Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZI SÉTÁK A BÁNSÁG A Maros-T isza-AIduna szögében terül el a régi Magyarország egyik Iegdúsabb éléstára, a Bánság. (E vidéknek ez az eredeti magyar neve. A török kiverése után odakerült idegen telepesek nevezték el Banatnak, mely szó magyarosan Bánát lett.) A Bánság keleti szélére a Krassó-Szörény területén emelkedő begyek csúcsai tekintenek alá: a Ruszka, a Págyes, a Szemen. A Bánság nem széles, de hosszan futó folyói a Dunába sietnek, így a csatornázott Bega, a Temes, a Karas és a Néra. A vidék látnivalóihoz tartozik a száz kilométer bosszú, 15-25 km széles Delibláti homokpuszta, melynek futóhomokja úgy vándorolt máról holnapra, mint a Szahara homokja. Akácfaültetéssel kötötték meg. Van délibábja is, melyet ott Fata morgana-nak neveznek. A honfoglalás idején legyőzött bolgárok helyébe magyarok települtek e déli tájra. A régi helynevek megőrizték emléküket: Temesvár, Lippa, Temesgyarmat, Temesrékás, Csák, Vejte, Gátalja, Karasjeszenő, Palánka, Homokbálványos, Kevevára. Sok községnév, dűlőnév ősi magyar, csak az újabb időkben keresztelték át ezeket az ott élő más népek. Mozgalmas táj volt ez a római uralom idején, mikor a Dáciába >—< (Erdély) i—< tartó légiók meneteltek itt. Szent István törte meg a honfoglaláskor itt települt Kadocsa és Bojth törzsek pogánykodó utódait és a területet a Csanádi ispán fennhatósága alá helvezte. 1212-h e^ alakult a temesi várispánság, Temesvár székhellyel. Temesvár Hunyadi János vára volt. Falai között megfordult Kapisztrán János, a pápa küldöttje is. Hunyadi felváltva Vajdahunya^on és Temesvárott tartózkodott. Halála után, mikor az ármánykodó Ciliéit a Hunyadi család hívei felkoncolták, Hunyadi özvegyének, Szilágyi Erzsébetnek a vár kánolnájában esküdött meg V. I ászló király, hogy a Hunyadi fiukat nem bántja. (Szavát szegve, lefejeztette Budán Hunyadi Lászlót, a kis Mátyással meg elfutott Prágába . . .) A Bánság szenvedte el az első török betöréseket, majd Mohács után a török sorra leküzdötte a dunamenti kisebb-nagyobb várak hősi ellenállását és 1552-ben hatalmas haddal vette körül Temesvárt. Losonczy István hősiesen védte, a várat, de idegen zsoldosai a törökkel cimboráltak, így, élelme és lőszere fogytán, szabad elvonulás mellett feladta a várat. Mikor kivonult, a török rátámadott katonáira és a hős kapitány kardot rántva, hősi halált halt vitézei élén . . . A török most észak felé nyomult, elfoglalta Lippát, ahonnan a hős várkapitánynak, Szondy Györgynek maradék magyar csapatával sikerült kitörnie. Később északon, Drégely várában halt hősi halált. Martinuzzi Fráter György rábírta Castaldo császári vezért, hogy támadja meg Temesvárt. Sikerült is azt visszafoglalni, de később ismét elfoglalta a török. A zimonyi győzelem után (1697) még két évig a töröké maradt a Bánság, de 1699-ben a karlócai békében felszabadult ez a terület is. A török után elpusztult falvak, elvadult földek, elláposodott, vadvizes területek maradtak a valamikor dúsan termő tájon. A győztes hadvezér, Savoyai Jenő a Iotharingiai származású Claudius Florimond Mercy tábornagyot, a zimonyi ütközet hősét gouvernőrré, a terület kormányzójává nevezte ki. Ami ezután történt, az magyar népi szempontból fájdalmas, az igazság azonban azt kívánja, mondjuk el és tudjuk Mercy tábornagy munkájának országosan jelentős, hasznos oldalát is. Mercy <—' a bécsi udvartól kapott utasítás alapján f—i igyekezett meggátolni, hogy a régen itt élt magyar családok leszármazottjai visszatérhessenek a Bánságba. Itt is okmányszerű bizonyításét kívánták a család 150 év előtti földtulajdonának. Kinek voltak meg a papírjai? . . . Az ország más vidékeiről idetelepülni akaró magyarokat katonai erővel nemcsak megállították, de vissza is szállították. Mercy elsősorban néme‘eket óhajtott telepíteni, ahogy meg is tette. Az akkori német államokban a 30 éves háború után nagy volt a nyomor, súlyos az adóteher. A felhívásra, hogy földet, adómentességet, települési segélyt kapnak a Bánságba települők, megindult az áradat. Főképpen a Schwarzwald vidékéről, Köln környékéről, Mainz és Trier falvaiból jöttek németek. Rajtuk kívül szabad települési lehetősége volt svájcinak, szerbnek, románnak, görögnek, örménynek, de jöttek elszászi, Iotharingiai franciák és itáliai települők is. Mercy nagy munkát végzett. Csatornázott, mocsarakat vezetett le, új falvak épültek, ió ivóvizet teremtett. Talajvizsgálat alapján jelölte ki, hol mit kell termelni. Kijelölte a gabona-, szőlő- és gyümölcsvidékeket, stb. 51
