Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
otthagyták a barlang-istállót és ideköltöztek ebbe a tágasabb, világosabb barlangba, amely fölé igen kedves szentélyt emeltek a bamakamzsás Szent Ferenc fiai. A tej-barlang elsősorban az édesanyák szentélye! Fala — az örökös gyertyalángtól — szurokfekete. De ha a kormot kaparni kezdjük, akkor azonnal előtűnik a falak eredeti tejfehérsége, ami a hagyomány szerint, a szoptatás közben földre csöppent anyatej érdeme. A tej-barlangtól a “pásztorok mezeje’’ felé fordítjuk lépteink. Mintegy félórát gyalogolunk s máris ott állunk a szent mezőn, ahol most ugyan csend és némaság, meg élettelen üresség uralkodik, de ahol a Szeretet csodás éjszakáján különös dolgok történtek... “S pásztorok valának ama vidéken, szabad ég alatt tanyázván és őrt állván az éjszakában nyájuk felett. Egyszeresek ott termett az Úr angyala mellettük és az Isten fényessége körülragyogá őket, — és ők megfélemlének nagy félelemmel. És mondá nekik az angyal: Ne féljetek, mert nagy örömet hirdetek nektek, minthogy ma született nektek az Üdvözítő, ki az Úr Krisztus, Dávid városában. S ez lesz a jel, találni fogtok egy kisdedet, pólyákba takarva és jászolba fektetve. És azonnal mennyei sokaság vette körül az angyalt, mely dicséré az Istent, mondván: dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embernek...’’ (Lukács, 2. 8-14) * * * Betlehemből tovább autózunk dél felé, Habronig. Útközben megebédelünk Betzsaléban, egy kicsike, keresztény faluban. Ős-Hebronban nem sok a látnivaló. Hogy mégis bibliai nevezetsséggel rendelkezik, azt annak a ténynek köszönheti, hogy itt lakott az Ur-Kaldeából származó Ábrahám, a zsidók és az arabok ősatyja. Hebron ezzel szemben már igen tetszetős és nagy város. Lakóinak száma minden bizonnyal a harmincezer körül mozog. Legnevezetesebb helye az úgynevezett “Makvéla’’, vagyis Ábrahám, Izsák, Jákob, Sára, Lea és Rebeka sírhelye, amely fölé az arabok — Ábrahám, az ősatya iránt való tiszteletből, — hatalmas mecsetet emeltek. A mecset és falaiban a két harangnélküli minarett, hatalmas, várszerű remekmű. Valami elmondhatatlan őserő és istenszeretet rejlik bennük. Különösek és szemnek szokatlanok a mecset belsejében otthonos ‘‘imairány”, — a különféle, “baldahinos” fülkék, — a keleti stílusú szószék, — és minden, de minden. Valóban “ezeregy éjszaka” mesevilágába valók valamennyien. Sajnos, tüzetes ismeretükhöz — illetve ismertetésükhöz — szegényes és ügyetlen eszköz a szó, — a leírás művészete. Lehetetlen mindent leírni. Toll helyett ecset, vagy fényképezőgép lencséje lenne szükséges ahhoz, hogy mindent élethűen adhasson vissza az ember. Nem is fárasztom hát magam hiábavaló dolgokkal. Inkább azon gondolkodom el, Hebron ősi mecsetjét körül-körül járva, hogy mi az a titok, ami a Mohammedre esküvő arabokat — vagyis az iszlám vallás követőit — arra készteti, hogy tiszteletben tartsák a zsidóság a kereszténység szent helyeit? A felelet, annak ellenére, hogy kevés ember ismeri a titkot, igen egyszerű. Az iszlám vallás megalapítója, Mohammed Abul Kazim, aki 570-ben született Mekkában és 632-ben halt meg Medinában, zsidó és keresztény elemekből szőtte össze “az új vallást”. De ezen felül gnosztikus elemeket is kevert bele. Az iszlám, azaz Mohammed tanítása szerint,, a világnak csak egyetlen egy igaz Istene van. Akinek neve Allah, — s Aki szabad elhatározással, a semmiből teremtette ezt a világot. Allah előre meghatározott mindent. Az egyes emberek cselekedeteit is, habár az ember mégiscsak szabad akarattal rendelkezik. Allah ■— mondja tovább Mohammed és vallása — az egyes korokban prófétákat küldött az emberiséghez, hogy nagy-nagy szakadárságok idején az emberiség újra és újra visszataláljon az igaz Istenhez. Ilyen próféták: Ádám, Noé,. Abrahám, Mózes, Jézus Krisztus és Mohammed, a próféták legnagyobbja és legutolsója. Más szavakkal: az iszlám szerint Jézus Krisztus nem Isten ugyan, de mivel “egy a próféták közül”, tisztelet illeti meg, miként Ábrahámot, vagy Noét és Mózest... Hogy aztán szerintük Mohammedet nagyobb tisztelet illeti, mint Jézust, az természetes. Igen,, természetes, mert az iszlám megalapítója és életbehivója: Mohammed Abul Kazim. Ez hát a titok nyitja: az iszlám prófétát tisztel a zs'dóság nagyjaiban és a kereszténység Istenemberében! Az iszlám követőinek száma kb. 270 millió,. — s mint hatalmas, Allah törvényein építő embertömeg, a kereszténység után a második halálos ellensége az istentelen bolsevizmusnak! Gondolataim valami csodálatos ének szakítja félbe. A minarett ormán egy kaftános, hosszúruhás ember, a müzlim, énekel és szólítja el a próféta hívőit — tehát mindenkit, aki nem gyaúr — miként én vagyok a szemükben — imára. A negyedikre már a nap folyamán... És köröttem arcra hullanak a járókelők. Mekka felé fordulva és ajkukkal suttogva. Az imádság elvégzése után, amit mások istenhitének kijáró tisztelettel hallgatok végig, újra autóba szállunk, hogy visszarobogjunk Ős- Hebron-on, Salamon király három vizmendencéje mellett, és Betlehemen át Jeruzsálembe.. A vidék hegyesdombos, sivatagos. Valóban csak “tövist és bojtorjánt” terem a paradicsomkertet elvesztett s arcának verejtékével küzködő embernek... 29