Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)

1965-02-01 / 2-3. szám

tármegvonás következtében tehát, ha hátrányokat szenvedett is Sopron városa, de álltak be olyan változások is a közlekedési hálózatban és a forgalom jellegében, amelyek előnyösek voltak a város fejlődésére, különösen ha állandósultak volna. A határforgalom következtében ugyanis jelentősebb ponttá vált, miután Ausztriából Jugoszlávia felé részben erre ii’ányult a forgalom. Erre jártak Bécset az Adriával (Fiume, Spalato) összekötő gyorsvonatok, erre járt egy közvetlen gyorsvonat Bécs és Budapest között — Nagykanizsán keresztül — a Balaton déli partján végighaladva s a negyvenes években, amikor az újvidéki hid felrobbantása miatt, csak Eszéknél volt vasúti átkelőhely, Pécs érintésével erre jártak az összes nemzetközi vonatok is Bécs felől, Begrád irányába a Balkán-félszigetre. A második világháború azonban gyökeresen megváltoztatta -ezt az állapotot. A nyugati irányú forgalom teljes megszűntével Sopronnak csak a győri és a szombathelyi vonala maradt használatban, ezek is két külön pályaudvarral. A szombathelyi vonalon ma egyáltalán nincsen gyorsvonati forgalom, a győri vonalon pár motoros gyorsvonat közlekedik, de azok is csak Győrig, tehát Sopronnak miként a múltban sem volt a társasági vonalak idején, ma sincsen közvetlen gyorsvonati összeköttetése a fővárossal.

Sopron város hanyatlása a második világháború után még tovább folytatódott. Az ellenséges bombázások miatt sok emberélet pusztult el és a város súlyos károkat szenvedett. Számos műemléke tönkrement, mindkét pályaudvara teljesen elpusztult, lakosságának egy részét kitelepítették, régi neves iskoláinak egy részét megszüntették, másokat elvittek más városba. Idegenforgalma a határzár és a határzóna miatt teljesen megszűnt, még belső kirándulóforgalomra sem tud berendezkedni. Mindezt betetézte az, hogy Győr-Sopron megye egyesítésével, 1949-ben megszűnt megyeszékhely lenni s közigazgatási szempontból ma csak a soproni járás székhelye. A hanyatlás érzékeltetésére elég csak a következő pár adat. Evangélikus hittudományi karát teljesen megszüntették, az evangélikus gimnáziummal és a tanítóképzővel együtt. A bányászati és a kohászati tudománykarokat áthelyezték Miskolcra, az uj műszaki egyetembe. Erdészeti tudománykarát önálló főiskolává alakították át és akadémiai fokra süllyesztették le. A bencéseknek a kimnáziumát, az Orsolyák gimnáziumát és tanitónőképzőjét úgyszintén megszüntették. Az idegenforgalom elmaradása mellett az iskolák megszüntetése vagy áthelyezése volt a legnagyobb csapás Sopron életében, amely ezt az élénk kis kulturvárost egyszeriben elsorvasztotta, amelynek legbeszédesebb bizonyítéka egy pár számadat. Sopron városa a századfordulón még Dunántúlnak a második városa volt, ma már viszont csak a hetedik helyen áll; húsz évvel ezelőtt lakossága már elérte az ötvenezret, ma viszont csak negyvenezer körül van, ami a fent jelzett hanyatlás egyenes következménye.

Sopron város polgárai és helyi származású vezetői mindent megtesznek a helyzet megváltoztatására, de amig hatósági segítséget nem kapnak, sok reményük nem lehet a hanyatlás megállítására. Újabban felmerült az a terv, hogy Sopront idegenforgalmi mintavárossá kell fejleszteni és ennek érdekében máris hozzáláttak a műemlékek tatarozásához, a szállodák és éttermek helyreállításához és az osztrák kirándulókat mindenféle vendéglátó ügyességgel igyekeznek Sopronba csalogatni. Ezt célozza az uj nemzetközi autóutnak Sopronon keresztül tervezett bevezetése is, amiről a későbbiek folyamán majd még megemlékezünk. Ugyancsak az idegenforgalom és a belső kirándulóforgalom fejlesztését akarja szolgálni pár vasutforgalmi kezdeményezés, amely kiindulópontja lehet Sopron egész forgalmi átrendezésének. Természetesen ennek előfeltétele a határzár feloldása és a határzóna megnyitása a belső turistaforgalom számára. Ismeretes, hogy a Déli Vasút vonala már 1932-ben a MÁV kezelésébe ment át, a GYSEV vonala pedig legújabban magyar igazgatás alá került s igy közel egy évszázados szétszakitottság után végre lehetővé válik az egységes vasúti politika Sopronban is. Jelenleg az a helyzet, hogy a két személypályaudvar fenntartása mellett az öszszes vonatok érintik a régi Győri-pályaudvart, a jelenlegi SOPRON állomást, ami ilyenformán jelképesen (Sopronnak a főpályaudvara lett. Mig a győri vonatoknak itt van a végállomása, a szombathelyi vonatok csak mint átmenő állomást használják és tovább haladnak a volt Déli-pályaudvarig. A volt kőszegi vonal Sopron-Magyarfalva szakaszának és a két pályaudvart összekötő vonalrészének a felhasználásával a vonatok átvezetése a Déli-pályaudvarra nem ütközött nehézségbe s egyben feleslegessé is tette a Magyarfalva és Sopron Déli-pályaudvar közti közvetlen vonalszakaszt. Ilyen előzmények után indultak meg a Sopronon áthaladó vasútvonalak és a soproni pályaudvarok teljes átrendezésére vonatkozó rendezési tervek, amelyeket részletesen is ismertetünk.

Ismeretes, hogy a Sopronon áthaladó vasut-5