Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-22 / 9. szám
Blaő évfolyam. KARFATALJA. Munkács 1889. deczember 22 új-pesti és rákos-palotai rendőrségről, a törvényszéki bíráknak ideiglenesen az igazságügyminiszterinmban való alkabnaz^áról, a vasnti elsőbbségi kölcsönök bélyeg- és illeték kedvezniényeiről, a somogy-szobb- barcsi és dóvaványa-szeglialom-kóti vasutakról szóló törvényjavaslatokat. Az illés végén Seblauch Borin ez nagy-váradi püspök I főrendiháznak az uralkodóház iránti hódoló jóindulatait és jóakaratait fejezte ki a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából. Ugyancsak j ezen a napon tartott a képviselőház is egy rövidke gyűlést, elyen tudomásul vették, hogy a főrendiház az emMÜfjji nélkül elVéie' megazercttetni alkalmas volna. Minden történt, hogy ahoz kedve ne jöjjön. A megyei és országos képviselők választásánál csaknem mindenütt előforduló demoralizáció erre a legkevésbé alkalmas eszköz. Nem sziint-e meg csaknem teljesen a megyék egymásközti érintkezése és hamég is . nagy^néha valamilyes csekély ügyben ^történik, van-e annak valami élményé ? ^ ■■ lUüomH5Ul veiieK> || Nem szűnt-e meg csaknem telje ^ 1 itett törvényjavaslatot minden észrevétel — ...... S tá rsadalmi és politikai nyilvános élet es ér- fogadta és igy azokat legközelebb ő felsége elé fog- dekelődés van-e valakinek igazi bizalma a j ják terjeszteni legmagasabb szentesítés végett, parlamentalis működéshez és igazán magába szállva nem ismeri-é fel mindenki, hogy a többség kormányoz ugyan, de csak az or- szaggyülésen jelenlevő ? H; Nem kell-e a kormány minden rendelését teljesíteni akár egészen, akár félig törvényszerű is az, ki mer felszólalni ellene. Nem a törvény a fő, hanem a kormányrendelet, pedig egy jól rendezett önkormányzati államban kormányrendeletekre alig van szükség, elég a törvény. ; Sem a régi elavult, a változott viszonyoknál fogva vissza nem kívánható, sem a mostani kificzamitott megyei rendszernek barátja nem lehet egy felvilágosodott, tisztán látó polgár, hanem az önkormányzás, a hamisiiatlan parlamenti élet megalkotására híven szolgálni képesített új vármegye rend-l szerért kell küzdenünk, mert mint vagyunk haladó nemzet, haladó és nem visszamenő politikát követelünk : az intézményeken nem szorítani, hanem tágítani kell, a nép hatalmát, befolyását bőviteni és megtestesíteni kell azt az államélet működésében ; de hogy ezt elérjük, az egész népet be kell igazán vonni az alkotmányba és hozzá szoktatni az önkormányzathoz és azt vele meg is kell szerettetni. Tehát nem központosítási gyámkodás, nem az önkormányzat összezsugoritása, ellenkezőleg a minél tágabb önkormányzás általi megifjusitása és megerősítése a magyar politikai nemzetnek lesz a legvalódibb, legértékesebb és legülőbb ezredéves ünnepély. Munkácson, 1889. dec. 17-én. Cserszky Antal. Heti krónika. És most a költő szavaival: „Este vau, este van, kiki nyugalomra . . . “ mi is elmondhatjuk, hogy honatyáink is karácsonyi szünetre oszoltak szét. Nekik is jól esik a pihenés azon nagy harcz után, melyet az egész őszi idény alatt a képviselőházban folytattak. Egyenetlen vala a harcz, mert az egész költségvetési vita alatt, úgy lehet mondaui, — távol minden gyűlölettől, — egyetlen egy személy ellen valának az ellenzék támadási ütegei felállítva. Sok kiváló szónokot láttunk feltűnni és sokat láttunk mélyen hallgatni. A majdnem magára maradt hadvezér hős volt és dicsőén haiczolt, habár a kemény harezba nem egyszer keserű szemrehányások is elegyedtek. # * * A horvát tartománygyülés decz. 14-ki ülésén a sajtótörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Mikucsics rövid előadói beszéde után úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. E törvényjavaslat a sajtóügyedben újból behozza az esküdtszéki intézményt, melynek hatásköre a volt katonai határőr- vidékre is kiterjed. Deczember 15-én tartotta utolsó ülését a horvát tartománygyülés a karácsonyi szünetek előtt, melyen az utolsó ülés jegyzőkönyvének hitelesítése ntán, a sajtótörvény módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasásban is elfogadtatott, i A zágrábi polgármesteri állás üresedésben van. Élénken foglalkozik vele a közvélemény, vájjon ki lesz a zágrábi polgármester? Legnagyobb kilátása van reá dr. Amrus Milán képviselőnek, ki vagyonilag független, békülékeny természetű, nagy műveltségű és igen népszerű ember. Némelyek még Kulner Frigyes grófot és Frank képviselőt is emlegetik, mint polgármester-jelölteket. műveltség és czivilizáczió befogadására, melyet európai hittérítők és kereskedők terjesztenének ott, az afrikai néger nép alkalmas, azt Amerikában és Del- Afrikában bebizonyította a négerfaj. Azzal fejezi be humánus beszédjét, hogy a történelem fognak soroz atni azon férfiak, kik ezen kában úttörők voltak. hősei közé nagy munAz új franczia kamara decz 14-ki ülésén 322 szavazattal 166. ellenében megszavazta a titkos ala pokat és bizalmat i szavaztak a Tirard kormánynak, mely ezúttal szerencsésen állotta ki a tűzpróbát. A régi kamara megszavazta volt az 1891-ki költségvetést, de az 1,600.000. frankkal előirányzott titkos alapokhoz nem járult. Ilyen tétel minden kormánynál es minden budgetben előfordul. Nálunk rendelkezési alapnak hirják s 300.000. írttal szerepel. Ezen tételt törölni nem szokás, mert diszkrét természetű; igy például Francziaországban ezen alapból fedezik a - hírszolgálatot, melynek megtagadása egy pártnak sem lehet érdekében. Az új kamara össze ülésekor Capstans belügyminiszter újra előirányozta-a titkos alapokat, melyeknek megszavazása most sokkal szerencsésebben ütött ki a kormányra nézve, mint ahogy azt ellenfelei jósolgatták. A bolgár kormány a steyeri fegyvergyar társulattal egy szerződést irt alá 60,00’J db, nyolc mili- méteres Mannlicher fegyver szállítása iránt. A szállítási idő 15 hónap. E rendelet a fölszerelés kiegészítését czélozza. A görög kormány körjegyzőket intézet külföldi képviselőihez, melj’ben a szultán formánját a krétaiak szerződésszerű jogai megsértésének jelenti ki. A krétaiak iránt tanúsított igazságtalan eljárás oly kötelezettségeket idéz elő, melyeket megfelelő időpontban egy hellén kormány sem hanyagolhat el. , Az új köztársaságban azaz : a Brazíliai egyesült Allamok“ban még sem olyan csendes minden, mint a hogy az jelezve volt és itt Európában úgyszólván kivétel nélkül közhiteire talált. A napokban ugyanis forrongás ütött ki, mert a hajóskatonák megtagadták az új kormánynak az engedelmességet és a császár mellett nyilatkoztak. A zavart a fegyverek használata csendesítette le s az áldozatok száma megközelíti a 150-t, kik tengerésztisztek és tengerészlegénye,k voltak. Az országgyűlés a karácsonyi szünet beállta előtt még egyszer összejött e hó 14-én, hogy az új esztendőre minden dolgot teljesen rendbe hozzanak. A főrendiház összeülése azért történt, hogy a képviselőház által legközelebb elfogadott törvényjavaslatot felülvizsgálják. A védjegyek oltalmazásáról szóló törvényjavaslat Szilágyi Dezső igazságügyminiszter magyarázó megjegyzése után elfogadtatott. Továbbá felolvastatott a miniszterelnök átirata, mely szerint a közös külügyminisztertől vett hivatalos hirdetés nyomán ő császári és apostoli királyi felsége János császári és királyi főhercegnek saját kérelmére legkegyesebben megengedni móltóztatott, hogy főhercegi rangjáról, állásáról, címéről és jogairól lemondhasson ; és megengedni méltóztatott. hogy az Orth János polgári nevet vehesse fel. Ezen atirat az igazoló bizottságnak adatott ki jelentéstétel végett. A főrendiház újonnan kinevezett tagjai ez alkalommal beiktattat- tak, u. m.: GönczyPál, Wenczel Gusztáv,Graef Ede és Barcsay Domokos nj tagok. Azt olvassuk, hogy Orth Jánosnak a főrendek közöl való törlési eljárás módozataira nézve, mely szerint gróf Kálnoky külügyminiszter által intóztetett — Tisza Kálmán miniszterelnökhöz — az átirat s mely eljárás a külügyminiszternek a magyar közjoggal határozott ellentétben van, mindjárt a karácsonyi szünetek után összeülendő országgyűlésen interpelláezió tárgyává fog tétetni. A főrendiház tehát rövid úton elfogadta a védjegyek oltalmáról szóló törvényjavaslatot, a jövő évi ujonczmegajánlási javaslatot, az indemnityt, az Kiütött a háború ! De ne ijedjünk meg ! Nem a harcztéren és nem is a mi parlamentünkben ütött ki, mivel az szünetel most, banem a bécsi „reichs- raih“-ban a németék és a csehek között. Említettük annak idején, hogy a csehek szeretnék ő felsége fejére tenni a cseh koronát, de ez a németek részérdi igen nagy ellenszenvvel találkozik. E körülmények miatt a múlt napokban a reichsrathban nagy szóharcz következett, mely már-már miniszterválsággal fenyegetett. Ugyanis Plener a német szabadelvű párt vezére egy, már régebben benyújtott interpellá- cziójában arra szólította fel a Taaffe kormányt, nyilatkozzék, milyen álláspontot foglal el a cseh közjogi követelésekkel szemben ? Erre Taaffe mindezideig még I nem felelt, miért is Plener megsürgette és egyúttal erős I támadást intézett a kormány ellen. Habár az osztrák I kormány még nincs egészen tisztában a cseh követelésekkel szemben s habár Taaffe nem is válaszolt I szorosan az interpelláczióban foglaltakra : ma (decz. VJ) adott válaszában mégis igen erélyesen lépett fel ellenzékkel szemben, mint aki igen erősnek érzi Dél Afrikában a portugalloknak és az angoloknak egymás szomszédságában vannak gyarmataik. Határrendezés alkalmával az angolok a portugallok tulajdonát képező „Nyassa“ földet a magokéhoz mérték, miből súrlódás keletkezett, később bántalmazásokban tört ki, sőt Serpa Pinta karhatalommal is visszafoglalta a kérdéses földet, hol több haláleset és megsebesülés tör tént. A konfliktus annyira komoly, hogy angol lapok szerint a háború elkerülhetetlen Portugálba ellen, ha az Serpa Pintát teljesen nem dezavuálja. látóit fogalmán, hanem az általános emberszeretet örök alapján emelkedett fel. Lelkes, meggyőző beszédeiben fönségesen nyilvánulnak a „testvériség, egyenlőség, szabadság örök elvei.“ Egy atyátok van menyben, — monda. — „Isten előtt mindnyájan egyenlőek vagytok, mindnyájan szabadságra vagytok hivatva.“ Ezek azon hóditó igék, melyek Jézusnak isteni nevet szereztek. — Ezen nagy elvek kezdtek lassanként világot gyújtani a népek elméjében, majd gyökeret verni. Nem tagadható, hogy ez elvek diadala még most sem teljes, most sem általános, de jöni fog oly idő, melyben a testvériség, egyenlőség és szabadság érzete, vágya járja át s fűzi össze a világ népeinek szivét. Most is ezen lebanyatló esztendő deczember 25-én annak születés napját ünnepli a keresztyén világ, a ki lelki világosságot gyújtott a népeknek. Leborulnak a názáreti Jézus előtt ép úgy a királyok és fejedelmek, mint le a roskadt kunyhók szegény lakói, dicsőitő és magasztaló énekeket zengenek s bála imákat rebegnek feléje. Megnyílnak templomaink ajtói, boltozatai alatt meghátóan hangzik a hivek ajkán az ének: „Dicsőség magasságban az Istennek, Békeség legyen földön embereknek ' • És jó akarat mindenféle népnek És nemzetségnek Boldog keresztyén ki hittel, remény nyel ünnepeled e szent, e kegyeletes karácsonyi ünnepet! Cárié. azH magát és a bukástól mitsem fél. Válaszának lényege a csehekre nézve igen kedvező, de a németekre el- keseritőleg fog hatni; mert világosan kimondja, hogy bármit is tegyenek a németek, a kormány a többséggel folytatni fogja eddigi politikáját, mig a kitűzött czélhoz nem ér. Taaffe beszédjének egyes kifejezései, minők : „mindkét néptörzs jogos igényeinek kielégítése,“ „az egyenjogúság a valóságban,“ a „kölcsönös mérséklet“ s több effélék, mind azt jelentik, hogy a csehek igényeit figyelembe fogják venni, mit onnan is következtetnek, hogy a császár Riegert már fogadta. A következő napi ülésen (decz. 13.) Taaffe Plenernek előtte való napi beszédjére vonatkozólag megígérte, hogy a legközelebbi ülések egyikén válaszolni fog a kérdéses interpellácziókra. Plener a Taaffénak adott válaszában kijelentette, hogy az ellenzék nem a személyek-, hanem a rendszer ellen harczol. Érdekes Russnak e napon mondott beszédjével részletesebben is foglalkoznunk, ki nagyzási hóbortnak nevezi azt, hogy a csehek a magyarokhoz hasonlítják magukat és külön cseh államjogot követelnek magoknak. Különösen figyelemre mélték e szavai: „a magyar nemzet ezer éve élt és él öntudatosan, Csehország 250 év óta letűnt a történelem színpadáról. (3tt egy ezer éves, mindenkori előjog, itt egy holt és eltemetett jog, melyről századok óta nem tud senki semmit — — — adassék tisztelet annak, kit megillet. „Tisztelet a magyar alkotmánynak, de nem respektáljuk a cseh államjogot.“ További beszédjében erősen kikelt a miniszterek ellen, szemökre vetvén, hogy a Plener vádjaira még mindig nincs véleményük s gúnyosan jegyezte meg, hogy a minisztérium kereste a saját eszét és véleményét, mi nagy derültséget idézett elő. Végül azzal fejezte be beszédjét, hogy a cseh koronázás a meglevő alkotmányba ütközik és nem tanácsos azt erőszakolni, mert a német nép hódol az osztrák császárnak, és nem a cseh királynak. A deczember 17-ki ülésen Taaffe a Plener interpellátiójára végleges választ adott, mely abból állott, hogy az államjogi- kérdés megvitatását későbbre halasztotta. Igazán ügyesen úszott ki a hálóból, amelybe már majd belesodortatott. * * * Schlauch Lőrincz nagy-váradi róm. kath. püspök nagyszabású beszédet tartott a Szent László társulat e hó 14-én tartott közg/ülésén az afrikai kérdésről I a rabszolgakereskedésről. Kiemeli, hogy századunk legnagyobb hibája Afrika, mivel a barbárságot mindaddig megtűrte ott. Kiemelé továbbá, hogy a 19-ik század e hib-'ját csak úgy hozhatná helyre a legméltóbban, ha Afrikában eltörölné a rabszolgakereskedést és a négereket felszabadítaná hazájukban a czivilizácziónak. Meghatóan festi Stanley és Emin sorsát; kárhoztatja Gladstone eljárását, hogy Szudánt feladta és Khartumot veszni hagyta,, mert mindaddig, — úgy mond, — az afrikai kérdés csak a tengerparton lesz megoldva és sohasem annak belsejében is, mig Khartum a keresztények kezébe nem kerül; mert tudnunk kell, hogy Khartumban szokott tartatni a legnagyobb rabszolgavásár. Reményű, hogy nemzetközi egyezmény fog köttetni, mely végre is meghozza az óhajtott szabadságot. Hogy az európai Az influenzának elkeresztelt orosz nátlia gyorsan közeledik hozzánk, sőt Pozsonyban és Temesvárt már fel is ütötte fejét. Korányi budapesti egyetemi orvostanár után e betegséget a következőleg jellemezhetjük. Régi keletű, Ázsiából jön hozzánk Oroszországon, Lengyel s Németországon és Ausztrián át. Jellegző vonása: a légzési szervek és a nyákhártyák heves hurutja. Kisebb mérvű hurutok az említett részekben járványosán és gyakrabban előfordulnak. Különösen tavaszszal és őszszel igen elterjedtek a hurutos bántalmak. Az influenza igen ter- jedékeny s ha valahol felüti fejét, a lakos ság legnagyobb része csakhamar megkapja. Második jellegző tulajdonsága, hogy a szervezetnek egy nehéz megbetegedési képét alkotja. Majdnem véletlenül lép fel egyik-másik helyen; a megjelenés helyén gyorsan terjed, de tovább haladása, azaz más helyre való átköltözése sokkal lassúbb. Az influenza útja sokszor összeesik a kolera utjával, mint amaz, úgy ez is Ázsiából jön át, bár gyakran Európából megy oda, de azért korántsem tekinthető a kolera előpostájának. noha az oroszországi kormány ezen esetre is megtette már az óvóintézkedéseket, néha erős fejfájás, levertség és fázékonyság előzi meg, mely körülbelül másfél napig tart, mint előtünet és úgy lép fel maga a betegség, máskor meg egyszerre tör ki. Előtüne- tek leginkább csak gyermekeknél, öregeknél és gyengéknél fordulnak elő. Felnőtteknél orrcsiklandozás, tüsszentési inger, igen heves fejfájás, torokszára; ság és igen erős köhögés biztos jelei a betegségnek, mely azután eleinte borzongással, majd forró lázzal teljesen ki van fejlődve. A hő- mérsék az első-második napon 39° 39lL° sőt 40°-ra is hág Celsius szerint. Ekkor már az influenza tünetei teljesen észlelhetők. A szemek köthártyája megveresedik, a szem könyezik, az orr nyákhártyája hurutot mutat. A garat pirosán belövelt, a gégefedő is belöveltséget mutat s a beteg rekedtté lesz. Igen kinos köhögés jár vele, mely néha egyes rohamokban lép fel, másszor meg szünet nélkül mutatkozik. Ezenfelül erős gyomor és béltünetek jelentkeznek. Az első napon erős fejfájás, nagyfokú levertség és néha delirium is van jelen ; a végtagokban erős fájdalom áll be, sőt néha ikra görcsök is kínozzák a beteget. 5—6-od napon beáll a krízis és ha a beteg szerencsésen átesik rajta, akkor ismét 6 —8 napra van szüksége, mig teljesen magához jön Az influenza szélyes, de veszélyesek a velejáró másodlagos megbetegedések. Az influenza nagyon magában véve nem véveszedelmes a tüdőlégdagban, a gümőkórban szenvedőkre s altalaban véve a gyenge szer- vezetüekre nézve. Hogy ragályos-e az influenza, arra nézve még nincs teljes megállapodás. Az influenza elleni óvó szerek a következők : meleg és egészséges levegőjű szobában való tartózkodás és jó táplálás külö. nősen gyermekeknél, aggoknál^ és gyengéknél. Ha az influenza beállt, mindenek előtt nyugalom, diétamegszoritás és enyhe izzasztók (hársfa, bodzatbea) szükségesek a betegnek. A fejfájás ellen liideg borongtás alkalmazandó, ha erős a fajdalom, akkor antipi rin rendelendő grammos adagokban,, mely egyúttal hurut ellenes szer is. A gastribus tünetek ellen gyenge hashajtót (Tinc. Rbei). a heves tagfájdalmak ellen pedig morphium injectiót kell alkalmazni. Az epidémia végén a beteg még. egyideig gyenge lesz, miért is czélszerü roboranciákat (chinin, vaskészit- mények) és tápláló eledeleket használni, Városi dolgok. Képviseleti közgyűlés tartatott dec. 19. melyben a múlt ülésből hátra maradt ügyek tárgyaltattak. Az ülés lefolyása mind végig csendes volt. Első tárgyul vétetett fel a volt főerdész lemondása. E tárgynál hosszabb ideig tartó eszmecsere történt a felett, vájjon a lemondás folytán megüresedett állás betöltes- sék-e helyettessel a yálasztásig, vagy maradjon hallgatagon a statusquo. Indítványba tétetett egyrészről, hogy Melczer Aurél helyettesittessék, másrész ■ ről, hogy a volt íőerdész bizassék meg továbbra is a felügyelettel. Felhozatott, hogy a községi törvény ilyen helyettest nem ismer, ez igaz, de -nem is ellenzi azt. Minthogy azonban az erdő fáinak kihasználása leginkább' Ap ez időben történik, s igy a felügyelet is múlhatatlanul szükséges, a tanácsra bízatott az ügy, hogy a felügyeletről gondoskodjék. Ezzel kapcsolatban Nemes Zsiga másod osztályú erdő ■ őr minthogy a vizsgát a megyei erdő gondnokság előtt jó sikerrel letette, első ! osztályú erdőőrré léptettetett elő a jövő év első napjától kezdve, mely fizetés ja vitást, tehát költségvetési változtatást is vonván maga után, ez a köz-! igazgatási bizottságnak is bejelentetni határoztatok. Nehány tárgyon minden szó nélkül esett át a gyűlés. Klein Jakab és; Einer Ferenc polgárositási kérelme, Taub Lipót-féle földcsere, Borkiiles- Hoszpodár féle ház. eladása,- mely 1800 írton felül történt,- helyben hagyatott. Kissé érdeklődött a gyér közönség a gör. kath. templom mellett tervbe vett útszélesítés iránt. Az egyház a telkéből levágandó érték meghatározásától jegyzőkönyvileg kifejezett határozata szerint semmit nem akarván engedni, a kisajátítási eljárás foganatost tásának folytatása rendeltetett el. Különbben ez ügy törvény szerint újabb 30 nap múlva még tárgyalásra kerül s a vég eldöntés ott fog érvényesülni. Indítványoztatok az is, hogy jó lenne meglcisértetni az egyezkedést valamely megbízottal s talán békés utón elintézhető lenne az ügy, a helyett, hogy a kisajátítás hosszas útjára lépne a város,, mely azonban elvettetett. Igaz, hogy az egyház követelése túl sok. sőt olyan jogokat is magáénak tart, melyeket senki el nem ismer, einem hisz, de a város Ígérete meg kicsiny, mert azon helyek értéke, mihelyt a honvéd kaszárnya épülni fog, azonnal magasabbra fog rúgni. Ad vocem kaszárnya. Készülődünk az építkezéshez, de még semmi mozgást nem vettünk észre a telek megszerzésére nézve. Kívánjuk, hogy indittassék meg már a mozgalom. A város elhatározása az eladó félre még nem kötelező, azért itt az ideje, hogy tisztában legyünk vele. Úgy hallottuk, hogy e kérdés a polgári leányiskola épitésével és a sugárúttal hozatott kapcsolatba, melyet mi nem helyes- lünk, mert nem kívánjuk a dolgot nehezíteni. Végül a kötelékbe való felvételi
