Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-08-03 / 31. szám
Második évfolyam. 31-ik szám. Mnukács, 1890. augusztus 3. R FATALJA. POLITIKAI £S TÁRSADALMI HETILAP. ni Cü aíLi r __ _ . « I I ÖW ® IOi ® E lőfizetési árak 5 írt. (g Negyedévre 1 fit 25 kr. Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Egész évre Fél évre 2 frt 5U kr. Kiadóhivatal: | Szerkeszténl Iroda: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap hová az előfizetősek-, hirdetmények és a lap szétkül-1 I szellemi részét illető minden közlemény intézendő, désére vonatkozó felszólamlások iutézéndők. fcérinentet'en levelek csak ismert kezektől fogadtat- Nyilttér petit sora *35 kr. nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. lS®3sX8^@^®®8®@&@©@^©<§3s^;g;§)<g®(§^;§)<gjg)({£^^ Hirdetési árnsabály: Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóigg 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.,| azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször megjelenő hirdetések jutányos áron közöltéinekA mult napokban, nem régen történt azon eset, hogy egy szerencsétlen nő nem tudván mit csinálni két kis gyermekével, egy polgár udvarába vitte és ott hagyta mindakettőt, maga pedig eltávozott. A rendőrség csakhamar előkeritette az anyát s átadta neki elhagyott gyermekeit, a ki sírva panaszolta, hogy nem bírja őket táplálni, s nem tud mit tenni velük, hogyha maga is meg akar élni. Hogyan szoptassa kicsinyeit, mikor egy huszonnégy óra óta maga sem evett semmit. Nincs senkije, nincs semmije. Szolgálatba senki nem fogadja be két gyermekével',' mit csináljon, liogy megélhessen és gyermekeit táplálhassa vagy éhen halnak együtt mind a hárman, vagy kicsinyeit kell elhagynia. Borzasztó helyzet ez, s társadalmunknak nincs módjában ez idő szerint az ilyen tehetetleneken, segíteni. Ez a két szép, egészséges gyermek előbb-utóbb elcsenevészesedik, elpusztul, erre el lehetünk készülve. Legfölebb pillanatnyi segélyt nyújthatunk sajnálkozásunkban, többet nem tehetünk. Es hány ily eset adja elő magát egy- egy év körforgása alatt, melyekről pem hallunk, nem jtudunk semmit a magunk körében. A nyomorúság az anyai szeretedet is megtöri, megsemmisíti. Mert, hogy egy anya könnyen megváljon gyermekeitől, azt nem lehet íoltennüuk. Igaz, számtalan esetről olvasunk és hallunk a mai gyors forgalmú időben, de, mert nem ismerjük az okokat, legtöbbször könnyedén pálcát törünk a történtek felett s szívtelen vadállatnak, őrültnek sat. nevezzük az ily anyákat. Elfelejtjük az okokat mérlegelni, csak a külső cselekedet felett mondunk véleményt. Mig az ember ember lesz, hasonló körülmények mindég fognik felmerülni az élet külömböző alakú felszínén. Ezeket elsimítani nem lehet, nem áll hatalmunkban. A. társadalom szigora nem fogja megszüntetni. Az erkölcsi törvényeket nem lehet szigorúbban alkalmazni, mint a középkorban, sőt már a messze ó korban is nyomait találjuk Rea Silvia elevenen eltemetésében, és a dolgok ismétlődtek, napjainkban is folyvást ismétlődnek és fognak ismétlődni, mig a föld kerekségét emberek fogják lakni. A társadalmi szigor s megvetés, vagy | az erkölcsi törvények kérlelhetetlen alkal- S mizása kevesbítheti a tévedést, apaszthatja a hibát, de teljesen kiirtani, avagy elsimítani nem foghatja soha. Egyedül a szeretet az, a mély mindent eltűr, mindent elfedez. | Azzal az ilyen szerencsétlen csecsemőket meg nem mentjük az emberiségnek, hogyha anyástul együtt kitaszítjuk a társadalomból, ha elfordulunk tőlök s p legszigorúbb megvetéssel sújtjuk. A társadalomnak más módról kel gondoskodni. Nem pusztán a hideg észt, de szive érzelmeit kell a mérlegbe vetni, ha e kérdést meg •akarja oldani. Törökországnak azok voltak hajdan leghübb fiai s legvitézebb katonái, kiket idegen földekről bár,' de csecsemő korukban rabolták él szüleiktől s az állam gondozása alatt növelték fel. Mi sem vagyunk oly, sokan, hogy nélkülözhetnénk hazánkban csak egyet is, és akiket meg lehet menteni, erkölcsi és polgári kötelesség megtartani, melynek egyetlen módja a szeretet házak létesítése. Mi férfiak e téren egyebet, nem tehetünk, mint felvetjük az eszmét: ha lehet, felköltjük az érzelmeket, s a már virágzó állapotban levő nöegyletek figyelmét hívjuk lel a tárgy .felett való beható gondolkozás és megbeszélésre. Gyermekek gondját a női szív és érzelem van hivatva legelső sorban felvenni. Az árvaházakkal kapcsolatosan legjobban és legkönnyebben oldható meg e kérdés. Városi dolgok. Hivatalos. 4621/1890. Meghívás. A f. é. Augustus 7-én Csütörtöki napon délután 3. órakor Munkácson a városház nagytermében rendes képviseleti közgyűlés fog tartatni, melyre midőn a képviselő testület minden — tagját tisztelettel meghivom, a tárgy- sorozatot alábbiak szerint egy idejiileg tisztelettel közlöm. 1.) A múlt évi gyámpénztári számadás és mérlegnek — kapcsolatban a szakbizottsági véleménnyel — vizsgá- J lata. 2. ) A jövő évi legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének kiigazítása iránt intézkedés e végből egy küldöttség választása. 3. ) Az 1891. évi városi költség- vetési előirányzat előterjesztésé. 4. ) Az eladásra tervezett 6166. db. tölgyfa becsjegyzéke további elhatározás alá beterjesztetik. 5. ) A szertári tárgyak mikénti kezeléséről jelentés. 6. ) A kórház épület előtti kerités rendbehozása iránt előterjesztés. . 7. ) Tűzrendészed szabály rendelet 8. ) Szabályrendelet a tűzoltó intézmény szervezése tárágyában. 9. ) Schlesinger Sámuelnek a v. polgárok sorába felvétel iránti kérelme. 10. ) A börtön, rendőri laktanya stb. épület collaudirozásáról jelentés. 11. ) A mértékhitelesítő hivatal áthelyezése tárgyában jelentés, és a ménlóistálló felépítése iránt intézkedés ; ötb. Munkácson 1890. Julius 28-án. Cseh Lajos. polgármester A m. kir. belügyminiszter a f. évi 37404 szám alatt az alábbi körrendeletét bocsátotta ki az összes törvényhatóságokhoz, melyeknek teljesítése nemzetgazdasági érdekből szükséges, azért pontosan és szigorúan végre hajtandók, Volt idő, még nem is olyan nagyon régen, csak az ötvenes években, midőn a nép rémült az összeirásoktól, félt, hogy adója fog emeltetni, azért eltitkolta, a mije volt és. e miatt azután sok kellemetlensége, még több vesztesége származott. Egy nemzetnek mindég ösmernie kell erejét úgy szellemileg, mint vagyonilag. Zárszámlát kell csinálnia, ha nem minden évben is, de legalább bizonyos időközökben, épenúgy, mint az egyes gazdának vagyonáról. Azért történik a népszámlálás is, melyet a lakások felszámolása előz most meg, melyet a kormány rendelete szerint az egész ország teljesíteni fog. A rendelet igy szól: TARCA ____ Eg y megcsalt leány. (Igaz^törtf'net.) Elmeséli egy vén mesemondó. Irta: Hevessy Jenő. Ü'dvözöllek benneteket, kedves hallgatóim! Örülök, hogy meghívásomnak eleget tettetek! és megtiszteltetek engemet. Oh néznétek, még a falak is mintha örvendve hajolnának meg becses személyetek előtt! Tudjátok jól, kedves hallgatóim, hogy miért hívtalak meg szerény hajlékomba. A ráült hét egyik derűs napján megígértem nektek jó féle ürrnös és latakai mellett, hogy mesélek nektek valamit egy szép, de nagyon elbizakodott leányról. Miután az előbb megjegyeztem, hogy mesélni fogok, tehát nem fogtok megharagudni — azt hiszem, — ha úgy kezdem el, mint a hogy a régi mese-irók szokták. A férfiak gyújtsanak szivarra, vagy pipára, a hölgyek, ha megéheztek, fogjanak hozzá a ropogós cseresznyéhez; biztosíthatok mindenkit, hogy nincs még benne féreg! Tehát csend és figyelem ! * * * Hol volt, hol nem volt, azt sem lehet tudni, hogy megtörtént-e a dolog, az sem bizonyos, hogy nem történt meg. Annyi azonban szent és igaz, hogy a világ végénél egy sánta arasznyival kívül esett ez az eset ... Vagy mit is beszélek, hiszen ez nem történt olyan messze, hanem csak itt Szegeden!... — Hanem hát Juliska nagysám annyira reám bámult, hogy teljesen zavarba hozott engem, s ezért bicsaklott meg a nyelvem. De folytatom történetemet. Ebben a szép városban volt egy csinos kis leány. Nem lehetett mondani, hogy öreg volt volna, mert hiszen csak tizenöt és négyven év között járt, hanem azért a feje lágya még mindig nem nőtt be .. . — Mi az, J ó z s a nagysám, megsértettem valamivel, hogy olyan durcás arcot vág ? Hiszen tudhatja, hogy én csak az igazat szoktam beszélni ! . . . Hogy ez nem igaz ? Már engedőimet kérek, amit én beszélek, az mindig igaz szokott lenni. Ez a kis leány azon csalódásban ringatta magát, hogy ő egy Vénus, vagy mit tudom ét, mi féle istennő. Elég az hozzá, hogy . szerette, ha a férfiak, valami bókot mondtak neki. Ettől aztán mintegy hízni kezdett, oly annyira jól esett neki a hizel- gés. Aztán meg szerette azt is tudomására hozni a férfiaknak, hogy ő milyen jó gazda- asszony, milyen jó túrós-csuszát tud készíteni, hogy, a kik ettek belőle,— már mint a csuszából — mindig megnyalták a tiz körmüket utána ; annyira jól esett nekik. Aztán meg, hogy tud ő varrni, kötni!... Persze, bogy tudott kötni, csakhogy nem harisnyát, hanem madzagot-egymáshoz kötni .. . Igaz, hogy varrni is tudott magának ruhát, hanem azt nem mondta hozzá, hogy ő azt megvarrja ugyan, de magára nem veszi, mert, olyan divatu ruhát, mint a milyet ő készít, még az afrikaiak sem vesz nek magukra! Hanem persze kellett fitogtatnia azt a csekély tehetséget, a melylyel rendelkezett. Egyszer ennek a kis leánynak eszébe jutott, hogy van neki egy testvér-nénje valahol messze a Kárpátaljában . .. — Mit parancsol Berta nagysám ? Azt kérdezi kegyed, hogy milyen nevet viselt az a hölgy, a kiről beszélek ? Oh, kérem. nevével szívesen szolgálok. Hősnőmet Grosz Mar iskának hívják. Nem igy keresztelték: ugyan, hanem hát neki „Az 1890. évi LX. t. c. alapján a jövő év elsőnapjaiban foganasitandó népszámolás alkalmából már ez idő szerint is egy sürgős intézkedés szüksége jelentkezik. Ez a házak számozása, mely az egész számlálásnak legfontosabb alapját képezendi, amennyiben az előzőleg kimutatandó házszám fog ellenőrző anyagul szolgálni arra, hogy a számlálásnál magánál semmi- féle épület s annak lakója ki nem hagyatott. Ennél fogva a m. kir.- kereskedelmi miniszter úr megkeresésére ezennel elrendelem, hogy a házszámozás az ország összes városaiban és közsé- geiben kiegészíttessék, a hol pedig netalán nem léteznék, szigorúan és pontosan végrehajtassák. E számozás kiterjesztendő minden egyes pusztára, telepre, csárdára, erdőlakra stb., szóval minden néven, nevezendő .oly épületre, melyben emberek laknak. Pusztán gazdasági, gyári, vagy ipari különálló épületek, melyek emberi lakul nem szolgálnak, külön házszámmal nem látandók el, vagy legfeljebb az illető lakház házszámának törtjeivel jelölendők meg. ’ Az országszerte végrehajtott számozásról a törvényhatóságok járásonként és ezen belül községenkint kimutatást tartoznak késziteni, melyben nemcsak minden az illető községhez tartozó puszta, telep, vagy egyéb házcsoport, de magában álló egyes ház is megfelelő házszáma alatt felsorolandó. Kívánatos, hogy a házszámozás legkésőbb a folyó év október havának végéig az ország valamennyi községében foganatositva legyen és hogy az akkor teljesen he nem fejezett, de télen át netalán szintén lakásul szolgálható új házak is számot nyerjenek. A házszámozásról szóló kimutatások városokról (kültelkeikkel együtt) külön-kiilön, vármegyékből pedig járásonként összekötve a f. évi november hó közepéig1 közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz küldendők be, mely hivatal a kereskedelemügyi miniszter ur részéről az összes népszámj óbban tetszett a Mariska név, mint a Malvina . . . A város nem változtat a dolog lényegén semmit, azért ráfoghatjuk, hogy Malvin, pardon! Mariska kisasszony nénje Műn-, k á c s o n lakik, pl. a vár-utcában és van neki egy hentes boltja, vagy olyas féle. Á szegedi kisasszony igen jól találja magát a fenyvesektől nem messze eső vadregényes tájon és naponként kisebb-nagyobb sétát tesz nővérével, vagy a nélkül, és estén- kint kecske-tej kúrát vesz*). Mert hűt, tetszik tudni, ez neki jól .esett ; mivel szerelmi-sóvárgásban szenvedett . .. . — Kérlek, Antal pajtás! ne nevess annyit, mert te is zavarba hozasz engem!... Te tudod, hogy mit nevetsz! Azért engedj meg, ez nem illik. Hiszen azután is megteheted észrevételeidet 1 Egy ilyen magányos séta alkalmával a csinos leány találkozik egy magas, szintén csinos fiatal emberrel. A férfi természetesen jól a szemébe néz és ö a kis ártatlan bátorságot vesz és szintén, vissza kacsint... Az ismeretség hamar megtörténik ilyen előzmények után, és B e n ő úr haza kiséri *) Venne, de a kecske-hiány zik hozzá, mert • vidéken nem szabad fártani. Szerk,
