Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
akarta megbontani az ellenálló vármegyék erejét, Csanádot Békés és Csongrád megyéhez csatolta, de halálával érvényét vesztette a megyéket összekuszáló rendelete is. Trianon után Arad és Torontál megyék kis maradék részeit egyesítették Csanáddal. A megye székhelye a Maros északi partján épült csinos, jómódú város Makó, amelyhez közelítve már messziről találkozunk a hagymaillattal. A 19. században egy protestáns lelkész hozott ide hagymát Hollandiából. Elültette, elszaporították és a hagyma a magyar földben és éghajlat alatt különb lett, mint a hollandiai. Fehérhúsú, édes, télálló. Pompásan fizet, bár meg kell vele dolgozni. Makó környékén azonban néhány hold hagyma már jómódot ad a gazdának. Kapósak is a makói szép " hagymás” lányok. Makó gazdaságát a hagymán kívül a gyümölcs és szőlő is emeli. A város a XVIII. század óta a Csanádi püspökség székhelye. Egyik legszebb épület a katolikus püspöki palota. Szép a városháza is. Előtte áll Kossuth Lajos szobra. A várost rombadöntötte a Maros 1821- évi árvize, de újra felépült és szebb, modernebb lett. Szép utcák, házak, soksok virágos park gyönyörködteü a várost járót. A 30.000 lakosú város kultúrális intézményei, iskolái egészséges magyar szellemet képviselnek. A népes, sűrűn lakott Csanád megye tízezer Iélekszám feletti községei: Battonya (12.678), Márai Sándor: PÉLDÁNYSZÁM A kis és nemes szellemű folyóirat szerkesztője megkért, hogy lenyomathassa lapjába egy cikkemet, mely a nagy napilap ünnepi példányában relent meg. A nagy napilap ünnepi számát százhúszezer példányban nyomtatták, a folyóiratot öszszesen háromszáz példányban. A szerkesztő okosan és igazságosan el akarja juttatni cikkem a nyilvánossághoz; ezért kért engedélyt a közlésre. Ez az igény nem túlzott. Az igazi nyilvánosságot mindig az a háromszáz ember jelenti. A többi nem számít, írásaim legtöbbje évtizedek óta többmillió pélNagylak (12.439). Náluk kisebb de országos jelentőségében sokkal nagyobb Mezőhegyes, mely 8539 lakost számlál. Mezőhegyes állami méntelep, állatnemesítő és növénynemesítő intézményekkel. A méntelep maga egy kis város, szép utcákkal, templomokkal, iskolákkal, kertekkel. Neves szakemberek dolgoznak a modernül berendezett laboratóriumokban. Itt tenyésztették ki az angol vérrel kevert kitűnő Gidrán-fajta magyar lovat. Mezőhegyes látja el az országot a tiszta mangalica sertés törzsekkel, merinói juhhal, de tenyészti az ősi magyar racka fajtát is. A belföldi és a külföldről telepített^ gazdasági, ipari növények itt járnak “iskolába”, itt folyt az első rizshonosítási kísérlet is. Itt született a híres magyar növénynemesítő. Székács nevéről elkeresztelt búza, amely sikértartalomban az első p világon. 1919-ben a benyomuló románok elvitték Mezőhegyes drága állatállományát, de bánni nem tudtak a nemesvérű ménekkel. Mezőhegyes 1920 után ismét munkába állt, pótolta a veszteségeket és ma nemcsak Magvarországnak, de Európának is az egyik leghíresebb ilyen telepe. Csanád vármegye területe 1714 négyzetkilométer volt. Trianonban elcsatoltak e kis megyéből is A marosmenti Csanád vármegye virágzó mező- 245 négyzetkilométert. . . gazdasága, haladó szelleme egyik biztató mozaikja a jövendőnek. dányban jelent meg, a nyilvánosság teljes kizárásval. KÖLTÉSZET Az ember talán azon a napon lesz igazán költő, mikor mindaz, ami a világban emberi és emberfeletti tartalom, oly közelről és oly erősen érinti meg, ,—' egy szeptembervégi este fülledtsége, egy zongora hangja, egy gyümölcs illata, vagy a halottak tárgyai, <— hogy már nem is akarja szavakban kifejezni ezt az érintettséget. A nagy, az egészen nagy költők is csak verseket írnak. Egy napon az ember elhallgat a világ előtt, becsukja szemét. Ez a pillanat, mikor igazán költő. Idézet Madách Imre: Az ember vizsz. 83., 4.) függ. 1., 5.) vizsz. Az 55. oldalon levő 5. számú tragédiája c. drámai költeményé- 65., 6.) vizsz. 58., 7.) függ. 46., 8.) keresztrejtvény idézetei: bői. vizsz. 1., 9.) függ. 69., 10.) függ. 1.) Vizsz. 53., 2.) függ. 22., 3.) 10.. 11.) vizsz. 85. 54
