Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)

1965-02-01 / 2-3. szám

vonalak a város testét kettészelik és a sorompók állandó forgalmi akadályt jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a kiágazó vasútvonalak — az ebenfurti és a győri vonal — ékalaku városrészeket fognak közre, amelyekben a fejlődés teljesen megakadt. Főleg a nyugati városrészekre vonatkozik ez, ahol az ebenfurti vasútvonal elkanyarodása miatt a közúti forgalom is akadályozva van és a lakóterületek kialakulása is gátolva van. Mivel a két különálló pályaudvar kialakulása a magánvasutak korából származik, fenntartásuk ma már semmiféle szempontból nem indokolt és nem is gazdaságos. A pályaudvarok átépítésére és a vasútvonalak rendezésére vonatkozólag több terv és elképzelés született, amelyek azonban mind megegyeznek abban, hogy a két pályaudvar helyett egy központi főpályaudvart kell létesíteni, azaz egy közös személypályaudvart, amibe a vonalak becsatlakozását a városon kívül eső pontban kell összefogni. E szerint a győri vasútvonal mai bevezetését megszüntetik és Magyarfalva (Harka) állomás előtt csatlakozik a szombathelyi vonalhoz s a kettő innen közös vonalon közelíti meg a várost. Ugyancsak megszűnik az ebenfurti vonal mai kiágazása is a Győri-pályaudvar nyugati kijáratánál és kijebb kerül nyugatra, a mai Déli-pályaudvar nyugati kijáratához. Az ebenfurti és a győri vasútvonalaknak a városon kívüli kiágazásával jelentős belvárosi területek szabadulnak majd fel, amelyek városrendezési célból lesznek majd jól hasznosíthatók.

Mivel a mai Győri-pályaudvar (GYSEY) állomásépületének a helyzete a városközéphez viszonyítva a legkedvezőbb, hisz alig 800 méterre van a Várkerülethez, ezen a helyen akarják megépíteni a központi személypályaudvart, szigetperonos, alagutas kiképzéssel, hasonlóan a győri és a székesfehérvári modem pályaudvarokhoz. A személypályaudvartól délre folytatólagosan helyezkedik el a teherpályaudvar és a rendezőpályaudvar, a mainál jóval hosszabb kiterjedésben. E távlati terveknek megfelelően a város már a második világháború óta hatalmas területeket tart szabadon a megépítendő közös személypályaudvar és a mellette létesítendő teherpályaudvar számára. Ezzel a rendezései természetszerűleg megszűnik a mai Déli-pályaudvar mint személypályaudvar s mint teherpályaudvar is, s csupán mint rendező és leállító pályaudvar fog szerepelni, ugyanis az ebenfurti vonal leágaztatása az uj rendezőpályaudvar nyugati kijáratánál történik meg. Az uj központi személypályaudvart ezzel a nyugati rendezőpályaudvarral

egy kétvágányú, szintben felemelt vasútvonal köti össze, aminek következtében eltűnnek a mai sorompók és a közúti kereszteződéseket alulj áros megoldással lehet majd megépíteni. Ezek közül az átjárók közül legfontosabb lesz a Kossuth-utcai aluljáró a mai Déli-pályaudvar mellett és a Képezdeutcai uj aluljárós keresztezés, amely a mai Walder-uti és Frankenburg-uti sorompós átvezetés helyett épülne meg. Ugyancsak a fenti megoldással teljesül a város régi óhaja, amennyiben az Erzsébet-utca és a Felkelő-utca között megépülhet az aluljárós keresztezés, amelyen keresztül a város szivéből úgyszólván percek alatt ki lehet majd jutni a Lövér-körutra.

Miután mindezek a tervek egy lépésben bizonyára megvalósíthatatlanok, a tervező munkabizottságok olyan megoldáshoz jutottak, amelyek ezt az elképzelést egyelőre legalább részleteiben valósítják meg. Ezek közül a megoldások közül elsősorban a MÁV hivatalos tervezetét kell megemlíteni, amelyet a Vasúttervező Üzemi Vállalat dolgozott ki részleteiben. E szerint a mai GYSEV pályaudvar helyére félfejpályaudvart építenének, amely a Győr és Szombathely felé irányuló személyforgalom részére épülő csonkavágányok segítségével megteremti annak lehetőségét, hogy két másik vágány szintben megemelve bonyolítsa le az átmenő forgalmat s igy a közúti átbúj tatások megvalósítására mielőbb sor kerülhessen. Az Építés Tudományi Egyesület soproni csoportja ezzel szemben egy másik javaslatot dolgozott ki, amely abban egyezik meg a MÁV hivatalos tervezetével, hogy a vasútvonalak összefogása ugyancsak a városon kívül történik meg s a pályatest a város területén a jelenlegihez képest szintben emelt. A mai pályaudvarokat megtartja mint rendezőpályaudvarokat s a két rendezőpályaudvar közé helyezi a megállóhely jellegű személypályaudvart, a mai kedvező helyén (Győri-pályaudvar) a felvételi épülettel. A személypályaudvar összesen csak négy átmenő vágánnyal épülne meg s a vonatok a leszállás lebonyolítása után üresen futnának ki az irány szerint megfelelő rendezőpályaudvar felé, ahonnan ugyancsak üresen érkeznének a személypályaudvarra a felszállás lebonyolítására. A forgalom folyamatosságát, a kevés vágányszámra való tekintettel, korszerű biztositóberendezésekkel, vágányirányváltós forgalommal kívánják elérni.

Sopron város általános rendezési kérdései és bennük a közlekedési problémákra vonatkozó javaslatok azért időszerűek, mert még a mai politikai rendszer mellett is Sopron az a vidéki vá-6