Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Rovatvezető: Somogyi Sarolta Somogyi Sarolta: CSOKONAIRÓL Előző számunkban Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulójáról emlékeztünk meg, most a népies magyar költészetben kiváló elődjéről, Csokonai Vitéz Mihályról szeretnénk egyet-mást el mondani, mivel november 17-én lesz születésének kétszázadik évfordulója. Azt hiszem, érdemes életének és költészetének rövid ismertetését "Asszonyoknak, leányoknak szóló rovatunkban közölni. Balassi Bálint (1554-1594) után ő volt a magyar költészet második igazi lírikusa. Ebbéli nagyságát csak az éppen ötven évvel később született Petőfi Sándor tüneményes tehetsége tudta felülmúlni. A mi nemzedékünk azonban Dorottya” című vígeposzát tekinti főművéül. Megemlékezésünkre az utóbbi egymagában is elég jogcímet ad. Csokonai Vitéz Mihály 1773 november 17-én született Debrecenben. Apja Csokonai Vitéz József sebész-orvos, anyja pedig Diószegi Sára volt, aki nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett. A kis Mi. hály 13 éves korában elvesztette édesapját. Neveléséről özvegy édesanyja gondoskodott. A debreceni kollégiumba került. Ott végezte gimnáziumi tanulmányait. Ezután filozófiát, majd teológiát hallgatott. Eközben bontakozott ki költői tehetsége. Nagy hatással volt rá a költészeti osztályban kiváló tanára, Kovács József, aki az Aeneist fordította. Az önképzőkörben az olasz nyelv tanulmányozásával bízták meg. Metastasio és Tasso műveit olvasta. Gyöngyösi, Dugonics és Gvadányi munkáit tanulmányozta. Baráti összejöveteleken, disznótorokon, keresztelőkön és lakodalmakon élcelődő, pajkos költeményeket rögtönzött. Ezekben ízes népi nyelvet, sokszor nyers kifejezéseket használt. Elsősorban mulattatni akart. Kollégiumi használatra vígjátékokat írt. (Ezek elvesztek, csak a szatirikus Tempefői” maradt ránk.) Első szerelme líráját is megszólaltatta. A korán elhúnyt Rozáliához írt szerelmi dalai átdoldolgozva a Lilla-dalok közé kerültek. 1793-ban, húszéves korában, a Magyar Hírmondó közölte egy költeményét. A következő évben az Uránia hasábjain már hét verse látott napvilágot. Kapcsolatba került Kazinczy Ferenccel is, aki elvállalta költeményeinek önálló kiadását. Az utóbbi azonban sohasem vált valóra. Kazinczy belekeveredett a Martinovics-féle összeesküvésbe, börtönbe került, így ígéretét nem tudta beváltani. 1794 tavaszán Csokonai a poétikai osztály tanára lett. Nagy lelkesedéssel kezdett tanítani. 21 éves volt. Tanítványainak, akik rajongtak érte, sokat megengedett. Ez fegyelemsértésre vezetett. Ezért, meg azért is, mert tanártársait gúnyolta, több ízben megdorgálták, végül pedig tanári megbízatásától megfosztották. Csokonai ekkor Sárospatakra ment. Egy évig jogot hallgatott. Aztán Bicskére, majd Pozsonyba utazott. Költeményei kiadásához keresett pártfogót. Nem talált. Erre "Diétái Magyar Musa címmel hettlapot indított, amely azonban csak az országgyűlés végéig tudott életben maradni. Csokonai Pozsonyból Komáromba került, ahol éppen a nemesi felkelést szervezték. Mint előbb a francia-ellenes magyarok hűségéről, most a felkelő nemesek magatartásáról írt lelkesítő költeményt. '97 nyár'"' itt ismerkedett meg Vajda Júliával. Szerelmi költeményeit, a Lilla-dalokat, hozzá intézte, róla írta. Ezekkel emelkedett legnagyobb lírikusaink közé. Amikor a szép Júliát jómódú kereskedő édesapja egy vagyonos emberhez férjhezadta, Csokonai megint vándorbotot vett a kezébe. Bejárta a Dunántúlt. 1799 májusában aztán Csurgón elvállalta a gimnázium egyik tanárának helyettesítését. Ezzel újra visszatért az irodalom berkeibe. Színdarabokat írt, amelyeket tanítványaival adatott elő. Ekkor írta meg híressé lett vígeposzát, a Dorottyá’-t is, amely nyomtatásban 1804-ben jelent meg. Aránylag nyugalmas élete itt sem tartott sokáig. Helye’tesítése 1800 februárjában véget ért. Tavasszal visszatért szülővárosába, Debrecenbe. 38
