Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-01-01 / 1. szám
TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN Annak a szomorú kornak, midőn Magyarország két, majd három részre darabolódott, volt a fia Tinódi Lantos Sebestyén, a hősök dicsőítője, a csüggedők biztatója, a pártoskodók ostorozója. Túl a Dunán, Fehér, vagy Tolna vármegyében született, 1510 táján. Deákiskolába járt, ott megtanult latinul, az éneklésben is ügyességre tett szert, hiszen később verseire maga szerzett dallamot. Hamarosan a harcok iskoláit is megjárta s csatában megsebesült balkeze lehetett az oka annak, hogy férfikorában nem karddal küzdött a magyarságért, hanem lantjával. Szigetvárott a hatalmas Török Bálint udvarában lelt otthont. Becsülte és szerette urát, amikor pedig 1541.-ben a török Konstantinápolyba hurcolta Török Bálintot, a családdal együtt siratta, panaszolta a nagy veszteséget. Buda vészeséről irt versében keserűen emlegeti, milyen hősi harcosa volt a budai védőknek Török Bálint, akit a “hitlen török császár” éppen hősiessége miatt fogott el és vitt magával a Héttorony rabságába. A Török-család elköltözött Szigetvárról. Tinódinak is más otthon után kellett néznie. Előbb Verbőczy István fiának udvarában pihent meg, majd Nagyszombatba gyalogolt, hová országgyűlésre igyekeztek a magyar urak. Már hire van verseinek, hire van a költőnek is. Megakad rajta a szeme Nádasdy Tamás országbírónak, meghívja sárvári udvarába, pénzzel is ellátja, ajánlóleve- nek lenne tanúsága üdvösséges, lekkel is segíti. tisztességes megmaradásukra, az Mert Tinódi nem tud egy helyt ellenségnek mimódon elleniünk A nagy események Ilire ki- a 1 Ihassanak es hadakozzanak „ , -n-i n1r„.mr Igazságra törekszik. Buszken vaukiszolitja nyugalmából, elmegy, ,ö ja: e krónikák munkájában sokat fáradtam, futkostam, sokat is költöttem. Igazmondó jámbor vinogy a szemtanuktól szerezzen értesülést a dolgokról, hogy maga is megnézze a színteret, ahol az , , , e,, , tezektol, kik ez dolgokban jelen esemenyek lejátszódták. Bejarja a Felvidéket, meg-megpihen egyvoltanak, értekeztem, sem adomáegy főur hasában és a ház vendé- f^t sem barátságért sem idegeinek el-elénekli verseit a ma- emert hamisat nem írtam; az mi gyár vitézségről, a törők hitien- keTMset »«“** írtam, ségéről. Megfordul Egerben, a vi- Hazatér Kassára, 1555.-ben tézek hires iskolájában, szemta- azonban újra fölveszi vándorbotnuktól szerzi adatait Egernek küz- j át, hogy meglátogassa Sárváron delmeiről s azokat versbe foglalja, pártfogóját, Nádasdy Tamást. Az Állandóbb tanyát lel Czeczey Lé- ut törte-e meg, egyéb baj érte-e, nárt kapitány védelme alatt és nem tudjuk, de a következő eszegyre gyűlnek énekei, amelyek aPtendőben — ahogy az egykorú jevégvárak harcait örökítik meg. I lentés mondja — “Tinódi Sebes-1553.sban nagy gondolat fogan ezt a halam . . 7 ., , -4. TMdo muzsikát, elment a mennybemeg benne: krónikás verseit, me- .... ’ ...... , , , ,, .4 i» i- bekhez, hogy ott az angyalok коlyeket eddig csak a sajat eloada- ^ soWa| jobbat sa vitt végvárról végvárrá, nyomtatásban közzé akarja tenni. Elin- A törökben látta a haza legnadul Kolozsvárra, ahol Heltai Gás- gyobb ellenségét, a török veszepárnak hires nyomdája dolgozik delem elhárítására szenteli tehetős Cronica címen közzéteszi éne- sége-ereje javát, — egész életét, keinek javarészét. Könyvét Fér- Versei kettőt hirdetnek: a török dinánd királynak ajánlotta, ezzel álnokságnak és hatalmának veszeakarván leróni háláját azért, hogy delmét és a magyar összetartás a (király a nemesek sorába emelte szükségességét, mert “az éneklés művészetével és az «T ., m ,, ,. , . ii' Jo!>b vitéz magyarnál bizony esemenyek magyar nyelven való megéneklésével” szerzett érdemeinem vo^na’ ért. Sem török, némöt, olasz jobb Könyvének előszavában megnem volna, vallja verseinek célját: hogy “az Csak az igaz szeretet köztük hadakozó, bajvívó, városokrontó volna, és várban szorult magyar vitézek- És jó vitéz vezér előttük volna.” 49
