Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
ne károsítsák. Megállapíthatjuk tehát, hogy az aranybulla nem kizárólag a király hatalmát akarja korlátozni a kiváltságos nemességgel szemben, hanem a hatalmasakét is a szegénység, a föld népe védelmének érdekében. Ые kell sorolnunk azokat az intézkedéseket is, amelyek a különböző fokozatú ispánok jogkörét szabályozzák, hatalmát korlátozzák. Elmondhatjuk tehát, hogy az Aranybulla nemcsak a király és a neki fegyverrel szolgáló szabadok (a későbbi nemesek) alkotmányjogi kapcsolatainak szabályozásán terjed túl, hanem a társadalmi ellentétek kiküszöbölésére és az elesett nép védelmére is törekszik, ami a szociális gondolatnak .—- törvényalkotási téren — talán az egész világon a legelső megnyilatkozása. Ilyen meggondolás alapján volt helyes Mindszenty József bíboros prímásérseknek még zalaegerszegi apátplébános korában tett az a találó megállanítása, amellyel a fársadalmi ellentétek kiküszöbölése érdekében a nép- és családvédelmet állami feladattá minősítő 1940: XXIII. t. c-et ‘ a szociális Magyarország aranybullájának” nevezte. AZ ELLENÁLLÁSI JOG BIZTOSÍTÁSA A szegénység, a föld népe védelmén kívül egészen úi még a fiág kihalta esetére <—< a leánynegyed kivételével <—» biztosított végrendelkezési jog, amely az ősi magyar örökösödési szokásjoggal ellenkezik. Valószínűleg Szent Istvánnak abból a rendelkezéséből eredeztethető, amellyel az Egyház javára Iehefővé tette a végrendelkezés úüán történő örökséghagyást. A sokat idézgetett ellenállási jog (ius resistendi), amelyet a 51. cikkely 2.§-a tartalmaz és nem * fegyveres” ellenállást biztosít, mint ahogy >—< tévesen ,—< a köztudatban él, hanem csak egyszerűen ellenállást és ellenmondást a püspököknek, jobbágyuraknak és az ország nemeseinek “minden hűtlenség szégyenvallása nélkül”: már egyáltalán nem új. Вartoniek Emma és IDeér József 1954-ben — külön-külön <—■ kimutatta, hogy ez csak az évszázadokra visszanyúló ősi szokásjog írásbeli rögzítése. Üj és alkotmányjogi szempontból is jelentős ellenben a 31. cikkely 1. §-ának az a rendelkezése, amely az Aranybulla hetedik (2) példányát azért bízza a nádorra, hogy az azt mindenkor szeme előtt tarthassa, a benne foglaltak tekintetében se ő maga meg ne tévedjen, se a királyt, vagy a nemeseket megtévedni ne engedje. Ez a rendelkezés teszi az ország nádorát az alkotmány őrévé. Az elmondottak világosan mutatják az Aranybulla jelentőségét nemcsak a maga korában, hanem alapvető fontosságát a későbbi századok folyamán is. Érthető, miért kellett a királyoknak újra meg újra megerősíteniük, miért lett az ellenállási jog alkotmányos küzdelmeink és szabadságharcaink állandóan idézett jogalapjává, fegyveres felkeléseink előzetes és utólagos megindokolásának jogforrásává. Az Aranybulla kiadásának hétszázötvenedik évfordulóján is az ellenállási jog alapján követeljük népünk alkotmányos szabadságjogainak minden idegen befolyástól ment helyreállítását. A NEMZETI EGYSÉG ZÁLOGA Világos, hogy a honfoglaló szabad magyarok ivadékainak helyére felemelkedő új társadalmi rend, a magyar nemesség, amikor a királyi hatalom alkotmányos korlátozására törekszik, ugyanúgy az Aranybullára hivatkozik, mint abogv az angol nemesek a Magna Carta alapján vívják Id parlamentáris jogaikat. 1551 óta az Aranybulla ielentősége azzal is növekszik, hogy a 4. cikkelyben biztosított szabad végrendelkezési jog eltörlésével az ősiségi törvény alapján a nemesi rend minden egyes tagját jogilag egyenlővé teszi. Ezzel végérvényesen megakadályozza Magyarországon a feudalizmus kialakulását. Évszázadokra megteremti az “egy és ugyanaz a nemesség” (una eademque nobilitas) elvére épülő nemzeti egység alapját. Ne felejtsük el, hogy 1848-ban nem a nemességet törölték el, hanem minden más rend tagiát ruházták fel az államfenntartó nép fa nemesség) szabadságjogaival. Az Aranybulla kiadásának hétszázötvenedik évfordulóján tehát minden magyar jogos büszkeséggel gondolhat és hivatkozhatik arra, hogy egyéni és nemzett szabadságának biztosítása papíron az angolokéval egyidős, szokásjogi alapon pedig Szent István koráig nyúlik vissza, tehát közel ezeréves. Somogyi Ferenc dr. Megjegyzések: (l)Az “Aranybulla” elnevezés a magyarban kizárólag II. Endre király 1222-ben, valószínűleg Szent György napján, tehát április 24-én kiadott és az általános bevezetésen kívül 31 cikkelyből álló törvényét, kiváltságlevelét jelenti. Az elnevezés alapja az az arany pecsét (bulla), amelyet a 7 példányban elkészített oklevélre függesztettek. A hitelesítésnek ezt a módját gyakran szokták alkalmazni, de magyar vonatkozásban soha egyetlen más oklevelet sem hívtak “aranybulládnak. /V. Béla királynak a zsidók jogállását szabályozó, ugyancsak arany pecséttel 5
