Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
Kálnohi-Kis Tibor: CZETZ JANOS TÁBORNOK Mint a természet csodálatos rendjében, a fát hajtásaiból nyílnak az új virágok, úgy születnek a magyar földön évről-évre tehetségeink. A vihartól rázott fák lehullott szirmait szétfújja a szél, a történelmi idők néha megrázzák nemzetünket és bujdosóvá válnak értékes fiai. Az elmúlt században, a reform korszak kezdetén, 1822-ben született Czetz János Érdél yben, Gidófalván. Még fűzfasípot fújt, vesszőparipán lovagolt a hároméves gyermek, amikor 1825 évre összehívott országgyűléssel megkezdődött a reform országgyűlések sorozata, melyek munkája az 1848 évi márciusi törvényeket eredményezte. A reform korszak szabadságot követelő szellemében nevelkedett ifjúság emelte azt a zászlót is, amely alatt a magyar nép harchoz gyülekezett. Czetz János is a reform korszak neveltje. Bécsújhelyre a katona iskolába elkísérte az erdélyi lélek, hű maradt nemzetéhez, őrizte a szabadság eszméit. Húsz éves korában nevezték ki hadnaggyá a császár és királyi hadseregbe. Aranybojtos kardjának ezüst fénye nem vakította el. Látta a hazai tábortüzek lángját. A katonai parádék dobpergése közt hallotta a harci kürtöket. Félre dobta a császári csákót és jelenkezett a magyar honvédségnél. A hadügyminisztériumba osztották be, de ő harcolni akart. Harcolni a magyar szabadságért a magyar nép jogaiért, Erdélyért. Székelyföldre akart menni, hogy volt játszótársait vezethesse rohamra; azokat, akikkel együtt játszott katonásdit a szilváskertben, a gidófalvi határban. Az erdélyi hadjárat súlyos harcaiban bizonyította be vitézségét, katonai tudását. Zsibói harcokban még őrnagy, Nagyszebennél már ezredes Pisidnél tábornok, Bemnek helyettese és vezérkari főnöke. ellátott és 31 cikkelyből álló kiváltságlevelét szokták néha “a zsidók aranybullája” néven emlegetni, de a beregi egyezményt, amelynek a papi rend kiváltságaira vonatkozó rendelkezéseit B. P. a közelmúltban szándékos célzatossággal összekeverte, sohasem mondták aranybullának. Ellenben Bulla Aurea, Golden Bull (aranybulla) néven ismeretes IV. Károly német-római császár 1556-ban kiadott ediktuma (rendelkezése), amely a Római Szent Birodalom császárainak választását és koronázását szabá-ÉS A MAGYAR GONDOLAT A Pis ki hidjáért vívott küzdelemben Bem seb- Iázzal ágynak esett, Czetznek állítólag csak ennyit mondott: Menjen és tegye meg, amit lehet, mert ha a híd elveszett, Erdély is oda van!” A csata magyar győzelemmel végződött. Piski hídját megvédték a honvédek, Puchner csapatait legyőzték Czetz katonái, a szabadságharc mégis elveszett. A világosi fegyverletétel után Czetz tábornok vándorbottal a kezében elindult az emigráció göröngyös útján. Egy évig Hamburgban álnév alatt rejtőzött. Itt írta meg emlékiratait: Memorien bei Berns”, ' Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849”. Hamburgból Párizsba ment, először alkalmi munkákból élt, később a Mont Cenis’ átjáró építésénél helyezkedett el. (Mont Cenis 2085 m. magas hágó a francia-olasz határon. A hágó alatt egy 12 km -es alagút áttörését tervezték. A munkál 1857-ben kezdték el, de a tervezett 50 év munka idő helyett már 1870 karácsonyán befejezték, mely teljesítmény a technika történetében akkor páratlan siker volt.) Az új munkától nem várt sokat, ezért Sevillába költözött. Megnősült, feleségül vette egy spanyol tábornok leányát. Családjával elhagyta Európát, átbajózott Argentínába és Buenos Airesben telepedett le véglegesen. Nevét már ismerték, bizalommal fogadták, tehetségét rövidesen bebizonyította. Az elnök már 1861-ben a Köztársaság déli határának védelmével bízta meg. Katonai hivatása teljesítése mellett bekapcsolódott az államépítő munkába is, számos intézmény fűződik nevéhez, melyek közül a legkiemelkedőbb a Buenos Aires-i földrajzi 6 Iyozza s 1806-ig volt érvényben. Ha tehát nem magyarok előtt beszélünk 11. Endre király alkotmányos szabadságot biztosító kiváltságleveléről, célszerű kimondottan “magyar Aranybullá”-ról beszélni. (2) Az Aranybulla első hat példányát a 31. cikkely 2. bekezdédése szerint a pápa úr, az ispotályos lovagrend, a templomos lovagrend, a király, az esztergomi káptalan és a kalocsai káptalan kapta.
