Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1970-05-01 / 1. szám
Debrecennek mar 1560-70 között nyomdája volt. 1565- ben itt nyomták ki az első magyar jogi könyvet, Werbőczy Magyar Decretum című művét. A debreceni városi nyomda 1701-—1800 között 147 különféle művet nyomott ki. A város szellemi központja a bíres református kollégium tanári karából alakult már a XVI-XVH. században. Még latin volt a tanítási nyelv, de magyar volt a szellem a kollégium ősében, a gimnáziumban. Sok kiválóvá lett magyar ifjú tanult a kollégiumban és ugyancsak több országhíres tanár tanított ott. A 17-18. században indult ez a felvirágzás. A debreceni kirurgus fia, Csokonai Vitéz Mihály, a kollégium növendéke, később tanára, Fazekas Mihály, a Napól eon ellen bősen vitézkedő katonatiszt, majd a kollégium pénztárnoka, akik a tudós orvos és grammatikus, Földes János vezetése alatt működő Debreceni Kör neves írótagjai voltak. Diószeghy Sámuellel Földes együtt írta a Magyar Fűvészkönyvet, amely ez első volt a maga nemében. Csokonai Vitéz Mihály költeményei egy ország férfiait lelkesítették és egy ország asszony-leány népét gyönyörködtették. Fazekas Mihály az első volt irodalmunkban, aki írásműve hősét a nép közül vette. Ki ne ismerné az 1815-ben megjelent Ludas Matyit, amely ma is élvezetes olvasmány. Debrecen kollégiumának volt tanára, a külföldről 23 éves korában hazahívott Maróthy György, aki a theologia, a nyelvek és a mennyiségtan zseniális professzora volt. Évszázadokon át az ő Methodus c. munkája alapján tanították az országban a számtant. Ö adta nekünk a mennyiségtan magyar kifejezéseit. Érdekes fejekben sem volt szegény Debrecen. Itt szerkesztette ördöngős fizikai eszközeit korának tudományát jóval megelőzve Hatvány professzor úr és debreceni volt Kempelen Farkas, aki a gőz, a villamos áram feltalálása előtt olyan sakkozó masinát szerkesztett, hogy világkiállítások és császárok, királyok bámulták meg. Kempelen gépe megverte Napóleont és az orosz cárt is a sakkjátékban. Vagyont kapott volna ördöngős találmányáért, amelyben hiába kutattak az élő törpe után. Nem volt abban élőlény. Kempelen mosolyogott az ajánlaton, gépe titkát nem árulta el, a sírba vitte azt. Egyébként Kempelen nyelvtudós volt, igen kiváló nyelvtudományi munkákat hagyott az utókorra. (A beszéd keletkezésének magyarázatát sokan támadták, de újabban mindjobban igazat adnak Kempelennek.) Debrecenben töltötte öreg napjai Irinyi János, aki 19 éves korában feltalálta a foszforos gyufát és eladta 80 forintért. Mint szabadságharcos tüzértiszt, ő állította fel Kossuth kérésére az első magyar puskapor- és lőszergyárat. A debreceni kollégium híres-neves diákjai névsorában találjuk Móricz Zsigmondot is és sok más neves magyart. íme a magyar “parasztváros”, i—< ha közelebbről megnézzük . .. Debrecen egyetemi város is. Az 1912. évi XIX. törvénycikk alapján kapta egyetemét, jogi, orvosi, bölcsész és természettudományi fakultással. (Utóbbi az 1914-ben kitört világháború miatt nem nyílt meg.) Csonka-Magyar - ország 1920-ban átszervezte a debreceni egyetemet, felállította kereskedelmi, külpolitikai fakultását is szervezetileg hozzákapcsolta a korábban Debrecen-Pallagon működött mezőgazdasági főiskolát. A gróf Tisza Istvánegyetem gyönyörű épületet kapott a Nagyerdőn, ahol európai viszonylatban is kitűnő klinika is épült. Az egyetem orvosi fakultását a világ minden tájáról felkeresték a tanulni vágyó orvosjelöltek. Az egyetem “nyári egyetem” szemináriumain szintén sokféle nemzetiségű ifjú tanult. Deb recenben több kiváló protestáns és katolikus középiskola is működött. Szép épület a görög-katolikus templom. Mint érdekességet említjük meg, hogy Magyarországon i—' sok harc után <—> itt épült fel az első halotthamvasztó —j kremátorium — de ritkán gyújtottak be abban. A hajdúk inkább a vadvirágos temetőben szeretnek nyugodni.. . A Nagyerdőre villamoson járnak ki a debreceniek, hogy a forró nyári napokon a gyönyörű nagyerdei strandfürdőben hűsítgessék magukat. Van Debrecennek gyógyfürdője is, melyben percenkint 2200 liter 65 fokos gyógyvíz tör elő. A fúrás utat nyitott a földgáznak is, amelyből négyezer köbmétert fognak el percenkint. Debrecen kisiparosai régen megbecsülést szereztek maguknak. A hentesek pedig méltán büszkék az egész világon fogalommá lett kolbászukra, a * debrecenire”. Jó is az! A debreceni állatvásárok félországot vonzottak. Hidegetmeleget jól bíró, könnyűlábú lovat, az ekében a lóval versenyt lépő villásszarvú fehér magyar ökröt itt vásároltak jó pénzért messze vidékek gazdái, kereskedői. Legszebb látvány azonban a kihajtás. Mikor beköszönt a tavasz, a debreceni nagyvásártéren gyűlnek össze a Hortobágyra induló gulyák és ménesek. Az ősi pásztorkodás utolsó színes, szép világa tárul fel itt és ezer és ezer marha bőg, karikásostorok durrognak, lovak nyihognak, nyerítenek. Csaholnak, ugatnak a derék pulik. Indul az áradat ki, a délibábos Hortobágyra . . . — Folytatjuk *— A kis Juliska büszkén vezeti végig a ház helyiségein apró vendégeit. Mindenütt van egy-egy komolykodó, felnőttes megjegyzése, magyarázata. A fürdőszobában a mérlegre mutat: i— Látjátok? Édesanyám ezen méri meg minden reggel a lábát. 54
