Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
i—> Akkor világosan láthatnák, hogy a kisebb államok, így elsősorban Magyarország, a Skandináv-államok, Ausztrália sokkal eredményesebbek voltak, mint a Szovjetunió és Amerika. ~ Ha már a pontozásról van szó, az egyes versenyágak között óriási különbségek vannak. Nyilván több pontot érdemel egy ökölvívó, vagy egy tizpróbás, nem beszélve a maratoni futóról, mint egy 100 m-es sikfutó. i—i1 Ami pedig a rendezők millárdos befektetéseit illeti: azt kell mondanom, hogy ez voltaképpen nem szükséges. Egyike a legeredményesebb és legizgalmasabb olimpiai játékoknak Helsinkiben, 1952-ben zajlott le. Egy kicsiny országban, amelynek nincs több lakosa, mint Csikágónak, felejthetetlen emlékű nyári olimpia rendezésével írta be a nevét az olimpiák történetébe. —' Azok az országok viszont, amelyek milliárflokat fektettek bele az olimpiai rendezvényekbe, ezt nyilván azér tették, mert büszkék voltak arra, hogy az egész világ sportolói ámulva szemlélték építkezéseiket, olimpiai létesítményeiket. .—' Ezt teszi most München. Bár itt a német alaposság hasznot kovácsol a későbbi nemzedék nek. ~ Mi mindig tiltakoztunk az ellen #—< mondotta végül ' a 83 éves amerikai származású elnök, hogy az olimpiai játékokat politikára használják ki, s abból politikai fegyvert kovácsoljanak egyesek maguknak. ~ Ha a játékokat elhalasztottuk, vagy pláné beszüntettük volna azért, mert egy politikus az emberi jogokat megsértette, már régen nem lennének olimpiai találkozók . . . I Nem jobb a nemzetközi jóakaratnak ezt a kis szigetét megtartani és eszméjét más területre is kiterjeszteni? <—»Az egységes német csapat megteremtése az olimpiai gondolat győzelmét jelentette, a sport győzelme volt a politika ellen, vagy felett. . . ,—- Az olimpiai mozgalom hatalmas megerősödése ugyancsak letagadhatatlan, óriási teljesítmény. Gondoljunk csak arra, hogy pl. Tokió és Mexikó, több mint három milliárd dollárt adott ki az olimpiai játékok megrendezésére. Ez legyen az olimpiai mozgalom értékmérője. Szerintem az olimpiai mozgalom a mai világban a legjelentékenyebb társadalmi hatalom. i—< Emlékezzünk arra, hogy már Mexikó-Cityben minden faj és vallás, minden világnézet képviselve volt. Nem azért, mintha valaki kényszerítette volna őket, hanem mert ezt maguk, saját el-AUTÓBALESET Enyhe kaliforniai szellő fujdogál a Csendes Óceán felöl. Kintülök a strand homokján, előttem, lejebb, két unokám építi a homokvárat. Apálykor csendesebbek a hullámok, a gyerekek Iebúzódtak egészen a tenger mellé, nedvesebb a homok és szebben formálható. Hiába mondom nekik, hogy ott a dagály is hamarább eléri kastélyukat, már deszkát is találtak hídnak, most szorgosan döngölik homokkal a várárok fölött, amíg egyszerre csak reccsen a korhadt fa és beomlik a homokos út. A reccsenés velőmig hatol! Épp ma reggel hallottam ezt a hangot, de akkor egy ember koponyája ütödött a kövezetre ezzel a hanggal. Fékcsikorgás, tompa puffanás amint az autó ellökte a testet és az a borzalmas hang, amikor az ember hanyatt vágódott a kemény úton. Csak pár órával később itt ülök a tengerparton, süt a nap, a strand közönsége hol sütkérezik, hol lubickol, hol játszik a homokban, mintha semmi sem történt volna. Történt valami? Négyen álltunk az elesett ember mellett: a vezető, aki elütötte, két ember a járdamenti boltból és én. A néhány járókelő meg sem állt, a kocsik óvatosan kikerülték az úton fekvő akadályt. Az egyik boltos visszament az üzletébe telefonálni a mentőknek, a másik boltos szólt, ők látták, hogy a kocsik közül lépett ki az áldozat, reám mint tanúra nincsen szükség <—< mehetek, ha dolgom van. Az ember pedig ott feküdt csendesen, üveges szemmel nézte az eget. Csavargókülsejű, 50 év körüli férfi, olajfoltok elnyűtt ruháján. Tegnapi szakáll, kezébe beette magát a munka korma, erősbőrű, magas cipője elbordott. Én ott álltam tiszta ingben, vasalt nadrágban, mert betartottam társadalmunk szabályait. A társadalomét, melynek az ápoltság előírása s egyszersmind jutalma a betartott szabályokért: ö ott a földön úgy látszik, szabályt törhetett, mert minden kopott, elhasznált volt rajta. A hullámok időtlenül csobogtak és engem fogva tartott a reggeli élmény. Vajon mit látott ez az ember, amíg zuhant a határozásukból így akarták fejezte be igen figyelemre méltó nyilatkozatát a NOB-elnöke. Rózsa László 36
