Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
Brundage: "IGAZSÁG SZERINT MAGYARORSZÄG a világ ELSŐ SPORT-HATALMA" A jövő évben sorra kerülő müncheni nyári olimpiai játékokon 126 nemzet és kb. 8 ezer atlétával, illetve versenyző részhitelével számolnak. Mint minden olimpia előtt, most is felvetődik a két Iegfonosabb kérdés: választó vonal az igazi amatőrök és az álamatőrök között, vagyis bol végződik az igazi, a valódi, hamisítatlan amatőrség és hol kezdődik a professzionista, tehát az olyan, aki a sportból anyagi hasznot húz, vagy éppenséggel abból él. A másik probléma: a politikai ellentétek átvitele a sport világába, így az olimpiára is. A két német állam részhitelének kérdése megoldódott. Mindkét német állam saját lobogója alatt vonulhat fel a versenyekre. Megoldatlan még a délafrikai néger ellentét, ámbár a Délafrikai-Unió vegyes, te^ Talán még nem is csaptam be — mosolygott még gúnyosabban az asszony. — Nézze kérem >— folytatta a férfi, ~ tapintatos akartam lenni, de maga kényszerít rá, hogy világosan beszéljek. Amikor ideléptem és a lélekről beszéltem abban a hitben ... — Ép testben ép lélek. Ugy-e ezt akarja mondani? És én még azt hittem, hogy az is van, amit maga mondott arról, ba csúnya volnék . . . Hogy igazán szeretni lehet minket csak a lelkűnkért is. — Maga elé nézett, már nem is a férfinak, csak önmagának mondta: — Milyen szép lett volna. Aztán meglátott valakit, magas, jólöltözött férfit, aki ép akkor lépett be és kutatva nézett körül az előcsarnok közepén. — János! — kiáltott fel az asszony és az ismeretlen férfi felé emelte a tenyerét. Majd az ügyvédhez fordult: «—< Igazán kedves volt magától, hogy elszórakoztatott addig, míg az uramat vártam. Biccentett és könnyedén felemelkedett a fotöjből. Már nem bicegett és nem vonszolta az egyik lábát. Szépaszszonyjárással, királynői léptekkel ment a másik férfi felé. Az ügyvéd felugrott és utána akart kiáltani, de az asszony már a másik férfiba karolt és boldog feleségek szerelmes simulásával elindult vele a piros szőnyegen. Még hallotta, amint valamin hangosan összenevettek, aztán eltűntek a forgóajtó üvegtáblái mögött. hat fehérekből es feketékből álló csapattal óhajt Münchenben szerepelni. Ezek a kísérő jelenségek és az a körülmény, hogy a jelen pillanatban lázas ütemben folyik a készülődés az olimpiai játékok zökkenőmentes lebonyolítására, arra késztették az európai sajtó vezetőit, hogy megkérdezzék Avery Brundage-t, a NOB elnökét: miként vélekedik a fenti kérdésekről az olimpiai versenyek megnyitásától számított iegy esztendő előtt? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a feltett kérdésekre a következőket mondotta: «—> Százhuszonhat országban sok millió ember lelkesedik az olimpiáért, mivel ez nem üzleti vállalkozás és mert ebből sem a résztvevő sportolók, sem a rendezők, sem a hivatalos szervek nem kapnak anyagi ellenszolgáltatást munkájukért, illetve a versenyeken történt résztvételükért. Ennek ellenére a sportolóknak két csoportja jelenik meg az olimpiákon. Az egyik: a sportot a sport kedvéért űzi. A má sík keresni akar azon. Erre az egyik újságíró közbevetette, hogy a súlyatlétának sokat kell ennie <—> miből fedezze az előkészületekkel járó tetemes kiadásokat? így pl. Kurt Bendlin, a tizpróba volt világcsúcstartója havonta 600 márkát költ húsfélékre, amit nehéz előteremtenie. Brundage erre azt válaszolta: Nem a húsfogyasztás tesz valakit bajnokká. Ügy emlékszem, hogy több olimpiai bajnok vegetáriánus életmódot folytatott és mégis aranyérmet nyert. . . Egyébként az olimpiai játékoknak nem az a célja, hogy rekordokat döntsenek és érmeket gyűjtsenek. Az olimpia győzze meg a világot a sport szükségességéről, arról, hogy egészségügyi terveket állítsanak fel (lásd: Amerika) és a versenysportol minél szélesebb körben előmozdítsák. —• A háttérben a tökéletes ember ideálját látom, úgy, mint a klasszikus Görögországban, az aranykorban, amikor az volt az ideál: ~ fizikai, lelki és erkölcsi erőket egyszerre, egyidőben fejleszteni. Nla azt hallom, hogy az ország versenyzőinek aranyérmet kell nyernie1 <— Az olimpiai játékok nem a nemzetek, vagy országok közötti versenyt jelentik, hanem egyének versenyét és küzdelmét. ' Sajnos, az u.n. nemzeti értékelés, az olimpiai játékok igazi értelméről. Az lenne igazságos, ha az egyes országok lakosságának a számát vennék tekintetbe és a nyert érmeket is belesorolnák ebbe. 35
