Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
utazgatást. 1897-ben elnyertem a Király-dijat az F-dur szinfóniámmal, utána világkörüli turnéra mentem. —■ Mint szólista, vagy mint karmester? — Mindkettőben szerepeltem, sőt gyakran kamarazene-együttesben is. — Tudjuk, hogy a Dohnányi-Hubermann- Casals trio hirét még ma sem tudják túlszárnyalni. —- Pedig az már régen volt. 1919-től kezdődően 25 esztendeig a budapesti Filharmonikus Társaság igazgatója voltam. — És e mellett — ha jól emlékezünk — a Zeneakadémia igazgatója, a mesteriskola vezetője, a rádió zenei főtanácsadója... — Hagyja abba! — szakít félbe nevetve a Mester, már magam sem emlékszem az összes címemre. — Pedig ezek a háború után még szaporodtak is. —■ Valóban! Itt Floridában még egy diszdoktorátussal tüntettek ki. — A Mester itt mint zenei egyetemi tanár működik? . ,—• Igán. 1949 óta zongorát, zeneszerzést és vezénylést tanítok. Most is van három tanítványom, akik a zenei-doktor címet akarják elnyerni. — Nem szokatlan a Mesternek a helyhezkötöttség? •— Helyhez-kötöttség? Hiszen rengeteget utazom. Résztvettem az edinburgi zenei ünnepségeken, ahol saját műveimet dirigáltam, utána Londonban hanglemezeket készítettem. Feltesszük az utolsó sablonos kérdést: — Mik a Mester tervei? — Most november 15-én Minneapolisban második szimfóniámat dirigálom, amint látja, —s rámutat a körülötte heverő kottalapokra,— egy újabb kompozíció kéziratát javítom éppen. Kérésünkre zongorához ül, hogy egy kis Ízelítőt adjon a készülő műből. Amint az ujjai tökéletes tehnikával kicsalják a billentyűkből a dallamot, igazat kell adnunk azoknak, akik Dohnányi Ernőt a “modern világ romantikusának” nevezték el. Az pedig, hogy a mai világban nincsen sok képviselője a romanticizmusnak, nem jelenti még azt, hogy ne lenne sok hive. Miként lehetne másképen megmagyarázni azt, hogy a Mester 80. születésnapján, amelyet júliusban ünnepelt, a rádió egész délután és este Dohnányi műsort hozott. Az adást félóránkint megszakították, hogy bemondják: “we salute you Dohnányi” — köszöntünk Dohnányi Ernő! Mi magyarok pedig Vörösmarty szavaival fordulunk Hozzá: “És ha hallod, zengő húrjaiddal Mint riad föl e hon a dalon, Melyet a nép millió ajakkal Zeng utánad bátor hangokon, Állj közénk és mondjuk: hála égnek! • Még van lelke Árpád nemzetének. MAGYAR CSERKÉSZEK A JAMBOREE-N. Augusztus 1-én 84 nemzet 35,000 cserkésze jött össze Angliában, Sutton Coldfieldben, hogy a cserkészet alapításának ötvenedik, és az alapítójának — Baden Powelnek — a századik születési évfordulóját ünnepelje. Az emigrációban élő magyar ifjúság 81 tagja képviselte a Magyar Cserkészszövetséget ezen a világtalálkozón. A küldöttség 10 tagja az USÁból, 11 Németországból, 11 Franciaországból, 5 Hollandiából, 3 Angliából, 30 Ausztriából, a többiek pedig Uruguayból, Venezuelából, Kanadából érkeztek. Az árvalányhajas magyar cserkészeket minden felvonuláson és szereplés alkalmával lelkesen ünnepelte a közönség. A magyar fiúk elhelyezése a Menekült Cserkészszövetségek közös altáborában volt, együtt a lett, a litván, az észt, az ukrán és orosz Szövetségek képviselőivel. Ennek a közös altábornak magyar volt a vezetője: Kővári Lajos cserkésztiszt. Magyar volt a Rover Moot menekült cserkészeinek a vezetője is, Dr. Fábián Károly cserkésztiszt. Sőt ezt a hat menekült nemzetet a Nemzetközi Cserkészkonferencián is magyar cserkésztiszt képviselte: Rónay Tamás, a Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője. Az uruguayi cserkészek parancsnoka is magyar volt: Erdélyi László, aki egyben a montevideoi magyar csapatnak is a parancsnoka. A magyar fiúk számos szereplésükkel mindenütt lelkes elismerést kaptak. A televíziós állomások adásában gyakran szerepeltek az árvalányhajas, magyar cserkészek. így pl. a bécsi televíziós adásban az osztrák cserkészek Jamboree bemutatóján kívül a magyarokat közvetítették műsorukon. A sok rádió-adóállomás közül csak a BBC., a Voice of America-t és a Free Europe-t említjük, amelyek minden adásukban megemlékeztek a magyarokról. Az egyik televíziós adás a magyarok bemutatásával kezdte közvetítését. Az, angol és külföldi újságok naponta hoztak képes riportokat. A magyarok jóhirnevét nemcsak az októberi szabadságharc eseményei és a gödöllői Jammorre-ra való visszaemlékezés szerezték meg, hanem a fiúk is, akik résztvettek a táborban és igazi jó munkát végeztek. A magyar tábor emlékkönyvében találunk bejegyzéseket, minden nyelven, különféle Írással — de egyben mind megegyezik: örömmel üdvözlik azt a nemzetet, amely elsőnek szállt síkra a szabadságáért húszszoros ellenségével szemben és kívánnak neki jobb jövőt. Tizenkét napig lengett a magyar zászló a Jamboree-n és a fiúk szépen megállták a helyüket. A külföldiek jókívánságait nemcsak vigasztalásnak vehetjük, hanem bízhatunk is benne, hogy megvalósul mert amilyen egy nemzet ifjúsága, olyan a jövője is! 16
