Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
Az adómentesen és sok más kedvező körülmény között betelepültek hamarosan virágzóvá tették az elvadult vidéket. Elsősorban a németek keze alatt virult fel a Bánság mezőgazdasága, állattenyésztése. Magyar birtokos kevés volt az első időben, de mint zsellérek elszegődtek és kitartó szívósságukkal lassan földet is szereztek és a huszadik század elejére már felemelték a magyar lélekszámot. Szaporább volt azonban a románság, mely Erdély felől húzódott le az Alföldre és lassú szivárgással, nagyromán anyagi segítséggel Iélekszámával versenytársa lett az ugyancsak elszaporodott szerbségnek is . . . Mercy Temesvárt is felvirágoztatta. Rendezte a várost, előre megérezte annak fejlődési vonalait. Ipari üzemeket szervezett, így papír-, vászon-, selyem-, olaj gyártás indult Temesváron. Temesvár a déli vidék nagyvárosává fejlődött. Korábban vásárai, kisipara, a 19-ik század végén már gyáripara lett jelentős. Budapest után a második gyárvárosa volt az országnak közel százezer lakossal. Kultúrintézményei, iskolái, szép utcái, terei nagyvárosi jelleget adtak Temesvárnak. Legszebb épületei a Csanádi püspök palotája, a görögkeleti egyház díszes temploma és a nagy iparvállalatok egymással versengő építkezései. A városnak szomorú történelmi emléke Dózsa kivégzése. A felkelővezért Szapolyai vastrónuson süttette meg. A volt végvári székely lovastiszt jajszó nélkül szenvedett és balt meg. Neve után bizonyosan a város fia Temesvári Pelbárt ferencrendi szerzetes, a külföldet járt jeles prédikátor, középkori írónk egyik kiválósága, a világ gyarlóságainak bátor ostorozója. Verseczen született Herczeg Ferenc, a kiváló magyar író. A Bánság két nagy vármegyéje közül Temes megyében találjuk Buziás fürdőt. Úgy ezt, mint Lippát, Újaradot, Temesrékást, Detta községet és sok mást 1920-ban Trianonban Románia kapta meg a szép Temesvárral együtt. Temesmegye nyugati feléből Jugoszlávia kapott. Itt van a jó bort termő Versec, a német telepesek által épített Fehértemplom, a régi Keve vára (ma Kovin) és sok más népes hely. Jugoszláviáé lett a szép Torontál megye nagy része. Ez a világ legkitűnőbb búzájának hazája volt. A gyönyörű búzaföldek mellett hárommcteres szárat, karbosszúságú csövet termő kukoricaerdők gazdagították itt a gazdát... A szélmalmok korában, amerre a szem ellátott, mindenütt szélmalmok hányták a cigánykereket. A rengeteg gabona <—< és kukoricatermés feleslege mint liszt vagy mint morzsolt árú került hajókba és ment nyugatra a Dunán . . . így volt a török uralom után, de dúsan termő vidék volt ez a Mohács előtti magyar világban is már. A török 1552-ben özönlötte el Torontált is és a 150 év alatt lakatlan pusztasággá tette. Puszta rom maradt Kökénd, Nagykikinda, Zsablya és soksok magyar község. A török kiverése után a határőrvidékhez csatolta a bécsi kormányzat s mint a Temes-vidéken, itt is nagymérvű idegen telepítés történt. Igaz, a mocsarakat levezették, eltűnt az Alibunári mocsár is. Felépültek a községek, virágzott Torontál és a magyarság is erőre kapott. A betelepült szerbség 1848-ban nagy magyarirtást rendezett itt is. A szerb származású Damjanics tábornok verte le a szerb lázadást bős vörössapkásaival. Trianonban a 9903 négyzetkilométeres megyéből összesen 258 négyzetkilométert hagytak meg Magyarországnak. A Maros torkolatánál Szőreg és Kiszombor maradtak meg. Az elcsatolt területek helységneveit szerbesítették, románositották. Zsablya ma Jimbolia, Nagyszentmiklós, a világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szülőfaluja Sámnocolail Maré, Besnyő Basenova-Vecbe, Nagybecskerek Petrov-Grad, Kikinda Velika-Kikinda és Pancsova Pancevo .. . Nagybecskerek a Bega csatorna mellett 32 ezer lakosú város. Pancsova és Nagykikinda törvényhatáságu városok voltak. A hatalmas Torontál megyének 14 járása volt és tízezer lakoson felül több községet mutatott ki. A románoknak jutott Temes-Torontál-i területen a román statisztika szerint 528.666 lélek él. Ebből csak 81.318 a magyar, 108.418 német, 284.005 a román. Egyéb ’ nemzetiségű magában Torontói román részén 54.925 lélek! Ezekről részletesebb kimutatást nem tettek közzé. A Bánság jugoszláv területéről lakosságszámadataink nincsenek. Jugoszlávia az úiabb időkben elismerte a nemzeti kisebbségek jogait és a nagyobb magyar lélekszámú községekben van magyar iskola, a gyermekek magyarul tanulhatnak. Magyar könvvek és úiságok is jelennek meg. Sajnos a Bánságban a magyar szétszórtabb és ritkább, mint a Bácskában, és félő- hogy lassan lemorzsolja a román és szerb előretörés. A BÁCSKA A Duna-Tisza közének déli része, melyet a Fruska-Gora begyvonulat és a tengerszín feletti magasság keleti irányú süllyedése által kelet felé térített 52
