Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-03-01 / 2. szám

KONFUCIUS MONDÁSAIBÓL

(Ford. Harvard Classics 44. kötetéből ML)

9 Ha ígéreted igazságot nem sért, légy szótartó. Ha jól választottad Hőseid, légy hőstisztelő.

9 Mondá a tanító: Ne bánkódj, Hogy ők nem ismernek téged, azon bánkódj, hogy nem ismered őket.

• Mi a király mestersége? Elég élelem, elég haderő, bízó nép. S mi hagyható el először ebből? A haderő. Mi másodján? Az élelem. Mert idők kezdetétől mindenki egyszer meghalt, de bizalom nélkül nem is élt volna.

9 Csi-lu kérdé: Mivel tartozunk a holtaknak? Mondá a tanító: Elmulasztjuk tartozásunk az élőknek is, hogyan adhatnánk meg a holtaknak?. . . Milyen hát a halál? Nem ismerjük az életet, hogy ismerhetnők a halált?

9 Jen-Jüen kérdé: Mik a szeretet jelei? i—> Mondá a tanító: Légy mindenkihez mindig kedves a szemeddel, kedves a füleddel, mindig kedves a szavaiddal, kedves minden tetteddel.

9 Hogy emeljük föl az elménket? — Mondá a tanító: Tedd a hűséget és igazságot uraddá, s kövesd a helyest: elméd fölemelkedik.

9 Mi az országvezetés? —1 Ha a király király, a miniszter miniszter, ha az atya atya s a fiú: fiú.

9 Csi-king szólt: Meg kell-e ölni a gonoszt, hogy segítsük a jót? Konfucius feleié: Uram, mi szüksége egy uralkodónak ölnie? Ha jóra irányzói, néped jó lesz. A király elméje szél, fű a nép elméje. Amerre a szél fúj, arra dől a fű.

—< Látom, hogy nem szeret! — kiáltottam tragikus hangon. ~ Hát akkor inkább jöjjön a halál! . . .

Rohantam a híd közepéig. Átvetettem magam a kőkorláton . . . Ebben a szempilantásban eszméltem rá, hogy nem a Pont Neuf-ön vagyunk ... A mellvért mögött nem volt perem . . . Belezuhantam a Szajnába . . . Jött a halál — majdnem . . . Hosszában estem a szennyes vízbe . . . Az ülödéstől elkábultam és ájultan merültem el .. .

* * *

Szajnái bárkások mentettek meg. A kórházban tértem magamhoz. Eudoxia ült az ágyam mellett és könnyes csókokkal ébresztgetett . . .

Eudoxiót meghódítottam egészen. Halálra gyötört zsarnoki, féltékeny természetével.. .

Három hónap múlva megszöktem mellőle Párizsból.. Münchenben folytattam tanulmányaimat ^ a nőkről...

Még ma is rémülettel gondolok Eudoxia nagy szerelmére, amelyért majdnem az életemmel fizettem . ..

9 Mondá a bölcs: Természet művészet rovására: durvaság. Művészet természet rovására: hamisság. Természet és művészet egyetértve: nemesség.

9 Szegény, mégsem hízelgő, gazdag, mégsem gőgös: nagy szó ez! De még nagyobb: szegény, mégis vidám, gazdag, mégis nyájas.

9 Míg él atyja, a fia tanulja óhaját. Ha meghalt, tanulja életét. Ha három évig atyjának járta útját, kötelességtudó a neve.

9 Mondá a tanító: Aki frissen tartja a régi tudást, újjal gyarapítja a régit: az a jó tanító.

9 Szeretetre irányuló szív nem tehet rosszat.

9 Mondá a tanító: Legfőbb jóság, ragaszkodni az arany középúthoz. A köznépben ez már rég nem lelhető.

9 Mondá a bölcs: A szeretet messzi-e? Vágyódom rá s itt van ime . . .

9 Mondá a tanító: Hogy merném mondani; enyém a szentség, a szeretet? Örök vágyakozónak hívhatnak, ernyedetlen tanítónak, semmi másnak.

9 Mondá a tanító: Sok rügy sosem virágzik, sok virág

sosem gyümölcsözik.

9 Csung-kung kérdé: Mi a szeretet? Mondá a tanító: Még ajtód előtt úgy kezeld, mintha nagy vendég jött volna, úgy bánj vele, mintha a Nagy Áldozatot mutatnád be: ne tedd másnak, amit nem szeretnél, hogy néked tenne más. S ne légy rossznak oka sem országokban, sem otthonodban.

9 Mondá a tanító: Tedd uraddá a hűséget és igazságot. Barátaid legyenek neked akár tenmagad. Ne szégyeld javítani hibáid — ez minden.

9 Mondá a tanító: Fürgeeszű volt, szeretett tanulni, nem szégyelt kérdezni: ezért a neve bölcs művelt.

9 Mondá a tanító: Öregeket boldoggá tenni, barátokhoz hűnek lenni, ifjakat szeretni: ez a jóság.

9 Mondá a tanító: Ember és hibája egyek: figyeld hibáit, meglátod, ki.

9 A nemes bölcs azt nézi, mi helyes; a közember, mi hasznos.

9 Mondá a tanító: A Jóság nem remete, sok jó szomszédja van.

9 Mondá a tanító: Tanulni gondolkodás nélkül üres, gondolkozni tanulás nélkül veszélyes.

9 Mondá a tanító: Yu, megmondom, mi az értés. Tudni, hogy mit tudunk, tudni, mit nem tudunk: ez az értés.

24