Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám
Ki volt nagyobb? Nem tudom én, melyik volt (szebb, Melyik dicsőbb, melyik na- Az-e, aki bedöngette (gyobb, Keleten a nagy érckaput. Az-e, aki hét vezérrel Döntő karján sebet vágott, Hogy halálig védelmezik Ezt a dicső, szép országot. Az-e, aki régesrégen Olyan nehéz halált tűrt el, Hanem akkor is még egyet Leütött a táborkürttel. Nem tudom én, melyik volt (szebb, Talán az a hires László, Aki kivált seregéből Oly magasan, mint egy zászló; S mikor királynál is nagyobb Úrrá akarták őt tenni, El nem ment egy tapodtat sem, Mert csak magyar akart lenni. Vagy az, aki Isten után A legnagyobb csodát tette, Mikor Nándorfehérvárnál Reárohant Mahomedre. Avagy az, ki a zászlóval, Melyen volt a szent Szűz képe, Hogy ne jusson más kezébe, Úgy ugrott le a mélységbe. Vagy az, aki Budavárban Vérhalálát úgy fogadta: Hédervári, öregapám Valamelyik öregapja. Avagy az-e, ki félkézzel Malomkövet hengergetett, Két nagy karddal verekedett, Holtak hátán ivott, evett Vagy az volt-e a legdicsőbb, Hősebb, nagyobb mindannyi- Az, a nemes fiúból lett (nál, Világverő hollós király. Vagy az, aki várfalánál Karjaiban jobban bízván, Szigetvárnál kirohant és Úgy halt meg a holtak hídján. Vagy az, aki... Sokan voltaki Nem tudom, hogy ki volt na(gyobb, Csak áldom az Istenemet, Amért én is magyar vagyok. Tóth Kálmán. nyomda. SAJÁT orvosuk, ápolószemélyzetük is van. S ő felelős — értük is! Ezzel még nőtt önbizalma. Sanyi félszemmel figyelte hosszú barátját. Tudta, hogy most már maradhat. Kezét a kilincsre tette, bár a kapu szigorúan zárva volt. — Akkor... szerbusz, Laci... — Nem mégy sehova! — húzta vissza Laci. — Itt nagyobb biztonságban vagy. A nyomdászok is azt mondják, hogy ez az öreg épület kibir egy ostromot is, olyan vastag a fala. Kijárata is több van, ha kell... Sanyin könnyű borzongás futott végig. Milyen nagyszerű dolog ilyen emberek közt lenni!... Percig sem kételkedett benne, hogy megvédenék őt minden veszedelemtől. De hisz őt nem kell védeni! Majd ő is fegyvert ragad. Az úttörő céllövő szakkörben második lett a tavaszi versenyen is... Csak lenne fegyvere! A kaput újra megdöngették és egyik puskás kikémlelt a nyíláson. A kerékpáros diák volt, hat újabb fegyveres fiúval. — Honnan szereztetek fegyvert? — kérdezte Igaz Laci. —■ Volt. — felelt tömören egy feketeszemü, harminc év körüli munkás ember a hat közül. — Mi a parancs? Laci szempillantás alatt felmérte, hogy ez az ember, nyu-* godtságával és elszántságával a többi fegyverest is helyesen irányíthatja. Hosszabb ideig lehetett katona — a fegyverhez jól érthet... ő maga életében sem fogott kezében puskát... — A nyomdát védeni az esetleges támadástól — felelte a kérdésre. — Veletek együtt kilenc fegyveresünk van. Te átveszed felettük a parancsnoklást. Szállásotok itt van, a jobbra nyíló folyosóban. Három ember pihen, három a kapun belől őrködik, három cirkál az épület körül. így gondolom. Van ellenvetésed? Az alacsony férfi nemet intett. Magához hívta a fegyvereseket rövid megbeszélésre. A kapun ismét dörömbölt valaki, gyengén, erőtlenül. Egy fiú állt kint s mikor ajtót nyitottak neki, szinte beesett a kapu alá. Arca fehér volt s fogai egymáshoz koccantak. Egész testében reszketett s összeesik, ha fel nem fogja az orvosnő. — Megsebesültél? — kérdezte a fiút. Az felnyögött: — A karom! Jaj, a karom!... Klára óvatosan végigtapogatta a fiú balkarját. — Eltört. Sínbe kell rakni. Hol a mentőláda? — A portásfülkében, — jelentette készségesen az egyik szemfüles diáklány, aki már “terepszemlét” tartott az egész földszinten. — Ne nyúljatok hozzám! Nem engedem! — kiáltott a fiú fájdalmasan és jobbkarját olyan elszántan tartotta maga elé, hogy lehetetlennek tűnt minden közeledés hozzá. Takács doktornő azonban nem először állt szemben makacs gyerekkel. Határozott mozdulattal becsukta táskáját s miután egy pohár erős pálinkát diktált a fiúba, így szólt: — Hát jó. Hozzád se nyúlunk. De így itt nem maradhatsz. Jajgatásoddal csak terhet jelentesz nekünk. Két fegyveres átkisér a kórházba s két fegyveressel kevesebb védi a nyomdát — miattad. Hősnek képzeled magad? Gyáva vagy. A mentőt is kihívathatjuk, mert feltétlenül orvosi kezelésre van szükséged. Legalább elárulják a nyomdát... A fiú szeme felvillant s arcába visszaszökött a szin. Nyersen vetette oda: — Csináljon, amit akar! Aztán ajkát összeharapva, pisszenés nélkül tűrte, hogy levágják kabátujját és szakszerűen rögzítse Klára a törést a két buzgó önkéntes “ápolónő” segítségével. A fájdalomcsillapítót úgy kellett újra beléerőszakolni a gyerekbe. 56
