Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6. szám
kozva — érthetetlen rövidlátással nem. fogadta be az egyetemet. A két egyetem elhelyezése végül is az 1921. évi XXV. t.c.-kel nyert végleges rendezést, amely a kolozsvári egyetemet Szegeden, a pozsonyi egyetemet pedig a szerb megszállás alól felszabadult Pécsett állította fel. A népszavazással visszatért Sopron hűsége jutalmául szintén jelentős felsőfokú tanintézeteket kapott. Itt helyezték el véglegesen a Selmecbányáról először Temesvárra, majd Sopronba menekült bányászati és erdészeti főiskolákat, amelyek az 1934. évi X. t.c.-kel székhelyüket megtartva mint bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar beolvadtak a budapesti újonnan átszervezett József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. Ugyancsak Sopronban helyezték el az állam és az evangélikus egyház közti megállapodás alapján a pécsi egyetemhez tartozó evangélikus hittudományi kart is. Győr városa ezzel szemben mindenből kimaradt, s ma az a helyzet, hogy Dunántúl második legnagyobb városának, Észak-Dunántúl székhelyének, a közel százezer lakosú Győrnek semmiféle felsőoktatási tanintézete nincs, jóllehet erre nagysága, fejlődése, többszázéves kulturális hagyományai egyenesen predesztinálják. A város nagyhírű jogakadémiája, amelyet 1776-ban nyitottak meg, még a múlt század végén bezárta kapuit. Püspöki hittudományi főiskoláját Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1948. évi hírhedt kultúrmonopólium-törvénye szüntette meg. Régóta kérelmezett műszaki főiskoláját pedig mind a mai napig nem kapta meg. Egy esetleges hazai politikai változás esetén valóban felmerül a kérdés, hogy miként lehetne Észak-Dunántúl nagy kultúrális hagyományokkal rendelkező városainak —■ Győr, Szombathely, Sopronnak ezirányú régi sérelmeit orvosolni és jogos igényeit kielégíteni egy új egyetem szervezésével és pár szakirányú főiskola felállításával. (2) A jövendő feladatai és a kidolgozandó tervek megkönnyítése céljából röviden vázoljuk a jelenlegi helyzetet Észak-Dunántúl felsőoktatási intézményeivel kapcsolatban. A legnagyobb város, Győr — mint már említettük — nem rendelkezik semmiféle főiskolával. Sopronban az evangélikus hittudományi kar kivált a pécsi egyetem keretéből, s mint önálló hittudományi főiskola működik. Ugyancsak önálló főiskolákká alakult a bánya-, kohó és erdőímémöki kar is, amelynek a jogi helyzetét egyébként majdnem évenkint változtatják. Szombathely kommunista vezetősége 1946-ban a második műegyetemet szerette volna megszerezni a városnak, de az irreális terv még csirájában meghiúsult. Ezzel egyidőben e sorok írója, azidőben a szombathelyi állami felsőkereskedelmi iskola tanára, a helyi és a budapesti kisgazdapárti sajtóban széleskörű akciót indított a Kassáról Budapestre menekült kereskedelni főiskolának megszerzése, majd a felállítandó északdunántúli pedagógiai főiskolának Szombathelyen való felállítása érdekében, sajnos, eredménytelenül. (3) Pár év múlva megszüntették a város püspöki és ferences hittudományi főiskoláit is, az állami közigazgatási tanfolyam pedig a háború óta nem is kezdte meg működését. így ma Szombathely is teljesen felsőoktatási intézmények hijjával'van. Tovább folytatja működését a magyaróvári mezőgazdasági akadémia. Pápán megszűnt a dunántúli református egyházkerület hittudományi főiskolája. Veszprémben ugyancsak megszűnt a püspöki hittudományi főiskola, ugyanakkor azonban a város egy nehézvegyipari műegyetemet kapott, amely egyideig önálló egyetem volt, majd a miskolci nehézipari és műszaki egyetem egyik fakultása lett, megtartván addigi székhelyét, mivel a bakony-balatoni hadiüzemekre támaszkodik. Dél-Dunántúl esetében sokkal egyszerűbb az eset —• a felsőoktatás jövendő feladatait illetőleg, azért is ezzel kezdjük ide vonatkozó terveink ismertetését. E tájnak kétségen kívül minden vonatkozásban kiemelkedő fővárosa — Pécs, e közel kétezeréves város, mely a magyar államalapítástól kezdve múltjánál és művészeti emlékeinél fogva a leggazdagabb magyar várorosok közé tartozik. Mint a legrégibb magyar egyetemi hagyományok őrzőjét, s Szent Istvántól alapított püspökség székhelyét, a pompás fekvésű iskolaváros, az ország leggazdasabb feketeszén és uránium telepeinek lelőhelyét minden tekintetben különleges hely illeti meg nemcsak dunántúli, hanem országos viszonylatban is. Nincs is az egész környéken hozzámérhető nagyváros, 120.000 lakosával ma is Dunántúl legnagyobb városa; a környékbeli városok — Baja, Szekszárd, Mohács s még a legnagyobb, Kaposvár is — hozzámérve jelentéktelen kisvárosok. A város felsőoktatási intézményei sorában első helyen áll az idetelepített pozsonyi egyetem, melyet a régi egyetemi hagyományok figyelembevételével nagyon helyesen Nagy Lajos Egyetemnek neveztek el. Ugyancsak itt működik a háború után felállított pedagógiai főiskola is, ahol az általános iskolák felső osztályai számára képeznek tanárokat. A püspöki hittudományi főiskolát a kommunista rendszer megszüntette, a szeminárium épülete ma állami gyógypedagógiai intézet. A jövő iskolapolitikai feladatai közé tartozik a püspöki papnevelde visszaállítása s hittudományi karként való beleillesztése az újjászervezett Nagy Lajos Egyetembe .A városnak van egy középfokú bányászati technikuma, ezen túlmenően szükségesnek mutatkozik, hogy ugyancsak az egyetemen belül felállíttassék egy bányamérnöki kar is, amit esetleg Sopronból lehetne idehelyezni, ugyanis itteni elhelyezése az előbbinél sokkal indokoltabbnak látszik. Ugyancsak a fenti Nagy Lajos Egyetem szervezetébe kellene beleilleszteni a régi keszthelyi gazdasági akadémiát mint egyetemi mezőgazdasági kart, — természetesen előbbi székhelyének és mintagazdaságának meghagyásával. A régi hadapród-iskolát szintén újjá lehetne szervezni és átalakítani — miként már a múltban egyszer volt is — rendészeti főiskolává, ahol a rendőrség és a csendőrség 5
