Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
jának, a szegedi Dugonics András piarista szerzetesnek emlékművét. Szeged és környéke sok bőst adott a szabadságkarcban a hazának. Kossuth Lajos, a magyar honvédségnek is megteremtője, járt és beszélt Szegeden. A ház, melyben lakott és amely előtt utolsó beszédét mondta el 1848 október 14-én, ma is áll. Ez a híres Kárász-ház. Itt állították fel szobrát is. Szeged szép épületei között említést érdemelt a zsidó zsinagóga, amely szakemberek szerint szépségben a New-Yorki után következik. Visszatérve a Tisza mellé, a nagy hídon átsétálunk az új városrészbe, a villanegyedes Újszegedre, ahol a tanítóképző is áll. A Boszorkánysziget neve a boszorkányégetések emlékét idézi. Könyves Kálmán király ugyan — a világon elsőül <—< bosszú évszázdokkal előbb kimondta már, hogy boszorkányok nincsenek, senki ilyen vád alapján törvény elé ne vonassék és el ne ítéltessék”, de a néphit méí? továbbra is talált boszorkányokat, a bírák továbbra is elítéltek szerencsétlen nőket boszorkányság vádjával. Szegeden 1782-ben égették el a Boszorkányszigeten az utolsót. Szeged, a Felsőváros, valóban nagyváros. Az Alsóváros maradt meg gazdavárosnak, ahol paprikaszüret után pirosló paprikafüzérekbe öltöznek a szép rtazdaházak. A régi martvarok nem ismerték a •'nrikát, nem ősi magyar fűszernövény az. Ebő nyomár egv, a törők időkből maradt úósban találták, abban "török borsnak” nevezik. Kétszáz év óta >—> valószínű a törököktől maradt növények magvaiból szaporítva -—- termelik a paprikát. Világhíres a szegedi naprika, amelyet nagy malmokban őrölnek és szállítás előtt állami hivatal lát el hiteles ólomzárral, hogy ne hamisíthassák. Sok munkát, de szép jövedelmet ad a paprika a vele vesződő gazdáknak. Szegeden a Valéria-téren árulják pirospapucsos ' szegedi nevezetesség ez is >—< kedvesszavú asszonyok és paprikától piroskötényes férf:ak. Szeged sportélete nagy és országoshírű. Az Orlováci erdő alján tanvázó szegedi regatta evezősei sok országos és nemzetközi díjat nyertek. A sebesen folyó szőke Tisza jó iskola az evezősöknek. A Szegeden született, vagy itt élt írók, sok alkotással gazdagították a magyar irodalmat és művészetet. A 19. században a szegedi születésű Pósa Laios tanár, a gyermekek számára itt adta ki az első magyar gyermekuiságot és a köréje gyülekezett írók, a Pósa-asztal társaság karolták fel és hívták Szegedre a Győrött nyomorgó Gárdonyi Gézát, az Egri csillagok és annyi szép könyv íróját. Tömörkény István, Móra Ferenc, Móra István voltak a jelesebb szegedi írók. A Pósa-asztal fedezte fel a nagyon tehetséges Dankó Pista cigányzenészt, aki sorra zenésítette meg Pósa és más írók szebbnél szebb verseit. Nótái ma is közkedveltek. A magyarországi egyetlen olyan cigányművésznek, aki magyar úri kisasszonyt vett el feleségül, Szeged közönsége a Tiszapart parkjában rózsaszín márványból szobrot állított. Valóban rendkívüli tehetség volt. Fiatalon balt meg tüdőbajban. Szeged irodalmi életét a Dugonics Társaság irányította. Szeged, amely Szent István idejétől kezdve királyi sólerakó hely is volt. mert a tutajosok ide hozták az erdélyi kősószállítmányokat, ez érdé Iyi erdők ideszállított fáiának is lerakó és feldolgozó helye volt. Évszázadokon át kisiparosairól volt híres. A szegedi bicska, a szűrszabóremekek, a tímárok bőrárúja, a szegedi kender és lenfeldolgozás, jó nevet szerzett a kisiparosoknak. Az újabb időkben nagy gyáripar fejlődött ki a városban. A malom és paprikamalom tucatja mellett világhírt szerzett a szegedi Pick-szalámigyár és sok munkásnak ad kenyeret a textil-, szövő-, b”tor-, gyufa-, búsfeldolgozó-, len- és kenderipar. A Trianon utáni időkben építették fel a nagy bűtőbázakat és fellendült a baromfifeldolgozó és gyümölcskonzerv-ipar, melynek igen nagy exportja van. Szeged környéke igen sok és jó gyümölcsöt is termel. Több, mint egymillió gyümölcsfát ültettek el az ufo!só 70-80 év alatt a gazdák. 6-8 ezer holdon szőlő is terem, amelyből évente 250-300 vagon csemegeszőlő és sokezer hektoliter bor keri'd niacra. Tápé lakossága a sást, gyékényt, csubét feldolgozó háziipari fejlesztette országos h;rűvé. ízléses készítményeiket messze földre vásárolják. Meg kell még emlékeznünk a rizstermelésről, mely szintén meghonosult Szeged környékén. Szeged óriási határában tízezerre rúg a tanyák száma. A tanyavilág központokba kapcsolódik. Felsőtanyaközpont, Alsótanyaközpont közigazgatási központok is, ahol a pusztázó városi lovasrendőrség laktanyáján kivül városi iroda, orvos, gyógyszertár, kereskedések, iparosok találhatók. A lelkigondozást is innen irányítiák a plébániák. A tanyavilágot kisvasút szeli át, de a tanyasi nép jó lovaival szekéren jár be Szögedébe eladni, vásárolni. A jobbmódú gazda szélhámos harmadik lovat fog a kettő mellé. (Nevét a szélső hámtól (szerszámtól) kapta és mert ez a ló, ha okos, könnyen ráhagyja a rúd mellé fogott kettőre a terhet, származott át 53
