Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-03-01 / 2. szám
ATOMHÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYE A film sztárja fáradságosan vonszolta magát a sivatag izzó homokján. Alig néhány méternyire tőle hullámzott a Csendes Óceán, melynek a habjaiban az enyhülést kereste. De a nehéz teste rossz irányban túrta a homokot, a kegyetlen halál felé. A sztár egy teknősbéka. A dokumentárfilm, amely milliókat elborzasztott, Mondo Cane” című volt. A borzongó világot felvilágosították, hogy a teknős egy atombomba rádióaktiv sugárzásától elvesztette a tájékozódóképességét. A képek állítólag egy csendesóceáni szigetecskéről valók voltak, ahol az amerikaiak 1946 óta több, mint 60 atombombát robbantottak. A teknőc vonszolta magát a halálba — és körülötte ott voltak a sorstársai maradványai, a domboruló, kiszáradt páncélok. És aki még ekkor sem hitt és akit a borzalom még ekkor sem fogott el, az azt is láthatta, ugyanebben a filmben, hogy az atombomba kisugárzása még arra is képes, hogy a halakat a fákra zavarja: láthatta, hogy ott függtek a fán százával. Irtózatos látvány ■— de egy százszázalékos hamisítás. Semmi köze a Bikini- és Eniwetok-AtoIIon történtekhez” — mondja Dr. Lauren R. Donaldson a seattlei egyetem főrádiológusa. Dr. Donaldson ismeri az igazságot a bomba előtt és a bomba után. Az atomenergia-Bizottság tanulmányait ő vezeti a Csendes Óceánon. 1946 óta minden évben felkereste a robbantási területet. Amit észlelt, azt eddig titokban tartották. Az Atomenergia-Bizottság nem akart abba a gyanúba kerülni, hogy a kísérleteinek eredményét szépíteni akarja, vagy túlgyors következtetéseket von le. A bikini szigeten történt első kísérleti atombombarobbantás után 18 évvel és az utolsó kísérlet után hat évvel Dr. Donaldson 14 társával egy új expedíciót vezetett az atombomba-szigetekre. Ez alkalommal hat hétig tartózkodtak ott és tüzetesen átvizsgálták a csendesóceáni atom-szemétdombot. Most már megengedték Dr. Donaldsonnak, hogy beszéljen. * * * K.: 1946 óta ön rendszeresen járt a Bikini- és Eniweiok szigetekre, amelyeken hatvannál több atom-hidrogén bombát robbantottak. Nem félt a sugárzási ártalmaktól? D.: Washingtonban az utcán járni veszélyesebb. K.: Eltűnt a sugárzás? D.: Nem. De most már nem veszélyes az emberre. Az Andesek magaslatain lakó indiánok ugyanakorra sugárzásnak vannak kitéve, mert a napból kiinduló sugarak ellen a vékonyabb levegőréteg kevésbé véd. Az Eniwetok szigeten még ma is huszonötszörös a sugárzós a normálishoz viszonyítva —< de még ez is a biztonsági határ alatt van az ember számára. K.: Van-e ismét növényi élet a kísérleti szigeteken? D.: A vegetáció olyan sűrű, hogy machetevel kellett magunkat keresztülvágnunk a lagúnákhoz. Virágzó és gyümölcsöt hozó növények vannak és fiatal, újonnan kikelt kok uszpálmákat is találtunk. K.: Másfajta élet is található? D.: A lagúnák tele vannak hallal és ráko kkal. Madarakat is láttunk. K.: A madarak átrepülhettek más szigetről, a halak odaúszhattak máshonnan, a növények magvait a szél is álvihette a szigetre. Ez azonban mindenesetre azt mutatja, hogy az atommal fertőzött területen ismét növényzet nőhet és állatok élhetnek. De mi történik, ha egy atomháború után a világon semmiféle növény nem marad, amely a magvait szétszórná, és semmiféle állat? D.: Másfajta állatokat is találtunk —* nagy patkánytelepüléseket ... És a patkányok nem tudnak úszni. Azoknak ott a szigeten kellett átélniük ^ és túlélniük <—i az összes atom- és hidrogénbomba robbantásokat; nemcsak a robbanásokat, hanem az azt követő mindent leperzselő hőhullámot, az árt, ami a robbanások után a szigeteket elborította és végül a kisugárzást. K.: Tudják, hogy miért és hogyan élték mindezt túl? D.: Ügy gondoljuk, hogy a patkányok a földalatti tanyájukon túlélték az oly gyakori és oly közeli robbanásokat. Sokkal fontosabb ennél, hogy dacára mindennek és dacára a kisurgázásoknak szaporodnak. K.: Találtak köztük torzszülöttet? D.: Nem. A patkányoknál és a halaknál nem. A növényeknél találtunk némi deformációkat, de ez sem a kisugárzás miatt volt, hanem a megváltozott táplálkozási feltételek miatt. Ne felejtsük el, hogy a robbantások a szigetek teljes termőtalaját a levegőbe röpítette. K.: Ezzel azt akarja mondani, hogy a nukleáris robhántásoknak és hőhullámoknak végtére is nincsenek olyan rossz következményei? D.: Attól függ, hogy mely következményeket érti. A robbanás és a hőhullám hatása irtózatos. Ezek még átöröklődő károkat is okozhatnak. Bár ezt a Bikini és Eniwetok szigeten levő patkányokon nem észleltük. K.: Torzszülötteket sem? D.: Azokat sem. Ezekről már túlságosan sokat hazudtak a világnak. K.: Mit ért ezalatt? D.: Például a "Mondo Cane” filmben az állítólagos .Csendes Óceánon lejátszódó jelenetek mind hamisítások voltak. Azokat nem ott fényképezték. Tudja, hogy néz ki egy atoll? Az egy szirttel összekötött apró szigetecskék láncolata, közepén egy hatalmas lagúnával. A Bikini és Eniwetok szigetek lagúnájának az átmérője közel harminc mérföld. Tehát a teknős, bármely irányban is indul el, hamarosan a tengerben találja magát. K.: Találtak teknősbékát a szigeteken? 12
