Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-01-01 / 1. szám

erdészeti, textilipari) továbbra is megtartandók vol­nának. A német nyelvű lakosság igényeinek a kie­légítésére, a nemzetiségi törvényünk értelmében, fel lehetne állítani ismét egy német gimnáziumot, vagy legalább is egy német nyelvű tagozatot az állami gimnázium keretében. (Ilyen német nyelvű tagozat Nyugat-Magyarországon jelenleg Kősze­gen van, az államosított bencés gimnáziummal egybekötve.) Sopronban a XVI. század óta van egy társas­káptalan, amelynek eredete a török időkre vezet­hető vissza, amikor a győri püspök a megszállás elől a káptalannal együtt Sopronba menekül. A töröktől való felszabadulás után a püspökség és a káptalan is visszaköltözik Győrbe, de Sopronban társaskáptalan alakul, élén egy nagypréposttal. Temploma a Szent György dóm templom és a mel­lette levő káptalanház (ma Egészségügyi Szakisko­la), a hajdani jezsuita rendház pedig a rezidencia. Ez az együttes kiválóan alkalmas lenne a bencések visszatelepítésére, hisz régi gimnáziumuk a temp­lom másik oldalán van, az egykori jezsuita gimná­zium. A burgenlandi részek esetleges visszatérésé­vel, a Kismartonban székelő burgenladi püspökség is átköltözhetne a tájegység természetes középpont­jába, Sopronba. Az elhelyezés kérdése nem lenne olyan probléma, mint annakidején Kismartonban volt, ahol a plébánia-templom lett a székesegyház és melléje egy szerény kis emeletes házat építettek püspöki rezidenciának. Sopronban rendelkezésre áll a város főterén, a Széchenyi-tér délkeleti végé­ben a hatalmas, kéttornyú domonkos templom, a délnémet barokk igen szép alkotása, mint leendő püspöki székesegyház. A meglette lévő egyemeletes barokk kolostor (ma gyógypedagógiai intézet), eset­leg még egy emelet ráépítésével, kiválóan alkalmas lenne szemináriumnak. A tér sarkán álló Széchc­­nyi-palota, a templom szomszédságában bizonyára megszerezhető volna püspöki palotának. Az alig százéves kétemeletes palotát, amely ma a Műszaki és Természettudományi Egyesületek székháza, 1958-ban korhűen restaurálták. Itt őrizték egykoron Széchenyi István édesapjának, Széchényi Ferenc­nek értékes könyv-, térkép- és éremgyűjteményét, amellyel ajándékképpen megvetette a mai Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alap­ját. Az esetleg visszatérő domonkosokat viszont az egykori ferences, majd bencés kolostorban lehetne elhelyezni, ami sokkal tágasabb, mint a fentneve­­zett domonkos kolostor s mellette levő barokk templom pedig Sopronnak egyedülálló műemléke. Sopronnak a közigazgatási, kulturális és egyhá­zi intézmények fejlesztése azonban egymagában még nem elegendő a felemelkedéséhez. Űjabb munkalehetőségeket kell teremteni a városban és a környékén mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vonatkozásban. Ez utóbbinak legfontosabb ténye­zője az idegenforgalom. Sopron elsősorban a mű­emlékek városaként él a köztudatban: régmúlt korok művészi ihletésű mestereinek nagyszerű épí­tészeti alkotásai szerencsés együttest alkodnak a városban, ahol a természetnek és az emberkéznek harmonikus egységbe olvadó alkotásaiban gyönyör­ködhet a látogató. A látogatónak azonban modern szállodák, Ízléses éttermek és egyéb vendéglátó üzemek kellenek. Ezekben régen Sopron nem szű­kölködött, azonban az idő eljárt, a régi szép erdei szállodákat lefoglalták szakszervezeti és vállalati üdülőknek és a túristáknak nem sok lehetőségük maradt. Pótlásukról sürgősen gondoskodni kell, ha Sopron nem akar lemaradni a szomszédos burgen­landi Fertő-parti üdülőhelyek vendé glátó ipara mögött. A másik sürgető probléma: a nyugati országok­kal való közlekedés megjavítása. Sopron mint ha­tárváros sokáig tilos volt a magyar túristáknak, ezt a tilalmat már feloldották és közlekedése Győr- Budapesttel nagyon megjavult: naponta két gvors­­vonat és két expresszvonat közlekedik ezen a fővo­nalon. Annál nehezebb a megközelítése Szombat­­hely-Nagykanizsa-Pécs és Pápa-Veszprém irányá­ból. Nyugattal pedig egyenesen botrányos, főleg a vasúti közlekedése, mert csak személyvonattal és átszálással közelíthető meg a szomszédos Bécsúj­hely, ami csak 52 kilométer és Bécs, amitől 80 kilométerre van. Régen több közvetlen gyors­vonatja is volt, amivel Bécs alig egy óra alatt elér­hető volt. Mindezen sürgősen változtatni kell, tu­domásunk szerint, már folynak is róla a tárgyalá­sok. Sopron városa azonkívül egy másik tervvel is előállt: vezessék az új kétrészes, E-5 jelzésű nem­zetközi műút nyugat-dunántúli szakaszát Győrtől Elegyeshalom helyett Sopronon át, ami alig pár ki­lométeres meghosszabbítást jelent, viszont idegen­­forgalmi tekintetben jelentős előnyökkel járna. Ez a vonalvezetés körülbelül 100.000 lakossal többet kapcsolna be az országos forgalomba (Csorna, Ka­puvár, Sopron). Azonkívül Sopron, az ősi város mint határállomás, műemlékeivel, vendé glátó üze­­meivel és nyugatias városképével az ország méltó kaoujáv á válnék ezen a jelentős nemzetközi útvo­nalon. * * * Ezzel kapcsolatban mintegy zárószóként meg 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom