Kárpát, 1957 (Mutatvány szám)
1957 / Mutatvány szám
KÁRPÁT Támolygott és a fiú karja után kapott. — Tamás — elment? — El szegény. Csöndesen ment el. — Miért szegény? —• Igazad van, miért? Neki már jó. Nem értette. Nem baj, úgyse lehetne neki elmondani. Elmondani ezt senkinek se lehet. A fiú vigyázva vezette. — Agyonfárasztod magad. Nem neked való ez a munka. Azért történnek ilyesmik. —■ Engem cseppet sem fáraszt. Szivesen vagyok a műhelyben. — Nem fáraszt, nem fáraszt, —■ már megint hadonászott, — csak szépen elájultál. Vacsoráztál már? —'Nem. Józsi bácsi... — Tudom — nyugtatta meg, — de azért enni kell. Van valamid itthon? Majd én elkészítem. Vagy hozok az enyémből. Milyen rendes. Tulajdonképen nagyon jó fiú. Pedig haragudott rám. Talán nem is luxus — vacsorát készíteni, gondoskodni, vigyázni, hazavinni, ha fáradt... — Jó lesz, Tamás. És gyújtsd meg a lámpát. ÁDÁM AZ ALMÁVAL. — Elbeszélés — Irta: TERESCSÉNYI GYÖRGY Úgy hat óra lehetett már, reggeli hat, mire fölpakolt Adám. Az őszialmát, három garaboly rétesbevalót is, négy füzér paprikát, tojást, mit, rakott a kocsira ,a saroglyába szénát a lovaknak, azon mód, ahogy a piacokra készül a tanyai kitermelő. * Mire fölcihelődött az ülésre, éppen hasadt az ég. Vékony, vérvörös pántlika, mintha valaki fölvágta volna amoda a mennyre az aláboruló felhőkérgeket és azon a biborpiros réten át indultak volna el a hűvös fuvalmak, a világi földekre. Lassan-lassan erősödtek a szelek, tágították, feszegették, rojtolgatták azt a mennyei hasadást és imhol göngyölgették is már fölfelé az ég tetejére a szürke takarókat. Úgyhogy mire Ádám fölnézett a magasságok irányába — szokás szerint minden útrainduláskor — már a félegen türemkedett a felhőpaplan széle, akkorra már lehúzta magáról a takarót a hajnal és érezni is lehetett, hogy kel is már fölfelé és felhőféketős, átkötött szemű, ormótlan nagy fejét, a napot fölemelte már az éjszaka vánkosáról. Ádám mindehhez az égbéli és földöntúli panorámához, persze, csak ennyit mondott félhangosan, miközben meghúzta a gyeplőt ott az ülésen, hogy: —• Szél lössz... De azért belülről örült az idő ilyen járandóságának, mert hiszen ősz volt már, október utolsó hete és ilyenkor a hajnali szél elszokta fújni a borulást, erős ugyan, de utána fölsüt a nap mindig, ami igen alkalmatos, ha úton van az ember a város felé a szombatnapi hetivásárra. Mert ma egyedül megy Ádám. Az asszonyt a házban hagyta. Köhögős egy kicsit, alighanem átázott a dereka, ahogy hajladozott a tegnapelőtti esőben, —• alszik a gyerek is még, az oskolás. Hadd aluggyanak... De a kutya, az fönn van. Ott csóválja a farkát a gledécia mögött a kapusarokban, féloldalt alázkodik, udvarol a láncon és föl-föl vicsorgat a gazdára, ahogy a tisztes házőrző állat szokott faluhelyen. Alighanem búcsúzik azzal a furcsa kutyanevetéssel, valamit mondani akar, de nem tud, hát csak nyöszörög a hű pára. — Na, Burkus... felel neki Ádám, míg visszafogja a lovakat a nagykapun túl és aztán leszáll a bakról becsukni a szárnyakat, merthogy egyedül van. A lovacskák ekkorra már kigőzölögték az álompárát és az álmot. A kesely föl is nyerít élesen, amint végiglát a nyílegyenes dülőúton és bokáiba szalad a futamodás frissesége. — Na, eriggyetök hát... legyint az ostorsugárral a hasuk alá Ádám és nekieresztve a gyeplőt, engedi a lovakat, hadd szaladjanak. Ismerik azok a járást úgyis. Zablarándítás nélkül térülnek rá a kocsiútra, amelyik a város felé kanyarodik. Vígan kotyog a sárgafirhécű parasztkocsi, tempósan verődfolyóirat 1958 januárjától kezdve havonta jelenik meg hatvannégy oldalas terjedelemben, mint a mostani mutatványszám. Az egyes számokat vagy a kiadóhivatalunkban (Casilla Correo 2250 Buenos Aires, Rep. Argentina) , vagy megbizottainknál (neveiket és címeiket lásd a fedőlap belső oldalán) lehet megrendelni a pénz előzetes beküldésével. Aki egész évre előfizet, az az évi 12 szám ára helyett csak tíznek az árát fizeti. Legkevesebb egy félévre lehet előfizetni. Ez esetben az előfizetési ár az egyes szám árának ötszöröse, vagyis a iiatodik számot ingyen adjuk. örömmel veszünk át cikkeket, fényképeket leközlésre. A következő témákból várunk cikkeket: Emigrációs csoportok története, megfelelő fényképekkel, emigrációban megjelent magyar könyv — magyar, vagy más nyelvű könyv magyar témával, bírálásra, magyar iskolák, magyar újságok, rejtvények — sakk, bridge, keresztrejtvény stb. mesék, versek, elbeszélések, rajzok, kézimunka, divat híres magyarok külföldön színdarabok, amelyeket műkedvelőkkel játszatni lehet, magyar városok története fényképekkel, magyar népviseletek, díszítő motívumok, sport értesítések stb. stb. Kéziratokat nem örzünk meg, és csak válaszbélyeg küldése esetén küldjük viszsza. . 29
