Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-12-22 / 9. szám

és a hegyrendőri szabályzat tárgyaltatott. Amaz elintéztetett egészen, emez egy harmadában s folytatására legalkalmasabb lenne egy rendkívüli gyűlést hívni össze.

Folyó hó 20-ára kitüzetett már régebben a városi gazda választás, mely Pap Sámuel halálával megüresedett. A hátárnapot az alispán tűzte ki, a közgyűlés is összehivatott rendes meghívókkal, az érdeklettek szorongtak, futottak és fáradtak, hogy remélhető szavazataikat összehozzák, s ime a hosszú várakozás után kisült, hogy az alispán sem maga nem jött, sem helyettest nem bizott meg s a közgyűlés szép várakozás után szétoszlott. Ilyen is csak Munkácscsal eshetik

meg- M .

Társadalmi bajaink, n.

A házi, illetőleg családi nevelés hibái és ferdeségei ellen tehát valami különösen sikeres gyógymódot alkalmazni ugyan nehéz dolog, mert a családi szentély nem azért szentély, hogy oda még tanácsadással is betolakodni lehessen, mert hiszen, ha az illető család maga nem akarja látni, vagy halálja is, hogy mi a jó és mi a rósz, de a jót követni gyenge, oda ugyan hiába tolakodnék tanácsadásaival bár ki is; azonban, mivel tanulni szerető család apák és anyák is vannak, mivel többnyire a járatlanság és tapasztalatlanság az oka, hogy helytelen nevelésben részesítik gyermekeiket, nem volna felesleges, ha Rousseau „Emil“-jéhez hasonló gyakorlati nevelési munkák adatnának a pagy közönség kezei közé, sőt Rousseau Emiljének sem szabad volna hiányozni egy könyvtárból sem, mert igen sokat lehet abból olyat tanulni, a mi valóban üdvös, volna, ha gyakoroltatnék.

, . Iskolai nevelésünk iránya is határozottan rósz és hibás azért, mert nem az erkölcsiség javítására, nem a vallás és erkölcstan tanításra van fektetve a f'ősuly, hanem azok csak olyan mellékes, sokszor elhanyagolt tárgyak, aztán annyi más tantárgygyal túl- térhelve lévén, felületesen ugyan sok féléről lesz tudomások gyermekeinknek, de hogy jéllemes, becsületes emberekké legyenek azok, a mi pedig többet érne a tudákossá tételnél, arra legkevesebb gond fordittatik, miből következik, hogy tanrendszerünk sem jó, ha teljesen kivétetnek az iskolák a feleke. ;etek kezei közül, mert az állami iskolában mindig az államgazdászati szempontok és érdekek jönnek tekintetbe, a vallásos és erkölcs- nemesitésre irányzott s minden más tárgy mindég csak felületesen leend előadva.

Kétségtelen, hogy az iskolák épen úgy alapjai az államnak is, mint az egyházaknak és ha jogosult volt azt mondani, hogy a francziákat a porosz iskolatanitók verték le, akkor még sokkal inkább mondhatjuk azt, hogy a társadalom jövője az iskolatanitók kezében van, mert úgy az erkölcsi romlásnak és míg a gazdasági bajoknak is a legsikeresebb orvoslói lehetnek az iskolák, ennél fogva, mint az állam életére oly fontos tényezőre az államnak is szükséges felügyeletet és befolyást gyakorolni azokra, de egészen kivenni a félekezetek kezei közül, legalább az alsó elemi iskolákat, helyes és jóra vezető nem lehet, a kettős felügyelet’ éspedig elsősorban az egyházi és csak felettes hatóság gyanánt az állami, ez volna kívánatos, mert az egyház mindenesetre, ha első sorban intézkedhetik, úgy oldaná meg az iskolai tanítás kérdését, hogy az | erkölcsnemesitő legyen és igy az erkölcs- [ tanra fektetné a fősulyt.

Az állam felügyeleti jogánál fogva gon- i döskodhatnék a tankönyvek felülvizsgálása- [ nál, hogy a hittannak csakis . inkább az er- \ kölcsnemesitő része, de legfőképen az Isten, f a magunk és felebarátaink iránti kötelességeket előíró rész, vagyis csak a szoro- | sabban erkölcstani rész taníttassák, a vallás I történetből csak rövidített kivonatban adas- [ sék elő, a mi épen nélkülözhetetlen, kihagyva , annak mindazon részét, melyek az erkölcs r nemesítésre inkább kártékony, mint javító [ hatást tehetnének. Az egyház tanítói maga- l viseletére és gyengédebb modorára, tanítási I és nevelési rendszerére közvetlenül nagyobb | felügyeletet gyakoroltathat, főleg, ha azok I felett ismét az állam gyakoroltat — mint I felettes hatóság — felügyeletet. Az egyház I által tanítóinak adható fizetést, az erkölcsi- I ség mellett á hazafiság érdekében is buzgói I kodó tanitók jutalmazásával, ezenkivül ren- r des évi fizetési pótlékkal -is az államadót Í emelhetné, hogy a társadalom és nemzet f. ezen fontos szereplői minden tekintetben I megüthessék a mértéket s ne csak azok < menjenek ezen életpályára (mely modhatni [ egyik legfontosabb hivatása az egyháznak

Első évfolyam.

__________________

KÁ

RPÁTALJA.

Munkács, 1889. doeomber 22,.

és államnak) a kik igen sokszor más pályán. alig boldogulnának, harem mint jövedelmező és nagyfontosságú pályára kellő képzettséggel ellátóit oly szakavatott egyének tömörüljenek, a kik ezen fontos hivatást betölteni is tudják, hogy igy azok közül a jobbnál is jobbat lehessen választani.

Hogy a családi nevelés hibáit helyre hozható,jó iskolai nevelés hatása az iskolából kilépett egyénekre mindvégig az erköl- csiségre kedvező legyen és maradjon, erre nézve tovább működni a társadalom kötelessége, mely hogy miként hathatna erkölcs- nemesitőleg minden egyes tagjára, azt más alkalommal fogom elmondani.

A társadalomban — mondhatni — minden divat szerint történik, legyen az jó. vagy rósz, utánzás legnagyobb részt minden. A cselekvő egyén által követésre, vagy utánzásra méltónak talált é l megbámult másik cselekvőnek tettei a minták : a melyek ismét más cselekményekről mintázva jöttek létre. —- Innen van, hogy a mit egyszer oly egyének, - kik népszerűségük által tekintélyre jutottak s tehetsegeiknél fogva vezér szerepet vinni hivatvák, ha valamit létesíteni akarnak, á létesíteni szándékolt intézménynek, vagy dolognak tetszetős külszínt tudnak adni és az létesülni is fog.

Látjuk, hogy a mit a magasabban állók, — akar születésük, akar szellemi tehetségeik, akár kincseiknél fogva állanak magasan a társadalomban. 8|| a jótékony- czél érdekében kezdeményeztek, az országszerte lelkes pártolásban részesült mindaddig, mig azok a követésre mintául vett magasabban állók buzgólkodtak, de ha azok megszűntek buzgólkodni, nem tehetett egye • bet az őket utánzó társadalom is, minthogy bele fáradt a buzgólkodásba, mert hiszen, ki foglalkoznék azzal, mivel már a magasabb körök nem foglalkoznak; valljuk meg ugyanis azt, hogy legnagyobb része jóté- konyczélra alakult egyleteinknek nem csupán az áldozat készség és segíteni törekvés azokon, kiknek arra szükségük van, szüleménye ; hanem azért jött létre, mert az azt létre hozók vágytak szintén kitűnni áldozat készségük é3 szívj óságuk mutatása által; vágytak pedig azért, mert ezt mutatták a magasabban állók is, mert a társadalmi műveltség egyik lényeges kelléke az is, nem maradni el semmitől és semmiből a miben a magasabban állók részt vesznek, vagy a mit azok csinálnak.

Epen azért, ha az erkölcsnemesitő társulat, melynek élén az ország legtiszteltebb egyénei állanak, tetszetős külszínt adnak az erkölcs nemesítésre való társulásnak, úgy országossá leend az, de e nélkül néni fog népszérüvé lenni; adjanak valami kitüntetést, vagy tegyék feltűnővé, hogy a társulat tagjai közel ismerésben részesüljenek s a társulatba való felvétel már maga az érdem elismerése s jutalmazásául történjék. Legyen például — mint a franczia becsületrendbe való felvétel — valami jelvénynyel a társulatba érdeme folytán felvett tag kitüntetve : bizonyára népszerűvé leend az, és akkor mindenfelé, országszerte lesznek, kik oda fognak törekedni, hogy az erkölcsnemesitő egylet tisztelt tagjaivá lehessenek és az országos tekintélyű alapitó tagokkal érintkezhessenek. Sok könnyelmű, az erkülcsi- ségre eddig sokat adó, de nem a jelesebb egyének társaságában való megjelen- hetéssel feltűnni vágyó egyén lenne er- kölcsjavitó, komoly és becsületes emberré, igen sok azelőtt kicsapongó s dorbézoló ember élne fedhetlen életet, csak hogy fel- feltünhessen azzal, hogy az országszerte népszerűvé leendő társulat tagja lehessen s ha azzá lett, hogy a tagok sorából ki ne rekesztessék.

Balambér E.

1 magyar Kárpát-egyesület keleti Kárpát-osztálya.

Az aggteleki barlang, nagyságra nézve a világ második barlangja, hazánk természeti csodáinak legnagyobbika, pusztulásnak indult.

A fáklyák füstjej befeketítette a barlang íalait és a - cseppkőképződmét nyékét; ez utóbbiak a látogatók vandalizmusának kiszolgáltatva eltörettek és elpusztittattak. A tourista sem utat, sem hidat nem talált a barlang belsejében és védtelenül ki volt szolgaitatva a bérlők és kalauzok rablórendszerének.

A magyar Kárpát-egyesület keletiosztálya a természet ezen remekmüvé- a pusztulástól megmentendő, örök bérbe vette a barlangot, helyre állította a legszükségesebb utakat és hidakat és jó világításról és kezelésről gondoskodott.

Ezen intézkedések azonban még nem voltak elegendők arra, hogy az egész barlang tourista forgalomnak megnyit- tassék. Az aggteleki barlang ugyanis egy hosszú folyó medret számos elágazással képezve 8500 méternyi hosszúságban terjed el a sziliczei trias-mészből álló fensik alatt és több mint 8 órányi vándorlásba kerül, mig a barlang végihez érünk, lionnét újra 8 óráig tartó utón visszatérünk.

Es épen a legnagyobb csarnokok, a legszebb cseppkőképződmények a barlang hátulsó részében vannak, hol azokban csupán a legbátrabb és legkitartóbb touristák gyönyörködhetnek, mig a nagyobb közönség lemondani kénytelen e rendkívüli élvezetről.

A keleti Kárpátok osztálya elhatározta, hogy a barlang végéhez közel egy új kijáratot készíttet és a barlang 'mérnöki felvétele mutatta, hogy az áttörésre legalkalmasabb hely az aggteleki-tornai országút mellett van, miért is egy száz méter hosszú akna készítendő.

Pénzügyi nehézségek miatt kénytelen voltunk tervünk kivitelét elhalasztani és csakis f. év május havában láthattunk az áttörési munkához.

A munkának kétharmadát (67 méter) befejeztük, de a rendelkezésünkre állott pénz is elfogyott. Ha a munkálatokat félbeszakítani kényszerülnénk, ez nagy áldozatokkal járna és a befejezés ismét hosszú időre halasztatnék.

A keleti Kárpátok osztálya oly bi- zalmás; kéréssel fordul a hazafias természetbarátokhoz : vállalatunkat anyagi támogatásban részesíteni és az 1890. évi január 4-én Kassán, a Schalkház-szálloda dísztermében rendezendő, tánczvigalom- mal összekötött hangversenyben részt venni, melynek tiszta jövedelme a fönt nevezett hazafias czélnak van szentelve.

A helyekre szóló előjegvzések Maurer Adolf kassai könyvkereskedő és pénztárosnál fogadtatnak el, túlfizetések pedig a kassai lapokban köszönettel nyugtáztatnak.

Helyárak! Körszék 2 frt; Zártszék I—VI. sorban 1 frt 50 kr. ; Zartszék a VII. és következő sorokban 1 frt; belépti dij 60 kr.

Kassa, 1889. évi deczember 6-án hazafias üdvözlettel a rendező-bizottság elnöke Münster Tivadar s. k. kh\ tanácsos, Kassa sz. k. város polgármestere, a keleti Kárpátok osztályának ügyvivő alelnöke: Siegmeth Károly s. k. a m. é. k. vasút - felügyelője, a pénztáros : Maurer Adolf s. k. könyvkereskedő.

HÍREK.

Javában folynak országszerte a megyei tisztujitások. Eddig már igen sok megye megválasztotta tiszti karát. A szomszéd Ugocsában szintén megtörtént, s mint t. olvasóink e lapban olvassák, kevés változással majdnem a régi tisztikar marad meg s igy zavarokra nem is volt ok. Megyénkben is épen küszöbön van a választás. F. hó 23-án itt is meg lesz. Csakhogy — mint halljuk Mr ismét erősödött a választási mozgalom, ha csak újra megint le nem simul. E szerint két állásra nézve lesz erős a küzdelem. Az alispánira Hunyady Béla és Jobszty Gyula, a szolyvai főszolgabírói állásra Balajthy Mór és Szikszay Károly fognak erősen küzdeni, mert a hangulatból eddig úgy látjuk, hogy mindkét állásra a jelölteknek nem kicsinylendő pártjaik vannak, s ha még egyik, vagy másik vissza nem lép, mint már többszőr történt, határozott reményt előre egyiknek megválasztásához sem csatolhatunk.

Ugocsa vármegye törvényhatósága Nagy-Szőlősön e hó 19-én tartotta meg tisztújító közgyűlését. Általában a régi tisztikar lett újból megválasztva a tiszántúli főszolgabíró Fórizs István kivételével, ki a megyei közszolgálattól önként visszalépvén, közfelkiáltással Varga János eddigi szolga- biró választatott meg, ennek helyét pedig választás folytán Benyovszky Aladár joggyakornok foglalta el. Szavazás csak két esetben fordult elő, jelesül a második árvaszéki elnöki állás betöltésénél, hol Koflanovits Miklós ellenében Tegze Zsigmond és a m. alpénztárnoki állásnál, hol Nagyfejed Gyula ellenében Ferency Lajos lett újból megválasztva. Régóta nem emlékeznek Ugocsában ilyen zajtalan tisztujitásra.

Az első fecske. Gulácsy István megyei joggyakoírnok a jogtudori vizsgát le- tévén, e hó 14-kén a budapesti egyetem előtt doctor juris-szá ünnepélyesen fel avattatott. Ö a legelső doktor juris Beregvár- megye szolgálatában. Első fecske mely az uj érát jelzi. A modern átalakulás immár nálunk is kezdetét veszi. Hajdan a régi jó táblabirák kormányozták a vármegyét, de a jövő a doktoroké. Hát legyen úgy. Meghódolunk mi a szellemi képzettségnek minden téren, csak azt ajánljuk a kor szellemével haladó ifjabb nemzedék figyelmébe, hogy a régiektől is sajátítsák el azt, a mi közszolgálatukat annyira értékessé tette : a józan patriotizmust, egyszerű, nyílt, bizalomgeijesztő modort; hogy eképen bennök ne a begombolkozott bürokratát, hanem a régi vármegyének nemesen és szívéi.) esen gondolkozó tisztviselőit láthassuk javított kiadásban.

Közeleg az újév. Az elöregedett naptárak újjal cseréltetnek fel. Azért ismételten felhívjuk a figyelmet a „Beregvár- megyei Képes naptárra.“ Tartalmát múlt számunkban röviden jeleztük. Az olvasmányi rész ügyes változatossággal van elrendezve; abban meg nélkülözhetetlenné tette magát, hogy az egész vármegyének tiszti karát, mindenféle köz és magán tisztviselőjét benne találja az olvasó ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek sat neveivel együtt, úgyszintén Ugocsa vármegye tiszti karának, járásbirói- nak, jegyzőinek sat. neveit is.

A klacsanói erdő fáinak eladásáról intézkedett a képviselőtestület s azt mint bevételt a költségvetési előirányzatba is befoglalta. A f. hó 19—20-ra kitűzött árverésre megjelentek a vevők és eladó megbízottak, de az árverésből semmi nem lett. A vétel kedvet az rontotta meg, hogy az eladás a darab szám sorszáma szerint 1—10-ig, 10—20 ig sát.’ bocsáttatott árverés alá, mely számok össze-vissza lévén, vevő nem akadt. Ha ez eljárás helyett inkább az követtetik, hogy az egy csoportban levő fa mennyiség foglaltatik össze kisebb-nagyobb tömbökben, a vevők hajlandók lettek volna árverezni, igy azonban elmaradt s új árverési határidő tűzetik ki, melynél a vidék is jobban értesítendő.

Az influenza nálunk is terjed. A kórházban már több eset fordult elő. Szinte csodálkoztunk rajta, hogy eddig elkerült bennünket, mikor itt a közlekedés Galícián keresztül Oroszországgal igen gyakori.

Zengeráj, melyet a rendőrség figyelmébe ajánlunk. Budapesti daltársulatnak adja ki magát, de nem hisszük. Ha végig nézte volna a rendőrség valamely tagja hirdetését, lehetetlen, hogy engedélyt adott volna a társulatnak. Ilyen hirdetéseket egy magyar város hatósága sem engedhet meg az utolsó korcsmában sem. A társulat, tagjai közt van egy Martini nevű, vájjon nem az-e, ki ez előtt 5 évvel már városunkban mint angol bűvész-tanár adta ki magát s midőn ezért kérdőre vettük, kisült, hogy szédelgő és többek rászedése után megugrott.

A bécsi Bergmann A.-féle Volkssangeráj f. hó 16-, 17- és közkívánatra (?) 18-án este a „Csillag“ szálló éttermében beléptidij nélkül hangversenyt rendezett. De azért drága volt, mert minden percben járt egy nő-tányórozó. Eltekintvén a társulat valódi ~ ~hó eh dents u~ mlnemüsegetol, iné gl éhe tosen mulattattak a közönséget. Egyes kouplettei az ügyes Bergmann komikusnak tetszettek. Csakhogy a rendőrségnek tudni kellene, mi az a germanizació.

Vigyázatlanság. Iczkovics Jetti helybeli.. 16 éves cseléd leány gondatlanság következtében nehéz égési sebeket kapott, karja és háta annyira összeégett, hogy jé- lenleg a közkórházban ápoltatik.

Fővárosi hir. Úgy értesítenek bennünket, hogy a budapesti gyapjuutcai német színház 20-án este az előadás kezdéte előtt leégett. Ha igaz!? . . . nem sok kárt vallottunk vele.

Az italmérési bérletet az egész vármegyére kiterjedőleg Beregszász város bor árulási jogának kivételével — mint halljuk — egy konzorcium vette ki az államtól 107 ezer írtért. Megmaradván a termelőknek azon joguk, hogy palackokban saját terméseiket elárulhassák.

Az utolsó percben vesszük a hirt, hogy 22-én d. e. 10 órakor a Csillag vendéglőben értekezlet lesz Hunyady Béla alispán-jelölt érdekében, melyre a késő esti órákban küldetett szét a meghívó.

Munkács városában az 1890-ik évben 1. az országos barom- és kirakóvásárok következő napokon tartatnak-: 1. Vizkereszti vásár: Január 14. és 15-én, 2. Józsefnapi vásár: Márczius 17. és 18-án, 3. Sz-. Györgyi vásár: Április 21. és 22-én, 4. Pünkösdi .vásár: Május 19. és 20-án. 5. Kér. sz. János vásár: Junius 23. és 24-én, 6. N. Boldogassz. vásár: Auguszt.. 25. és 26-án, 7. Sz.-Márton vásár: Novemb. 10. és 11-én. II. Baromvásárral összekötött juhvásárok pedig: a) Márczius 31-én, b) Május 12-én, c) Szept. 22-én, d) Október 13-árf. Hetivásárok: Hétfő, szerda és péntek napokon tartatnak. A hétfői hetiyásár egyszersmind „sertés vásár“ is. Kelt Munkácson, . az 1889. évi október 29-ikén tartott tanácsülésből. Lebotay Zsigmond, városi főjegyző. Merényi János, polgármester.

Tänczmulatsäg. Homonnán 1890. január 11-én tombolával egybekötött tánczmulatságot rendeznek az épitendő egyesült református templom javára.

Londonból hozza hírül a %Truth“ c. lap, hogy a görög király tavaszszaj