Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
hatvannyolcat Iemészároltatott, hogy bosszút álljon férje megvakíttatásáért. Dózsa hordája szörnyű vérontást rendezett Aradon és környékén. Itt is e lázadás okozta, hogy utána szívesebben látták a földesurak a román jobbágyot és Arad megyét mind nagyobb áradatban lepték el azok. 1552-ben a török foglalta el Arad várát. 1568- ban elesett Zaránd, Borosjenő, majd a hegyvidék kisebb várkastélyainak védőőrségét kaszabolta le a török túlerő. A törököt csak az erdélyi fejedelmek okossága tudta megállítani Erdély kapujában . . . A török kiűzése után a bécsi udvar nem állította vissza az ősi vármegyét, hanem a területet határőrvidékbe osztotta be. A császári kormányzás nemcsak tűrte, de elő is segítette, hogy a románok ellephessék a hegy- majd az alföldi vidéket. Bőven telepítettek németeket is. Trianonban a vármegye területéből 5936 négyzetkilométert Romániának adtak és csak 270 négyzetkilométer maradt meg Magyarországnak. Ez a helyzet ma is, mert Arad és környéke a második világháború folyamán bár rövid időre felszabadult, a honvédség megszállta, de az orosz elözönlés, 1944 után a Párisban diktált békeszerződés alapján ismét Romániáé lett. Arad utolsó szép emléke az a nap, amelyen a fiatal magyar honvédcsapatok elűzték az oroszokat, elfoglalták a várost. Sajnos, hamarosan vissza kellett vonulniok, mert a tankcsordák már a hátuk mögött a Tiszánál jártak . . . Arad nagy város, kereskedelme, ipara jelentős. Nagy MÁV vasúti gyártelepe javítóműhely volt és sokféle gyárüzeme. Peremváros az Alföld és Er dély forgalmas kapujában. Szép épületei közül említésre méltó a minoriták temploma és a görögkeleti templom. A városban sok a gondozott park. A megye régi, szép magyar nevű községei, mint Csermő, Kisjenő, Borosjenő, Üjszentanna, Magyarád, Világos, Opálos Trianon óta román nevet kaptak. Romániáé lett a régi híres búcsújáróhely, a marosmenti vadregényes környezetben álló Máriaradna is. A román statisztikai kimutatás szerint Arad megvének 416.365 lakosa van. Ebből magyar 82.081, német 37.072, zsidó 2246, míg “egyéb” 15.233. A román lakosságszám: 279.733. (Analfabéta 17,6%.) Arad városában is átlépte már a magyar Iélekszámot a román. Aradon 35.326 magyar mellett 48.819 román él. Német 22.234, zsidó 1936, egyéb 1976. (Analfabéta 6,9%.) A Magyarországnak megmaradt kis sávon élő párezer magyar nem sokat javít a statisztikán . . . Arad vármegyétől búcsúzva az Aradhoz közel fekvő Világos emléke kísér minket. Ott tette le maradék honvédcsapatai élén Görgey Artúr teljhatalmú fővezér a fegyvert az orosz főparancsnok előtt, 1849 augusztus 13-án. * * * Önkéntelenül kell párhuzamot vonnunk 1849 és 1956 elbukott szabadságharca között. 1849-ben is súlyos elnyomás követte Világost, de mégis, az egész nemzet passzív ellenállása után elfáradt az elnyomó és megszületett a szabadság . . . CSANÁD VÁRMEGYÉBEN Aradról nyugat felé tartva magyar vidék, magyar szó, magyar világ fogad minket. Csanád vármegyébe lépünk. Egy kis terephullámmal elsimúló dombvonulat fut ki nyugat felé, egyébként szép, síma alföld a kis vármegye területe, melynek déli határa a Maros. Szent István idejében Marosvárban Ajtony uralkodott, aki nem akarta fejét engedelmességre hajtani. István maga vezetett ellene hadat, az ütközetben István vezére, Csanád elsöprő lendülettel tiporta el Ajtony hadát. A győztes vezér lett a királyi várispán és nevét viseli a vármegye. A várispán alá hatalmas terület tartozott. Torontál, Temes. Békés és Csongrád megyék egészben vagy részben oda tartoztak. Csanád várában királyt is koronáztak: velencei Péterrel szemben itt koronázták meg a magyar urak a Mátraalján élő kabar törzs fejét, István király vejét, Aba Sámuelt magyar királlyá. A be-betörő kúnok. tatárok, a Dózsa lázadás, melyben a Dózsa ellen harcoló C-sáky Miklós Csanádi püspök is elesett, véres emlékei a vidéknek. Csanád erős vára Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János és Mátyás király idejében már megbecsült, fontos déli vár volt. Püspökei tekintélyesek. Első püspöke, velencei Gellért Kelen hegyének tövében halt mártírhalált. Dezső Csanádi püsoök ott szerepel az Aranybulla aláírói között. Temesvár bevétele után erre tört a török, legázolta a megye színmagyar lakosságát olyannyira, hogy a török kiverése után nem tudott megalakulni a vármegye. 1731-ben ugyan, a néhány itt élő birtokos nemes megtartotta a megyegyűíést, de csak Mária Terézia állította vissza a vármegyei törvényhatóságot és önkormányzatot. II. József, aki tudatosan 53
