Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-07-01 / 7-8. szám
Hollandaisemártás. 60 gr. vajat 3 tojás sárgájával jól elkeverünk. Hozzákeverünk 1 kanál tejet, 1 citrom kicsavart levét (vagy kis ecetes vizet), cukrot és sót Ízlés szerint. Egy csapott kávéskanál lisztet is hozzákeverünk és az egészet gőzön felfőzzük. Zöld mártás. Zöld petrezselyem, spenót, póréhagyma, kelkáposzta, kalarábé zöldje zellerlevél. Mindennek csak a gyenge zöldjét összevágjuk, forró vajban pároljuk és ha puha, akkor liszttel meghintjük. majd húslevessel (vagy csak vízzel) feleresztjük. lett Ferenczy Ida ült. Egy napon kapok Eötvöstől egy levelet, amelyben nagyon humorisztikus hangon leirja afeletti kétségbeesését, hogy Pesten most még egy Eötvös József van, aki septemvir, s legújabban bárói rangra is emeltetett, és akinek levelei most folyvást összetévesztetnek az övéivel Már mikor e levél első sorait olvastam, észrevettem, hogy őfelsége nagyon nyugtalan kezd lenni, azután hamarjában az írón után kapott, egy hevenyében leszakított papírdarabra pár szót irt, s azt nekem ideadta. E papirkára a következő sorok voltak irva: “Vigyázzon, ez az Eötvös az Ida rokona.” Nyilván attól tartott őfelsége, hogy a levélben olyasmi lehetne, ami az ő kedves Ferenczy Idáját kellemetlenül érinthetné, és ennek akarta elejét venni. Megtudván igy őfelsége nyugtalanságának okát, bátran folytattam a levél felolvasását, mert tudtam, hogy abban egyetlen szó sincs, amely akár az öreg septemvirt, akár annak bármely barátját a legtávolabbról is kellemetlenül érinthetné. De följegyeztem magamnak e tényt, mert ez oly nemes szívre, oly fennkölt kedélyre mutat, amilyennel a trónon vajmi ritkán találkozunk. Zöld leves. Kevés vajas rántást csinálunk és kis levessel feleresztjük, de sürü maradjon. Külön edényben egy tojásnagyságu vajat 3 tojássárgával jól elkevertünk és tejszínnel, kis citromlével és a sóska levével Ízesítjük (a sóskát nyersen megtörjük és átpaszírozzuk) majd kis főtt spenótot is belekeverünk. Közvetlenül tálalás előtt keverjük össze a vajas rántással, megmelegitjük, de felforrni nem hagyjuk. (Borjufasirozott pogácsákat lehet bele tenni). Madulás szelet. 2 tojásfehérjét 180 gr. barna (nem hámozott) darált mandulával és 100 gr. cukorral összedolgozni. Kis citromlevet is teszünk hozzá. 70 gr. hámozott mandulát nagyon finomra felszeletelünk és ebbe a masszából formázott rudacskákat meghempergetjük. Nagyon kevéssé sütni, inkább szárítani. Mikor a sütőből kivesszük, még melegen kicsit megformázzuk és közepébe kis baracklekvárt teszünk Szardiniakrém szendvicsekre. A szardíniát 40 gr. vajjal elkeverjük, Ízesítjük 1 kanál mustárral és citromlével. A HÁZIASSZONYOKNAK IS FIZETÉS JÁR?! A háztartási munkák lebecsüléséről már nagyon sokat ír tak mind az USA-ban, mind Európában. A vita, amennyiben azt női oldalról folytatják, oda irányul, hogy el kellene érni azt, hogy a háziasszony a háztartásban teljesített munkájáért férjétől rendes fizetést kapjon. Angliában a követelések olyan messze mennek, hogy teljesen szükségszerűnek minősitik a háziasszony fizetett szabadságát is. Az valóban vitán fölül áll, hogy a háztartásban teljesített munkát nagyon sok férfi lebecsüli, és a férfiak egy része feleségüket kizárólag mint fizetéstlen házvezetőnőt tekinti. Viszont nagyon is kérdéses, hogy ha például törvényesen megállapítanának a háziasszonynak férje fizetéséből egy bizonyos köteles százalékot, ezzel megoldanák-e a háztartási munka nemértékelésének problémáját és vájjon az egész társadalmi felépítést nem renditené-e meg ez az intézkedés, amely eddig általában a házasságra, mint sorsközösségre és közös teherviselésre volt alapozva. Be kell ismernünk, hogy nem is ritka esetekben a férj feleségének éppen csak annyi háztartáspénzt ad, amennyiből az a legszükségesebbet be tudja ugyan szerezni, de saját egyéni kívánságaira egy fillér sem marad belőle. Viszont a háziasszonyoknak is lehet végeredményben egyéni kívánsága, amit szeretne megvalósítani. Ha ezt nem sikerül a háztartáspénzből elérni, akkor a feleség, amennyiben házassága előtt dolgozó nő volt, meg fog próbálni, előző hivatásának megfelelően munkát vállalni, hogy saját pénzre tegyen szert. Ezt aztán a háztartás sínyli meg és ennek következtében a házasság is. Ezt az asszonyok is elismerik. Milyen állásponton vannak a háziasszonyok, ha felteszszük nekik a kérdést: kapjon-e ezentúl a feleség munkájáért fizetést a férjtől vagy maradjon meg az eddigi helyzet? Néhány roppant jellemző választ kaptunk egy kis körkérdés után. Egyik háziasszony például igy vélekedett: — Én az otthonomban mint háziasszony magam rendelkezem az időmmel. Úgy osztom be a munkámat, ahogy nekem tetszik. Senki nem áll a hátam mögött, nem terhel fő-86
