Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7. szám

TARZANA Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, — erről tanúskodik Edgar Rice Borrough, a Tarzan regényalak megálmodójának tör­ténete is, aki ezt a szerencsés álmát olyan busásan tudta kama­toztatni, hogy ma már Kalifornia legidillikusabb vidékén, gyü­mölcsfarmok között, egy egész gyárváros — “Tarzana” — épült fel, ahol futószalagon készülnek a Tarzan-regények és ezekből a Tarzan-filmek és mindaz, ami még ezzel együttjár. TARZAN: AZ EGÉSZSÉG MEGTESTESÍTŐJE. Tarzan ugyanis nemcsak regényalak, hanem gyári védjegy is. Szellemi atyja idejében patentiroztatta, és monopolizálta. Licen­­zeket adnak ki rá. Számtalan cég drága pénzért biztosítja ma­gának a jogot arra, hogy termékeinél a Tarzan-nevet használja. Északamerikában van Tarzan-kenyér, Tarzan-kávé, de van Tar­­zan-fürdőruha és -gallérgomb is. Tarzan a megtestesítője annak a természeti erőnek, amit az amerikai ember annyira tisztel. A Tarzan-ipar gerincét természetesen a regények képezik. Edgar Rice Burrough azonban csak kétévenkint jelentetett meg egyet, talán mert nem akarta a nevet lejáratni, vagy pedig a Tarzanaban egyesített többi iparág túl sok idejét vette igénybe. Ezzel szemben minden Tarzan-regény egyidejűleg tiz különböző nyelven jelenik meg. Az áruk mindig ugyanaz, a Tarzan-kiadóban Tarzanaban készülnek, a Tarzan-nyomdában nyomják őket. A REGÉNYTŐL A TARZAN-GRAPE-FRUIT-IG. Egy külön iroda foglalkozik Tarzanaban a Tarzan-filmjogok­­kal. Minden Tarzan-könyvet még némán filmesítettek meg, de másodszor ismét, már mint hangosfilmet is, megfilmesítették, miután az amerikai polgár nem tud betelni a majom-ember né­zésével. Egy fontos osztály Tarzanaban, amely ugyanúgy, mint a többi, teljesen önálló épületet vesz igénybe, külön csak azzal foglalkozik, hogy Tarzan-regény eket hang játékokká átdolgozzon. Ezeket az összes amerikai adók állandóan kérik. Egy külön sajtóosztály gondoskodik arról, hogy a nagy napi­lapokat állandóan mulatságos Tarzan-képsorozatokkal lássa el, ami ismét komoly bevételi forrása ennek a kiapadhatatlan arany­bányának. Tarzana üzemeiben állandóan több száz alkalmazott dolgozik. Az eredeti iparág mellett kifejlődött egy teljesen Tar­­zanra felépített idegenforgalom és ezzel kapcsolatos ipar is. Természetesen mindazok az állatok, amelyek a Tarzan-köny­­vekben szerepelnek, megcsodálhatok Tarzana állatkertjében. Ki­rándulások végső célpontjául szolgálnak azok a helyek, ahol egy-egy filmet forgatnak. A múzeum nemcsak afrikai különlegességeket tartalmaz, ha­nem angol régiségeket is, mivel az egyik Tarzan-regényben (sze­repel egy csoport angol lovag, akik Afrikába vetődtek. Természetesen Tarzana látogatói a remek kaliforniai gyü­mölcsöt mint Tarzan-narancsot és Tarzan-grape-fruit-ot veszik meg, és míg áhítattal elfogyasztják, ábrándozva gondolnak arra, hogy ezáltal talán ők is kissé hasonlóvá válnak korunk “ideál­jához’’, — Tarzanhoz, — a “csodalényhez.” Maradékhúsok takarékos felhasználása Bármilyen főtt- vagy sült maradékhúst, borjú-, vad­vagy szárnyas megmaradt ételt, gazdaságosan úgy hasz­nálhatunk fel, ha maradékhu­­sok csontjait, bőrét, kövérjét eltávolítjuk és a tiszta húst igen finomra összevágjuk. 1|2 kg vagdalthúshoz adunk 5 dkg vajat, 2-3 evőkanál tej­felt, négy tojás sárgáját, ke­vés sót és borsot, és mindezt jó habosra elkeverjük. Ekkor egy darabka vajat felolvasz­tunk, abban egy kevés hagy­mát megfonnyasztunk, hozzá­adunk egy maréknyi finomra vagdalt gombát, ha a gomba a levét beforrta, meghintjük zöldpetrezselyemmel és elke­verjük egy előzőleg lehámo­zott, tejbe áztatott, kifacsart és szitán áttört vajaszsemlyé­vel. Most az egészet össze­vegyítjük és hozzákavarjuk két tojás fehérjének kemény­re felvert habját. Tálalás előtt egy nagyobb tűzálló, vajjal kikent porcellántálba öntjük a vagdalékot (haches) és annyi kis mélyedést, (üre­get) nyomunk a húsmasszá­ba, ahány személyre számí­tunk és minden üregbe egy tojást ütünk, de óvatosan, hogy a tojás szét ne follyék, hanem egészben maradjon. A tojásokra egy kevés reszelt sajtot szórunk, olvasztott vajjal megcsepegtetjük és minden tojásra két-két gyufa­­szálvastagságú, sótalan szar­dellafélét keresztbefektetünk. Most a tálat forró sütőbe tol­juk és csak addig hagyjuk bent, míg a tojásfehérje meg­alvadt, de a sárgájának lágy­nak kell maradnia. Ha ki­vettük a sütőből, akkor a to­jások közötti részt teleszór­juk finomra vágott metélő­hagymával. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom