Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-04-01 / 2. szám

- Majd meglátom, ki meri kezét fölkent ura és királya ellen emelni. Az ellentábor tisztelettudóan nyitott utat, a ki­rály pedig testvéréhez ment, kézen fogta s a föllá­zadtak közt kivezette a táborból. Endre seregét, miután ezt látta, félelem lepte el, remegve dobta el ■fegyverét s térdreesve kegyelemért esedezett. Imre király mindnyájuknak megkegyelmezett, csak End­rét ejtette fogságba, bogy ne hozzon bajt az ország ra újabb lázongás által. Imre rövid uralkodás után meghalt s fia, a kis­korú László lett a király, akinek gyámja Endre volt. László egy évi uralkodás után meghalt s akkor Endre lett a király. Végre elérte célját. Endre könnyelmű uralkodó volt. Idegen származású fele­sége <■— Gertrud «— kedvéért a magasabb méltósá gokba mind csak idegeneket helyezett, a királyné­val bejött idegen urakat kincsekkel és adományok­kal halmozta el, a királyi birtokokkal nem törödöt!, az adószedést izmaelitáknak és zsidóknak adta el, akik a népet erősen sanyargatták. A magyarság el­keseredése igen nagy volt s végül is lázadásban tört ki. ,— Bánk bán vezérletével a király távollété ben megrohanták a királyi palotát s a királynét meggyilkolták. Hazatérése után Endre, hogy a lá­zadókat lecsillapítsa, megígérte, hogy királyi leve let, bullát fog kiadni, amelyben az ország törvé­nyeinek megtartására kötelezi magát. 1222-ben adta ki ezt a bullát, amit Aranybullának nevez a történelem, a rajta függő arany pecsét után. Igen fontos ez a bulla, mert a második szabadságlevél volt Európában. Az első, az angol magna carta csak hat évvel előzte meg a szabadságlevelet s Eu­rópa összes népei csak jóval később foglalták írás ba nemzetük alkotmányának alapjait. A magyar alkotmány alapja az aranybulla volt egész 1848-ig. tehát több mint 600 éven át. Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZ! SÉTÁK Kecskemét a központi főtérre szervesen nőtt vá­ros. A főtértől tíz főútvonal sugárzik ki, hogy a vá­roson túl országútakká szélesedjenek. A főteret több körút öleli körül, ezeket kisebb terek és utcák kötik össze a város szívével. Még a főtéren van nézni valónk. Itt a zöld gyepszegélyben egy mohos terméskőkockát látunk. Annak emléke ez, hogy ezen a helyen, a már lebontott régi városháza ka­pujában rogyott össze szívszélhüdéssel Katona Jó­zsef városi főnótárius uram, a legboldogtalanabb magyar drámaíró. Több gyengébb írásmű megírása után megírta a Bánk bán című drámát az első igazi, nagy, mély­séges kifejezőjét a magyar sorsnak, a magyar nép kiáltó nyomorúságának. Katona ott élt a szegény Tiborcok között. Ismerte a gőgös nagyurakat, de ismerte a haza és a nép sorsát szívükön viselőkét is és tudta, hogy minden magyar vágy megtörik a királyok körül lebzselő, csak önmaguk javát mun­káló hatalmasokon. Pályázatra küldte drámáját, de ott nem vették észre. Katona tovább írta az ak­tákat, mind keserűbb lélekkel és 1830 április 16-án holtan rogyott össze hivatalának kapujában. írói dicsőségét nem érhette meg . . . A főtéren elmegyünk Teles Ede szép Kossuth­­szobra előtt, azután a Rákóczi úton, fővárosba be­illő házak, szép épületek előtt indulunk szétnézni a városban. Míg sétálunk, kellemesen muzsikál a járókelők beszéde a fülünkbe. Kecskeméten finom ö -ző a nyelv. A kecskemétieknek nem elég a ma­gyar nyelv 'V hangjának a hosszú é- hangig meg­levő több változata, amit írásban nem tudunk már kifejezni betűinkkel. Míg a pestinek a híres” szóban valóban tiszta e hang van. a dunántúli ezt zárt é-nek ejti, a kecske­méti, mint a szegedi is az e helyett ö-t mond bele. így sok más szóba is. Itt a Katona József-színház. 1896-ban 66 évvel a nagy drámaíró halála után nyi­tották meg a Bánk bán-nal. Sorra nézzük a szép régi épületeket. A Beretvás szállónak nem tudni miért, eldob­ták régi patinás nevét, ma Béke-száPó. A Cifra palota neve megmaradt és csillognak színes mozaikkövei ma is. A Nagvk orösi utca sarkán már nem áll a háza Hruz Mihály uramnak, de mindenki tudja: Itt kopogott a lába egyszer két éven át egy Az Aranybulla arany pecsétje. ^0

Next

/
Oldalképek
Tartalom