Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-08-03 / 31. szám
Második évfolyam. xnegőszül . . . De nem történt semmi baja csak a szivében érzett kongó ürességet. — Hallod Antal, már kezdelek unni! Mi féle impertinens módon nevetsz a mondottakon ? Hogy a szive üres volt ? . .. Már engedj meg, hiszen nem lehetetett tele. mikor még nem ... Alig volt nehány hétig otthon Malvin kisasszony, megszólitotta a papáját: — Apám, engedjen vissza arra a boldog földre, ott akarok meghalni . . . — Kedvesem elég volt 2 hónap a jóbul.-f- Ha nem enged el, jól van. Hanem tudja meg, hogy elmegyek én úgy is . . . Megszököm! Az apa megijedt és azt gondolva, hogy mégis csak más az, ha valaki megy, mintha szökik — beleegyezett Malvina akaratába és a szerelmes kisasszony vissza zó- nazott a hegyek közé.* *) Munkács a nagy magyaralföld legéjszak-lte- letibb csúcsában, sík lapályon fekszik három oldalról lassan emelkedő hegyektől környezve, csak a dél-nyugati nyiláé hogy szabad teíintetett a hegyalja hegyeire és a Debrecen felé eső rónaságra. Szerk. a kisasszonyt, a hol a fiatal embert kitüntető kegygyei és feltűnő szívélyességgel fogadja a két hölgy; tudniillik a szegedi leány és a munkácsi emancipált hentesné. Mariska halálosan beleszeret a fiatal ..emberbe, miután sikerült előzőleg ki puhatolnia, hogy annak igen előkelő állása van a városban. Természetesen ezen körülmény lényegesen fokozta az ifjú iránt táplált hő érzelmeket . . . j— Juliska, kegyed már másodszor szakit félbe! Ha nem hagy föl közbeszólásaival és sűrűn megújuló nevetésével, esküszöm, hogy máskor nem mesélek. Tehát csend legyen 1 A kisasszony már két hónapig szívta a kitűnő munkácsi levegőt, s a hazautazásról még csak nem is álmodott. Szülei már fenyegetődző leveleket írtak neki és a höl- gyecske nővére unszolására hallgatva, bánatos szívvel és kénybe lábadt szemekkel elhatározta magát a viszszautazásra. Mondhatom, kedves hallgatóim, hogy I leány nem váit oly könnyen, mint a férfi. Midőn haza ért, első dolga volt, hogy a j tükörbe nézzen. Azt hitte a kupéban, hogy { inire haza ér, az óriási bánattól — teljesen j < A félbe szakított szerelmeskedések folytatódtak. Ölelések, többrendbeli csókok és több e féle szerelemhez tartozó dolgok napi renden voltak . . . — Én nem értem magát Juliska, mit nevet annyit! Hiszen nem mondtam olyan különöset! . . Aztán meg te, Laura, mit pirulsz el olyan sűrűn ? Nem hallottál még szerelemről beszélni? . . . Hogy soká tart a mese? No hát rövid leszek ! íme a vége. ... Mariska egyszerre sápadni kezdett, szive, lelke, egész valója nagy változáson ment át, amit a szinténr szerelmes fiatal ember észre vevén, maga is megijedt és sietett — nem az oltár elé vezetni a leányt, hanem — áthelyeztetni magát ... Mariska hoppon maradt — szive bánatával ..............és...................kútba esett. Mo rál : Ne szaladjunk olyan szekér után, a ínelv nem akar benőnket fölvenni. ■ * . . * * Eddig a mese . . . Azt hiszem, hogy mogértette minden- . ki a tanulságot. Miután pedig mesém köz- . ben eleget boszantottak nevetésükkel, most én kérem, hogy — nevessenek, de nagyon! |- állási munkálatok közvetlen vezetéséve lön megbízva. ^ Ugyancsak közvetlenül a nevezet hivatalhoz intézendők minden megke resések is, melyek a szóban forge házszámozási miveletek alkalmából ne tán szükségelt útbaigazításokra, vágj felvilágosítás adásra vonatkoznak. Végül, midőn kijelentem, hogy a jelen rendelet határőzmányainak pontos és lelkiismeretes végrehajtását a törvényhatóságnak felelőséggel járó kötelességévé teszem, egyszersmind felhívom a törvényhatóságot, . hogjT a fennebb jelzett kimutatásnak a statisztikai hivatalhoz történt felterjesztése felől annak idején hozzám is jelentési tegyen. A min, távollétében. Ribári m, tan Ezen munkálatnak az alispáni felhívás szerint szeptember hó 15-kéig meg kell történni, s húszadikára összeállítva beküldetni, mert a miniszteri rendelet értelmében a törvényhatóságnak a varosokról és járásokról még kiilön- külön kimutatást is kell készíteniük, s az egész munkálatnak pedig november közepéig az országos stat." hivatalhoz kell jutni. H Városunkban és közeli környékén megoldandó még előbb azon kérdés is, hogy a hegyeinken levő borházak, hol fognak elszámoltatni. Mert a várost kerítő hegyek nagyobb része a közeli községek határához tartoznak, de munkácsi lakosok bírják, kiknek a mellék községekben lakházaik nincsenek, hogy . az illető birtokosok házszámainak törtjeivel láttathassanak el. Mondatik ugyan a rendeletben, hogy a külön álló gazdasági épületek, melyek emberi lakul nem. szolgálnak, külön számokkal nem , látandók ,el, de ezen borházak na- gy°bbára emberi lakul is szolgálnak, csakhogy nem állandó lakul. Felmerül nálunk azon kérdés is, ■ hogy a régi számozással mitörténjék ? Azon nézetben vagyunk, hogy városunkban az épületek egészen újra számozandók, mert a régiek hibások, hiányosok; de az uj számok álá mindenütt kiteendő a régi házszám is. mert a telekkönyvnél ezen összeirási számok szerepelnek, szerződésekben, adományokban sat. ezek fordulnak .elő, tehát semmiesetre sem h agy an - dók el. Helyén valónak látjuk megújítani egyúttal azon kérdést is, hogy nem jó lenne-e már most elrendelni az utcák elnevezésének elintézését is Ez ügyben mái’ munkálatok, illetőleg javaslatok is tétettek, de a mint a a napirendről lekerült, minden abban maradt, mintha már rendben lennénk véle. Van sok olyan utcánk, melyet nem tudunk megnevezni csak körül iráásal, vagy valami régen elpusztult : tárgy nevével, mint: Malomutca, ré- i gi Vágóhidutca, Töltésutca, Kertalja - utca, Torhovica sat. — Nem tartjuk j j 1 olyan munkának az egészet, bog1] együtt el ne végezhetnők. Az ország öröme. A hét eseményei közül legfontosabl ránk nézve a királykisasszonynak, Máris Valéria főhercegnőnek egybekelése Ferenc Salvator főherceggel, melyhez az előkészületek már rég óta folytak, csak az idő véletlen eseméqyei miatt húzódott idáig. Nemcsak a családban nevezetes esemény a házasságkötés, hanem a tán adalomban is, mert arra kiható erővel bir. A házassággal egy új család alapja vettetik meg. Külön álló lények egyesülnek az egész életre; azért ez idő pont egy kimagasló sarkpontja az emberi életnek; A család örömébe tehát szükségképen társadalmi örömök .is vegyülnek. A magyar nemzet alkotmányos királyai iránt mindég hü ragaszkodással viseltetett. Családi örömét emelte ünnepies érzelmeivel, osztozott bánatában, sorsát őszzekötve érezte fejedelmével. A julius 31-dikén lseidben végbement családi ünnepélyt az egész magyar nemzet emelkedett hangulatú érzelmekkel, az isten- áldását esdő áhitatos templomi imával kisérte. Míg ott a távolban, e haza határain túl örömtől dobogó szívvel végezték a szertartásokat, melyekkel az igazi magyarkirályi főherc.g kisasszonyt, — ki e hazában szívta az első levegőt, s itt látta sütni a napsugarát, kit ős Budavárának falai üdvözöltek legelőször, — tőlünk elszakítottak, addig e nép imája összeolvadva emelkedett az ég- felé a szeretet istenéhez a távozók boldogságáért könyörögve. Áldás kísérje trigyöket! s ne feledjék el a hazát, hol annyi millió ssriv dobog fel éréttök ! Már kora reggeli órákban megkondul- tak városunkban is a harangok, s előbb a római kathólikus,- azután a görög katholi- kusok templomában végeztetett az ünnepélyes isteni tisztelet. Mindakét helyen fényes segédlettel. Meglepő volt a g. kath. templomban a szép öszhangzatos ének, mely- lyei a misét kisérték. Erőteljes férfihángok, jól gyakorlott, s mesterileg vezetett ésielő-< adott ének részlettel a hallgatók figyelmét nemcsak lekötötték, de folyton -fokozták isi Testületek, hivatalok, honvédek és közös- hadaseregbeliek, magánosok, férfiak és ‘nők nagy számmal vettek részt az ünnepélyes istentiszteleten. Nagyban emelte 'á templomi ünnepélyt ar. k. egyházban Sprenc Miklós, bártházi pélbános',' erőteljes, tiszta férfias hangja, a g. k. egyházban pétiig Desko János főesperest szépen csengő előadása:! * út • »V' _ A királykisasszony menyegzője csak j családi körben folyt le minden zene nélküli ' A meghívottak' ínár előre jelezték a főudvar-J mesternél megérkezésüket. Megjelentek: Stefánia főhercegnő leányával, főudvarmes- ! tere és mesternőjéveJ, Károly Lajos fő her- | cég, Mária Therézia főhercegnő leányaival I Margit, Zsófia és Mária ■ Annuncíátáva/, Ferenc Ferdinánd estei-főherceg, Ottó főhér-j jég és neje Mária Jozefa főhercegnő, Fer- linánd, Lajos Viktor főhercegek, Erzsébet, »hercegnő, a spanyol királyné anyja. Frigyes és Jenő főhercegek mind kíséreteikké1'; I Vilmos, József főhercegek, Klofild hercegnő j gyermekeivel,(Mária Dorottya, Zózsef Ágost, j jászlő és Fiilöp főhercegek, Ernő, Zsigmond, | Henrik főhercegek. Ferdinánd toskánai fh. Uice fbaő, Lipót Ferdinánd fh. Lujza fhnő, íózsef Ferdinánd, Péter Ferdinánd fhercegek, i lária Antónia nagyhnő; a vőlegény atyja i károly Salvator fh., anyja Mária Immaéu- ata fhnő, Lipót Salvator fh. nejével Blanka ! hnővel. Mária Therézia fhnő Károly István j hneje, Albretht Salvator fh., Karolina | I Mária fhnő, a 16 éves Mária Antónia és a I 12 éves Mária Raineria fiinők, Rainer fh. ! és neje Mária,fhuő, Lajos Salvator, Albrecht j fhercegek, Cumberland herceg és neje Cum- berland hercegné, Mary hannoveai hnő, j Mária Theresia vürtembergi hnő, Robert j vürtombergi herceg. Lipót bajor h. és neje : Gizella hnö gyermekeikkel, a 15 éves I Augusta h. tiz éves György és 7 éves Konrád hercegekkel, Aurelia bajor hnő, Adolf nassaui li. Ezeken kívül tábornokok, kamarások, főudvarmesterek udvari tanácsosok sat. Gróf. Kálnoki külügyminiszter, gr. Szapári Gyula magyar miniszterelnök, gr. Taaffe. osztr. min. elnök sat. A meghívottak száma 170. Az esküvő alkalmával 900 személyre engedtetett hely a templomban. Az ujpár még az esküvő napján üffensee császári kastélyba ment hosszabb tartózkodásra, azután a Lichtenegg kastélyban fognak állandóan lakni, hol a főhercegnőnek három szoba van berendezve, dolgozó, háló és pipere szobák, a fhercegnek négy, dolgozó, háló, dohányzó és társalgó szobák. Heti krónika. A bírósági végrehajtók országos értekezlete jul. 25—26 napjain tartatott meg Budapesten, melyen az ország összes bírósági tei’ületéről hatvan végrehajtó jelent meg. Az értekezletet Somlyói V. Ignác a 1 Bírósági végrehajtók Közlönyének“ szerkesztője nyitotta meg. A tárgyalás folyamán a b. végrehajtók mai állapotának tart- hatatlansága felett történtek minden felszólaló részéről hangos nyilatkozatok. Az ér- | tekezlet végre egy bizottságot küldött ki, i hogy kívánságaikat formulázza, melynek eredményeképen következő jelentés tétetett: A bírósági végrehajtók államosittassanak és fizetésök legalább 120Ü írtra emeltessék, s napi dijaik vidékre küldetésnél három frt 5U krban állapíttassanak meg. Új nyugdij- I szabályzat létesittessék. Az új tarifa oly j világosan állapítsa meg az egyes munka- dijat, hogy semmi kétség ne férhessen hozzá. 1 j A végrehajtónak minden munkája megfizettessék, az irodai munka és az anyag meg- I téríttessék. A végrehajtási dijak készpénz- j ben és előlegesen fizettessenek, Az árverési. * dij lefizettessék még akkor is, ha az árve- I rés' elhalasztatott. Bővíttessék ki'a végre- \ j liájtók hatásköre. Kinevezésök bizonyos ké- j I pesitéshez legyén kötve. Az óvadék letétele a helyi viszonyok szerint 5^—4-3-^-2l)U írtban állapíttassanak meg. A végrehajtó saját felelősségére segédet is tarthasson. A végrehajtók a kilence- i [ dik tiszti rangiokozatba vétessenek fei. Az I eddigi cim helyett a kir. bírósági biztos | i eim adassék. A munkaidő rendeletileg állapíttassák meg addig is, mig a törvényho- | zás ez irányban intézkedhetnék. ISzakközlö- j nyúl a „Bírósági végrehajtók Közlönyéit ■ ajánlja. Az értekezlet a bizottság véleményét I 1 elfogadván, azt határozta, hogy a sérelmes - pontokat memorandumba foglalva beterjesz- j tik az igazságügyi miniszterhez; azután tes- j tületileg tisztelegtek- a pénzügyminiszternél és több helyen. * * i Legnagyobb részben a bolgár kérdés j 1 foglalkoztatja úgy a nagy, mint a kis ha- j \ talmak polttikai terét. Az erős hangon irt I j bolgár követelések a portán nyomatékosnak találtattak és a szultán hajlandónak mutatkozott a bolgárokkal béke lábon, vagy : s talán szorosabb viszonyban is maradnia, de | csakhamar lecsapott a mnszka villám és | ] jóakaratot elperzselte. Az orosz követ til- i takozása a portán azt eszközölte, hogy a I bolgár püspök kinevezését visszavonta, a) I meggondolás dolgát jövőre halasztván el, 1 melyek a bolgár kormány vezérférfiaii^u különösen Sztambulovnak helyzetét nagy0„ megnehezítették. Ez a kis oáz a nagy |j&| proaganda közepett nem tnd megszabadulni a reá aggatott nagy kölöncöktől. Minden tettét megsemmiteni törekesznek, mely állóságát, nemzeti boldogulását mozdítaná elő, mert muszka nézetek szerint csak akkor cselekednék helyesen, ha magát teljesen a hatalmas cár karjaiba dobná. Eddig a Balkán félsziget államainak legjózanabb politikusai a bolgár államférfiak' kik feltudják fogni helyzetöket most és szá! molni tudnak a jövővel, ha a hatalmas cár ölelő karjaiba jutnásak. * # Norvégia partjain elcsattantak a búcsú csókok, melyek a német császár távozás’t jelentették. Vilmos császár Ostendén keresztül Osborneba -megy Viktória királynő látogatására, hol néhány napi tartózkodására van kilátás. Jelen lesz a hajóhadi szemlén, azután meglátogatja a portsmouthi hajógyárat, Régen tervezik oroszországi Iá- togatását is, melyről a hir majd bizonyosat, majd bizonytalant beszél. * » * Az újvilágból harcias híreket hoznak sürgönyök, lapok, és levelek. Dél és közép Amerikában foradalom tört ki. A gazdag államokban, hová az európai népek gyakran oly sovárogva tekintenék, s hová oly sokan mennek naponta szerencsét próbálni a meggazdagodásra, pénztelenség, szegénység, egyetlenség mozgatják az embereket. Ha egy-egy kivándorolt egyén jó sorsba jut, erről mindjárt százón, meg ezeren tudnak és szájrol-szájra adják a hirt egymásnak, mely a kivándorlási vágyat sokszor magasra csigázza fel a hir hallóiban, de arról, hogy százan, meg ezren tönkremennek, nyomorba jutnak és elpusztulnak, arról minél kevesebben vesznek tudomást. Városunkban is többen vapnak, kiket a nyomorúság visszaüzött az újhazából és azokat nem ismeri, nem tudja, nem beszéli senki, egy szerencsés sorsba jutott leányról igen sokan tudnak és irigyelve "emlegetik. Mexikótól le majdnem a fűzfőidig harcban állnak áz emberek egymással. Ezeta tábornok párbajra hívta ki Barilla tábornokot a gvatemálai köztár saság elnökét, Sansalvádor. és Gvate- mala köztársaságok csapatai egymás- ■ sál harcban állanak s a Rio del Pai’a mellett történt ütközetben négyszáz : emberre teszik a két tábor veszteség-ét. I — A lázadás általánossá lett, a katonaságból többen a lázadókhoz pártoltak, - melynek oka hogy zsoldjukat nem-kapták meg. Az elnök általános ostrom állapotot hirdetett. Egy későbbi csata- j térről még nagyobb veszteséget j.elei 1 fenek alapoknak, melyből azt lehet sejteni, hogy a harc általánossá lett. A déli vidékről szintén véres ősz- :j szeütközések hire hallatszik. Buenos- Ayres lázadás szintere. A katonaság' a lázadókkal tart. Az elnök menekülni kényszerült. A lázadók kormánya elnökké Aremet és pénzügyminiszterré Romerot választotta, mert a baj okát- e két állásban volt egyéneknek tulaj- ; donitják. A pénzszükség fizetésképtelenné tette még a nemzeti bankot is. Az arany agioja 265 re emelkedett. A papírok értékei folyton nagy külöm- bözettel hullámzanak, melynek természetes' eredménye lett a lázadás. * * ... -I * Az 1891-ki költségvetés. A pénzügyminisztériumban az 1891-ik évi költségvetést illetőleg a tanácskozások még még mindig folynak. Ma tárgyalta folytatólag Wekerle pénzügy- miniszter Berzeviczy államtitkárral a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését,'melyre nézve a tanácskozásokat befejezték. Még csak a kereskedelmi- és pénzügyminiszteri költségvetések vannak hátra s az ezekre vonatkozó tárgyalások befejeztével az sgész költségvetés egybe fog állíttatni- Vfint az 0. E. értesül, .a jövő évi elő rányzat bevételei és kiadásai azonosak esznek ; a budget tehát deficitet nem ibg feltüntetni.
