Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1970-05-01 / 1. szám
A HAJDÚK FÖLDJÉN: HAJDÚ VÁRMEGYÉBEN Nagykárolyról Bihar északi csücskén pöfékel át velünk a vonat s hamarosan Hajdú megyében leszünk. Addig emlékezzünk a hajdúk múltjára. Bocskay István erdélyi fejedelem, aki küzdött török ellen, harcolt a császáriak ellen, Bécs tövén is megugratva paripáját, hadjáratait befejezve, 30 ezer derék, sok puskaport szagolt hős katonájának ajándékozta birtokai nagy részét. A hajdúk letelepedtek, fészket raktak s kis hajdúkkal benépesítették a Tiszántúlnak nagy területét. így született meg a Hajdúkerület a régi Bocskay birtokokból, mely ek ezek voltak: Kálló, Halas, Hadház, Dorog, Vámospércs, Vid és még néhány kisebb birtok. Báthory Gábor Káliót visszacsatolta Szabolcs megyéhez, odaadta cserébe Böszörményt, mely a hajdúkapitányság székhelye lett. Az 1876 évi országos vármegye-rendezéskor született meg Hajdú vármegye, amelyhez hozzácsatolták Szabolcsból Csege, Téglás, Egyek és Földes községeket, Biharból Kaba és Mikepércs községeket. Az így alakult vármegyének a nagyhírű parasztváros, magától okossággal és gyakori áldozattal a törököt is távoltartó “kálvinista Róma”, Debrecen lett a székhelye. Hajdú vármegye Trianon után az ország legnagyobb megyéje lett 957 négyzetkilométer területével. Debrecen város területe is tekintélyes: 140.000 katasztrális hold. Nagy darab síkság ez, benne van az egész Hortobágy isi Debrecen lakossága is jelentős: 117.275 lélek. A hajdú nép majdnem olyan szapora, mint a kúnok, jászok. Hajdúböszörmény 29.914, Hajdúnánás 17.970, Hajdúszoboszló 17.222 lakost számlál. Városok ezek, szép, jómódú magyar parasztvárosok. A megye nagyobb községei (10.000 Iélekszámon felül): Balmazújváros (14.894), Püspökladány (14.257), Hajdúhadház (11.611), Hajdúdorog (11.504). A tízezer Iélekszámhoz közel még több község akad. Hajdú vármegye: sík föld, mint az Isten tenyere <—■ mondják arrafelé. Nyugat felé elér a Tiszáig, délen Bihar szegélye zárja csak el a Berettyótól. Nagy füves puszták és dúsan termő határok váltakozó földje a Hajdúság, amelyen csak a vékonyka Hortobágy folyócska bátortalankodik át, de az is kiapad a rekkenő nyári forróságokban, mikor sárgára aszik a fű és éhesen bőg a barom a pusztán. A május itt a legszebb, üde zöld minden, de megvan a nyár szépsége is, délibábos forró napokkal, az ősz meg a termés áldásával. Debrecen a híres-neves Méliusz Juhász Péter reformál us prédikátor működése óta valóban vallási és kultu rális központja lett a magyar reformátusságnak. A vagyonos cívisek kálvinisták, de az utóbbi évszázadban a szegényebb katolikus magyarság, amely oly nagyon szereti a gyermekáldást, erősen felemelte a katolikusság arányszámát. A két felekezet magyar szeretetben, békében él. Mindkettőnek kiváló iskolái vannak és nevelik, művelik az ifjú hajdúkat közösen. Közbe kell sajnos vetni, hogy a múltban járván mondjuk ezt. De a szebb magyar jövendőt biztosan remélve .. . Debrecenről azt írta a 16. században egy angol utazó, hogy ez a világ legnagyobb faluja. Akkor az igazságot, mondta ki, de azóta Debrecen városjellegű, szép, nagyváros lett. A város közepe széles, sugárutas, pompás épületekkel. A főutcát átszelő kisvasút utóda a villamos és társai az autóbuszok is hirdetik az átalakulást. A városszélek jómódra valló, nagyudvaros gazdaházakkal ölelik körül a szép belső magot, amely lassan kifelé nyomult. Taxik váltják le a régi hires talyigásokat, akik úgy álltak a lovuk mellett, mint a virág a pohárban >—> mondja róluk a debreceni versezet. Debrecen főutcája tengelyében áll a hatalmas, híres református. Nagytemplom, amely hatezer hívőt fogad be. Nagy történelmi esemény játszódott le falai között 1849 április 14-én, amikoris az ország szabadságát eltiporni hazánkra tört osztrák csapatok dulásán, a császár alkotmányszegésén felháborodott országgyűlés Kossuth Lajos indítványára a Nagytemplomban kimondta a Habsburgház detronizálásót. Történelmi forduló volt, sajnos a tragédia felé . .. Debrecen törvényhatósági joggal felruházott város. Lélekszámban nagyobb régebben csak Szabadka volt. Míg a város arculatát nézzük, az árkádos megyeháza előtt a régi híres, harcos megyegyűlésekre gondolunk, majd a szép színház a forró színházi estéket juttatja eszünkbe. Híres színművészek játszottak Debrecenben és Budapestről szívesen mentek vendégszerepelni a legnagyobbak, mert Debrecennek lelkes, jó közönsége volt. A gazdatársadalom is szeretett színházba járni. A mélyített parkban álló Déry Múzeum sok értékét a bajai származású műgyűjtő, Déry adta a debrecenieknek. Értékes képtárába eredeti Munkácsy képet is őriznek. Néprajzi múzeum-része elénk varázsolja a hajdú nép művészetét, háziiparát, a pásztorok világát és felsorakoztatja a nemes debreceni szűrszabó ipar remekeit: a cifra szűröket menyecskék, asszonyok kivarrott ködmönkéit, pásztorok mindenféle eszközeit s még hűséges csacsijuk egy példánya is ott áll kitömve. Sok szép régi és újabb épületet megnézve, megtekintve belülről is a hatalmas postapalotát, az első magyar vidéki automata távbeszélő központot, a híres Bika-szálloda éttermének csendes sarkában, komoly professzorok, írók, s az öt debreceni újságnak az újsághasábokon sokszor egymással harcoló, de fehérasztalnál magyar testvériséggel barátkozó társaságában hallgatjuk, mit mesél Debrecen múltja ... 53
