Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10. szám

sort, tudod, ezt milyen nagyra veszi. Este már nincs soha hozzá kedved. Jancsika iskolai feladatait is átnézhetnéd... Erre Sándor sóhajtva előveszi fia iskolafüzeteit, ír Stefi néni leveléhez néhány sort, pedig az teljesen közömbös neki. Mindket­tőt kedve ellenére teszi, és így a nap bosszúsággal és mérgelődés­­sel kezdődik. Ha ez csak egyszer fordulna elő, ha a felesége nem próbálná őt mindennap valamire figyelmeztetni, amit véletlenül, — és ter­mészetesen néha szándékosan is — elfelejt. De majdnem min­dennaposán szemrehányásokat tesz neki, és szabályszerűen ne­velni próbálja. Természetesen ő is figyelmezteti néha erre vagy arra a fe­leségét, amit véleménye szerint elmulasztott, vagy ami a visel­kedésén nem tetszik neki. így az asszonynak is gyakran az az érzése, hogy őt is még állandóan nevelik. Gyakran vezetett már váláshoz a kölcsönös egymást nevelés a házasságban. Holott tulajdonképpen egészen természetes lenne, hogy a há­zasságban egymást és egymás szokásait tiszteletben tartsuk, ha csak nem ellenkeznek homlokegyenesen az illendőséggel. A házasság elején ez minden további nélkül megy is. Ilyenkor a szerelmesek elnézik a másik szokásait, rigolyáit, sőt gyakran még szeretik is azokat. De néhány év múlva, mikor a hétköznapok egyhangúsága a házasságot már megszokottá tette, ez egyszerre megváltozik. A házassági kötelék annyira természetes és meg­szokott dologgá válik, hogy a házastársak megszűnnek egymás szokásait tiszteletben tartani, sőt saját meggyőződésük szerint mássá akarják formálni partnerüket. Ilyenkor adódnak az olyan beszélgetések, mint a fent vázolt. A házasságnak nem lehet az a lényege, hogy a házasfelek egymást kölcsönösen neveljék. És ha az egyes eseteket megvizs­gáljuk, a szándék nem is ez. Csak mindegyik házastárs azt kép­zeli, hogy a kicsiségeket, — mert leginkább ilyenekről van szó, — amik neki nem tetszenek a másiknál, ostoroznia kell, és nem gondol arra, hogy neki magának is vannak kis rigolyái. Nem egyszerűbb a másikat úgy hagyni, amilyen volt? Mind­azok a tulajdonságok, amik nem tetszenek, alapjában véve annak az egyéniségéhez hozzátartoznak, és ezt pedig ne akarjuk meg­változtatni. FÉRJ ÉS FELESÉG KÜLÖNBÖZŐ KÍVÁNSÁGAI Szociológusok nézete szerint a családi közösség felbomlásá­nak jelenségeit nem utolsó sorban férj és feleség materiális kí­vánságainak különbözősége is okozza. Egy német szociológus szerint a házasságok lassan-lassan tisztára olyan közösségekké fajulnak, melyeknek főrúgó ja az együttes többet-keresés. Le­hetséges, hogy egyes házasságok ilyen módon nagyon jók, mert férj és feleség egyformán törekszik az anyagi előbbrejutásra és ezért közösen vonják az igát, nincsenek más érdekeik, csak ez a közös anyagi érdek, mégsem lehet ezt már valódi házassági kö­zösségnek nevezni. Ezek a házasságok mindig jobban ellaposod­nak, és a legcsekélyebb lelki terhet vagy gazdasági nehézséget sem bírják el. Az életközösség kereseti közösséggé válik. Hasonló felfogás terjedt el az utóbbi időkben az északi or­szágokban is. Egy svéd szociológus ezt így fejezi ki: Az állam megkísérli, hogy az emberek válláról minden életrizikót le­vegyen, és ezzel az ember elveszti a lelki és szellemi lendületét is. A házasságokban ez unalomhoz és csömörhöz vezet. Ezt az unalmat és csömört aztán gyakran “anyagi törtetéssel” akarják kiegyenlíteni, de ez ritkán sikerül. Egy francia szociológus viszont éppen örömmel helyesli ezt az anyagi javak iránti közös törekvést. A házassági közösséget Velővel töltött meleg zsemlye Kis kerek zsemlyécskéket veszünk és a héját lereszel­jük fehérre. Tetejét éles kés­sel levágjuk, és a belsejét kivesszük, vajjal kikenjük. Velőt hagymával és borssal zsíron párolunk, és ha kész, beleteszünk egy egész tojást. Ezzel töltjük a zsemlyéket, utána a levágott tetejét rá­helyezzük, és sütőben meg­sütjük. Lehet előre megcsi­nálni, és tálalás előtt 10 perc­re átmelegíteni. Sajttal töltött meleg zsemlye 50 gr. olvasztott vaj, 50 gr. liszt, 2 deci tej, ezeket sűrűre főzzük, majd belejön 100 gr. reszelt parmezán sajt, só, paprika. A tűzről levéve egyenként 3 tojás sárgáját keverjük bele és ha kihűlt, a 3 tojás felvert habját. Ezzel a fent leírt módon elkészített zsemlyécskéket megtöltjük, beszórjuk a tetejüket reszelt sajttal, és a sütőbe tesszük 10 percre, míg sercegni kezde­nek. Melegen tálaljuk. Egyszerűbb sajtos töltelék: 100 gr. vaj, 90 gr. reszelt sajt, só, paprika, mindezt jól ösz­­szekeverjük, és a zsemlyéket ezzel töltjük. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom