Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
can Király Pállal, magyar tanárjával. Gárdonyi Géza Sárospatak és Eger után a budapesti tanárképzőben kapta volna harmadik szekundáját magyar nyelvből. Ezt már nem várta meg. Visszament Győrbe. Előzőleg azonban felsővattai Vattay Béla, magyar királyi államvasúti mérnök aláírással néhány vers érkezett Szávay szerkesztőhöz. Szávay lelkendezve mutatta Gárdonyinak az államvasúti mérnök költeményeit. 1300 forintot sem sajnálnék tőle jelentette ki lelkesen. "Hát ha megadod, ' mondja Gárdonyi akkor bemutatkozom: felsővattai Vattay Béla m. kir. államvasúti mérnök vagyok.” (Napló.) Sajnos, Szávay úgy fizetett, mint az előfizetők: soványan. Gárdonyi Szegedre megy, ahol már ismerik nevét és előbb a Szegedi Híradóhoz, majd a Szegedi Napló-hoz szerződik. (A Naplótól olyan írók kerültek ki csak Gárdonyi korában, mint Mikszáth Kálmán, Kulinyi Zsigmond, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Tömörkény István és később Móra Ferenc is.) Egy pályázatra beadott Árgyrus királyfi című tündéries dalművével 300 pályázó közül első díjat nyer. Ettől fogva nem restellte műveiben a falusi alakokat, a nép gondolkodását és Ielkületét. Ekkor tudatosodott benne későbbi könyveinek jeligéje: magyart a magyarnak! Szegedről Aradra megy, ahol elvállalta az Arad és Vidéke szerkesztését. De segítség nélkül az egész lapot neki kell írnia, ami felőrli idegeit. Ismét Pesten keres menedéket. A pesti lapok ontották Gárdonyi írásait és ott Pesten, a Magyar Hírlap asztalánál született meg Göre Gábor bíró úr, mert a Magyar Hírlap főszerkesztője egy alkalommal kijelen lette: a lap szürke és unalmas. "Gárdonyi úr, ön írhatna valami mulatságosat.” így indult el a Göre könyvek egész sora. Közben egymásután írja és jelenteti meg könyveit. A Lámpás című könyve 10 év alatt 7 kiadást ért el, mégis ez volt az a könyv, amely Gárdonyit fiatalkori írásainak megtagadására ösztönözte. A Lámpásba legalább heten írtak bele Gárdonyi által soha nem vallott lehetetlen hitelveket és csiklandósnak szánt ízléstelen jeleneteket. Gárdonyi elszömyedt a beírásokon és átalakításokon. S ami bosszúságát még növelte, a Lámpás kéziratát is eltüntették, így még tiltakozni sem tudott kellő eréllyel a hamisítások ellen. De végrendeletében megtiltotta a Lámpás kiadását más fiatalkori műveivel együtt. Gárdonyi Géza, ha Pesten élt is, alapjában véve mindig vidéki ember maradt. Feszty Árpáddal való barátsága tette lehetővé, hogy gyakran felkeresse Fesztyék tanyáját, Kingyest, Komárom vármegyében. Az odautazgatás adott kedvet nagyobb utazásokhoz. így jut el Olaszországba, Franciaországba. Az Otthon körben ismerkedik és barátkozik össze Bársony Istvánnal, a nagy vadásszal. Bársony elcsalta egyszer Fülöpszállásra a nádasába. Meg akarta tanítani vadászni. És az eredmény? Az az igazolás, amit Bársony István írt: "A legkomolyabban bizonyítom, hogy Gárdonyi Géza barátom hallatlan rekorddal végezte itt első vadászatát. Az első nyolc lövésre, amit életében tett, lőtt egy próbacentrumot, azután egy bábaszarkát, azután röptében egy kis halászkát, meg két fecskét, tovább a vízen két kis búvárt, egy vörösfejű rucát, meg egy szárcsát. A kilencedik lövést végre elhibázta.” Gárdonyi valahányszor kezébe vette ezt az írást, eszébe villantak a vérestollú madarak és az idők távolából is vádlóan néztek rá. Soha többé nem vadászott. De egyre jobban vágyott el Pest kőrengetegéből. Boldogság volt az is, ha kimehetett Jókaiékhoz a Svábhegyre. Elutazott Erdélybe is, hogy megismerkedjék Szabolcska Mihállyal, akihez levél útián már régi barátság fűzi. Váratlanul állít be Felfalu község paplakába. Az ámbituson Iát valakit poros könyvbe mélyedve. Odamegy. "Szervusz Miska , i—/ kiáltja. De az ismeretlen kezet nyújt: Nagy Lajos vagyok. Gárdonyi mentegetőzik, hogy Szabolcska tiszteletes urat keresi. Megtalálva Szabolcskát nem fedte fel kilétét. Hiába faggatta Szabol cska vidám beszélgetés közben egész délután. Estére aztán hazaérkezett a tiszteletes asszony egy látogatásból. Szabolcska így mutatja be vendégét: "Legkedvesebb és Iegtréfásabb barátom.” "Na látod, hogy ismersz” <—< mosolyog Gárdonyi és végre megmondja nevét. Erdélyi utazgatásai során jutott el Segesvárra, ahol a helybeli öregek útmutatása alapján megtalálta a sírt, melyben négyszáz honvédtársával várja a feltámadást a nagy magyar poéta. Gárdonyi szobrot akar oda. Gyűjtőíveket ad ki és élükre írja: Petőfi porladó szíve fölé Petőfi földi alakját! Gárdonyi vágya teljesült. A szobrot felállították. De “célszerűségi szempontból” a segesvári vár csatatérre néző részére helyezték. (Épp úgy, mint később az egri Dobó szobor is "célszerűségi szempontból került a piac-térre és nem a Vár oldalába, ahol a helye lett volna.) Érdekes, hogy Gárdonyit a modern találmányok egyike, a fényképezőgép vezette Egerbe, Gondolta, megörökíti lencséjével ifjúsága sok koplalásának színhelyét. Ahogy felbaktatott a várba és megállt 8
