­man Ferenc városi kertész számolt be a hevesmegyei gazdasági egyesület által okt. hó 18—2U-án Gyöngyösön rendezett szőlé­szeti kiállítás tanulmányáról. Előadását alábbiakban közöljük : „Ezen kiállításnak fontosságát látván, arra kértem a polgármestert, hogy eszkö­zölje ki odautazhatásomat, mely épen a je­len körülmények közt nem kis fontosságú a városra és vidékére nézve. Az említett kiállításnak főcélja az volt, hogy bemutassa az érdeklődő közönségnek azon módokat és eszközöket, melyekkel az általánossá válandó szőlőpusztulásnak elejét lehessen venni s közgazdaságunknak ezen pótolhatatlan ágát ismét felvirágoztatni. Minthogy a szőlőműveléssel évek hosz- szu során foglalkoztam, Gyöngyösre érvén, megtekintettem nemcsak a termekben ki­állított tárgyakat, hanem a várost kerítő szőlőhegyeket is, nem annyira az elpusztult helyeket akartam ott látni, mert azokon nincs mit nézni, hanem sokkal inkább a fel­újított szőlőket akartam a helyszínén meg­vizsgálni. Jól ismerem e hegyeket régibb időből s nagyon szomorú képet tárt elém a szorgalom helyén ásitozó pusztaság, hol még nem régen virágzó gazdászatot láttam. Vizsgálódásaim folytán azon általános meg­győződésre jutottam, hogy ott is vannak, vagy legalább voltak oly egyének, kiket a veszedelemről nem lehetett meggyőzni, ki­ket tehát csak maga a veszedelem győzött meg a pusztulással. Mert azoknak, kik ko­rán hozzáfogtak a munkához, nem akarták összetett kézzel nézni a baj teljes beálltál, ma már ismét szépen felújított termő sző­lőjük van ; a kik pedig- úgy beszéltek és gondolkoztak, meg cselekedtek is, mint ná­lunk is sokan, azoknak nincs egyebök a ko­pár földnél. A bajt tehát okos munkával meglehet gátolni. Igaz, hogy többe fog kerülni ezután szőlőink feltartása és művelése, de azt is hiszem, hogy jövedelmezőbbé is fog válni. Legsiralmasabb az alsó rendű nép helyzete, melynek eddig virágzó és gazdagon gyümöl­csöző szőlője volt, s ma a pusztaság ütötte fel tanyáját benne mindenütt, mert az egé­szet csak könnyen vette, majd a szárazság­nak, majd a kemény téli -fagyok következ­ményeinek tartván a pusztulást s most el­csüggedve és leverve jár a kopár földön. Ma már elhiszi a legutolsó kapás is, hogy nem a természet tüneményei folytán eredt csapás, hanem a pusztító rovar, a fillokszera vette ki szájából a kenyeret s a birtoko­sok zsebéből a jövedelmet. Minthogy az emlitett kiállításra való utazásomnak az volt egyedüli célja, hogy megismerkedjem a védekező eszközökkel, ennélfogva azok at fogom röviden elősorolni. Meg kell jegyeznem elölegesen, hogy a ki­állítás 5 csoportra volt osztva, melyek ezek : 1. szőllöszeti kiállítás. 2. borászati ; 3. a szőllőmiveléshez szükséges különféle eszkö­zök és szakmunkák; 4. különféle bel és külföl­di vegytrágyagyár mintái ; 5. különféle ve­gyészeti szerek a borászathoz. A szőlőszeti csoportban figyelmet ér­demelt Elek Kálmán sajó-szentpéteri birto­kos kiállítása, kinek szép bokrai közt volt több direkt termő faj is. Nevezetesen volt egy 4 éves szép tő, Jaquez, két veszőre művelve, melyen 85 fürt szőllő csüngött. Színe fekete a gyümölcsnek, tömött, apró szemű, de fanyar és igen késő érő, tehát ná- unk nem alkalmas, ha figyelembe vesszük aé éghajlati viszonyokat. Továbbá egy három éves concord tőke, melyen 56 fürt szőlő volt. Ennek fürt­jei kozépnagyságuak, bogyói a jaqueznél na­gyobbak, ize az izaballáéhoz hasonlít. Volt még ezen csoportoan több más direkt termő faj is, melyek 2—3 évesek voltak s egyen — egyen 25—30 fürt szöllő csüngött. Ki volt továbbá állitva ezen csoportban a védekezési eszközöknek minden fajtája. Ezeknek folytar tását képezte a ménesi, nagy-enyedi és tar- czali vincellér iskolánk kiállítása, melyek közül a tarczali vinczellér iskola kiállítása tűnt ki egy évestől négy éves tőkéivel. Eze­ken az oltás különféle neme volt bemutatva, kizárólag mind ripáriai sanvage-ra (r. szovázs) oltva. Valamennyi tőkén furmint és chasselas (saszla-gyöngy sző llőj díszelgett. Ezen oltá­sok valóban meglepők voltak, minthogy az összeforradást,ahg lehetett észrevenni s vesz- szöi rendkívül erősek és vastagok, ininthogy a vad alany gyökérzete sokkal dúsabb mint bármely hazai szőllőfajunké. Ezek után következett az egri szőllőszö- vetkezett kiállítása, mely csak nagyon gyen­ge és silány mintákat állíthatott ki, minthogy e nemű szőllömüvelésének még a kezdetén van; de annál meglepőbb és tanulságo­sabb volt. Csömör Kálmánnak, a volt gyön­gyösi polgármesternek kiállítása, melyeken az oltás és gyökereztetés minden módja, szó­val a védekezés összes képlete be volt mutat­va. Volt még több kisebb-nagyobb kiállítási csoport, melyek közül különösen kitűnt gróf Keglevich Kassa melletti szőlészetéből szál­lított nehány tökén bemutatott oltási módozat ezek között meglepő volt egy 1887-ben York madeira alanyra oltott chasselas töke két szál vesszőre kihúzva, melyekről 68. fürt szöl­lő csüngött le. A fürtök és annak bogyói sok­kal jobban ki voltak fejlődve mint a nálunk közönségesen miveit chasselas-nak. Végre Maurer J ános állított ki kassai telepéről több amerikai fajról szárított és préselt leveleket venyigéket és új hajtásokat, melyek részint direkt termők, részint alanynak valók. Ezen fajok következők: riparia sauvage, porta- lis, tomenlose, jaquez, york-maderia, ru- pestris, othelló, viala, concord, ladi, can- tavla, diana, vergens, solonis, elsinburg, Ca­nada, to-kolon, herbemönt, seuppermong el- vira, összesen húsz faj, melyek részint direkt termők, részint alanynak valók. Az eszközökből ki voltak állitva szőllő ültető fúrók, szénkénegező fecskendők, oltó gépek és ollók. Az egyik oltó gép káposz- tagyalu forma taszítással állítja elő az ala­nyon a sebeket, mely csak szobai oltásra való. Egy másik dohányvágó alakú gép, de sokkal célszerűbb ezeknél egy élesre fent kés, mert ezzel egy gyakorlott kéz kétannyit olthat be ugyanazon idő alatt, mint a gépekkel. Az oltó gépek közt legtöbbre becsülhető a kiállítás utolsó napján dr. Da- nilovics Pál hevesmegyei főorvos által be­mutatott egri hüvelyk, melynek hasz­nálata a főorvos tanulságos előadása után igen célszerűnek bizonyult, s megígérte, hogy rövid időn gondoskodni fog ezen gép­nek nagyobb mennyiségben való előállítá­sáról. Említést érdemmel még a Borászati lapok szerkesztősége szépen összeállított szőllöszeti eszközök és szakmunkák kiállí­tásáért. Nem hagyhatom el mint a kiállítás részleteit több bel és külföldi trágyagyárnak beküldött műtrágya mintáit és a borászat­hoz szükséges vegyi szereket, valamint a permetező gépet sem, mely gép a mostani szöllőkköz is alkalmazható a szőllő levelek betegsége ellen. Ezen gép közönséges put­tón alakú, szivattyúval ellátott, mellyel egész területet be lehet fecskendezni bizo­nyos oldattal, mely a leveleken levő férgeket megöli. A bor kiállításban volt az amerikai direkt termő szőllőkből nyert bor is, mely­re nézve megjegyzem, hogy talán sok isko­lázás után meg fogja közelíteni a mi mos­tani borainkat, de addig a mi finomabb bor- j hoz szokott Ízlésünk nem fogja élvezetesnek találni. Mindezek után levonva a következést melyért ezen útat megtettem, minthogy a fillokszera már nekünk is nyakunkon van, ajánlatom az, hogy semmit ne késedelmes- kedjünk a védekezéssel, mely abból áll, hogy mielőtt hegyeinkről a szöllők elpusz­tulnának, kezdjük meg az -oltási művelete­ket, szerezzünk be alanyokat, mely ne terjedjen igen sok fajra. Ne kísérletezzünk azon utón, mélyen már mások megtették a szükséges próbákat, hanem mielőtt a baj egész erejével ránk törne, fogjunk a mun­kához, rigolirozzunk és ültessünk amerikai alanyokra oltottakat. A hazai fajok közül i is csak kevésre, a legtermöbb két-három fajra I szorítkozzunk, hogy igy szőllőink s boraink I egyenlőbbek s kelendőbbek legyenek. jelentést arról, hogy az 1891 -ik évi költség vetés a pénzügyi bizottság jelentésével együtt beadatott és már ki is nyomatott s a ház tagjai közt ki fog osztatni, tárgyalása pe­dig nov. 4-kére tűzetett ki. Az október 29-iki ülésben elsőben az elnöki bejelentések vétettek tudomásul, me­lyek közt ismét nagy számmal szerepelnek az 1868. t. c. 53. §-áuak megváltoztatása iránti kéroények. A horvát-szlavon-dalmát ország­gyűlés elnökének átirata, melyben arról ér­tesítette a házat, hogy több horvát képvi­selő elhunyt e folyó év nyarán, kik a ma­gyar országgyűlésnek tagjai voltak, tudo­másul vétetett. Liptó, Jász-Nagykun-Szolnok megyék a megyei közigazgatás államosítása mellett kérelmeznek. Ung, Liptó, Veszprém megyék az olcsó marhasó behozatala és a só aranak leszállítása iránt kérelmeznek. Szapary Gyula gr. a korvat-szlavonországi föídtehermentesitési pótlék rendezésére ki­küldendő bizottság iránt javaslatot nyújtott be, mely napirendre fog tűzetni. Ezután elő­terjesztetett Olaszországgalkötöttnemzef közi szerződésről szóló törvényjavaslat, mely elfo­gadtatott. A ház jegyzőjére történt szavazás ejtetvén meg, Széli Ákosra esett a választás. A bizottsági tagságra megválasztattak : Símo Lajos a bírálóbizottságba, Leskó István és Fenyvesi Ferenc a közoktatásügyibe, Kossá Dezső az összeférhetlenségi bizottságba, s Kajuch József a naplóbirálóbizottságba. Ez­után tárgyaltatott a bűnügyi költ­ségek behajtásáról szóló törvényjavaslat, mely nehány módosítással elfogadtatott. Vé­gül Csatár Zsigmond terjesztette elő inter- pellatióját a kereskedelemügyi, földmivelési és belügyminiszterekhez az iránt, hogy Bé­kés-Gyulán eltiltották a zsir, füstölt hús el-, árusitását a kofa asszonyoknak s az eziránti kérvényre nem kapnak a minisztériumtól semmi választ, mert a kérvényezők egyik mi­nisztériumból a másikba utasittatnak. Az október 30-iki ülésben megszavaz tattak az előbbi napon letárgyalt törvényja­vaslatok, ezután pedig Istóczi Győző indo­kolta az általa beterjesztett törvényjavasla­tot, mely az ingó dolgok részletfizetés mel­letti eladásának szabályozására vonatkozik. Ilyenek házibutorök, órák, varrógépek, gaz­dasági gépek sat, Baross Gábor kereskedelmi miniszter válaszolván Istóeznak, kifejti, hogy a minisztérium tanulmány tárgyává tette az ügyet s a bajok orvoslása iránt intézkedni fog, ugyanazért a kezdeményezés jogát a kormánynak kéri átengedni. Az ülés elején Majthényi István képviselő kérvénye intéz- tetett el, melyben megrongált egészségének helyreállítása végett két havi szabadságot kér. A kért szabadság megadatott. Árva és Ugocsamegyék az olcsó marhaső és a sóárá­nak leszállítása iránt kérelmeznek. A gácsi alesperesi kerület papsága és még öt község az 1868. évi t. 53, §-a megváltoztatása iránt kérelmeznek. * ■ * Magyarország ásványvizeinek és für­dőinek ismertetését s különösen ez utóbbiak felvirágoztatását tűzte ki célul a múlt hó végén a fővárosban tartott balneologiai kongressus. Három napig tartott az érte­kezlet, melynek eredményéül kimondatott, hogy egy társulatban egyesülnek az ország fürdőorvosai és alapszabály szerint fognak működni, Nincs Európában allam, mely annyi értékei? ásványvízzel s gyógyhatású t fürdővel birna, mint Magyarország és hoz- I zátehetjük, hogy nincs Európának — arany- [ lag tekintve a dolgot — oly luxoriosus népe, mint a magyarnép, mely, ha mulatni akar nyáron által, idegen országba megyen drágábbnál drágább fürdőkbe ■, ha gyógyu­lást keres, a hazai fürdők neki nem alkal­masak arra, hogy oda vonulj on, nem is gy égy ha­tású viz, hacsak nem külföldi, ha 10—11 havi szobai zárt levepő után egy kis üdülést ke- i rés, ezt csak külföldi fürdőben véli feltalál­hatni és kiviszi rettenetes nagy adóját ide­gen népnek, hogy mások boldoguljanak vele. A - Kárpátok a pozsonyi Dunától kö­rül teli vannak gyógyító hatású vizekkel le I egészen Orsováig, sőt az ország belsejében is műiden vidéknek vau egy két hasznos for­rása ; mégis, a ki teheti nagyobbára kül­földi fürdőkre megyen mulatni, üdülni és gyógyulást keresni. Eltekintve azonban az ország többi ré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom