Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. május - Civitas Europica Centralis
2017-05-02
oldal | 13 2017. május 2. meg, ám tudós mivoltukat akkor sem teszik zárójelbe, amikor közügyekr ő l elmélkednek. Tudós mivoltából fakadóan a public intellectual ált alában kritikus véleményt mond, és nem ad világos útmutatást, hanem egyrésztmásrészt érveket használ. Ez a megközelítés segítheti a közügyek megértését, ám nem ad egyértelm ű útmutatást a politikai cselekvés számára. A véleményvezér is értelmiségi, s ő t leh et f őá llású tudós is, ám közéleti megnyilvánulásaiban ennek nincsen jelent ő sége. Ellentétben a public intellectuallel, a véleményvezér nem a problémákra és azok összetettségére világít rá, hanem leegyszer ű sítéseket alkalmaz. A véleményvezér els ő sorban poli tikai cselekv ő , ideológiai misszionárius: nem csupán kritizál, de sarkosan fogalmazva érvel saját határozott világmegváltó elképzelése mellett ( http://www.metazin.hu/ ) TGM : Még sokkal rosszabb lesz, miel ő tt jobb lesz Interjú Egyike a legvitatottabb, ám nemzetközileg legismertebb magyar értelmiségieknek. Úgy véli, a kapitalizmus fenntarthatatlan s megreformálhatatlan rendszer, s a valódi kommunizmus sosem valósult meg „… 1989 után szerte a világon kezdtek megjelenni olyan szi sztémák, amelyek számos vonatkozásban hasonlítanak a fasizmushoz, anélkül, hogy megszüntették volna a parlamentáris rendszerek kereteit, s terrort vagy diktatúrát vezettek volna be. A lényeg azonban ugyanaz: a szuverén hatalom meghatározhatja, hogy ki az á llampolgár és ki nem. A fölvilágosodás óta az az alapföltevésünk, amely egyébként szerepel valamennyi vonatkozó nemzetközi jogi dokumentumban is, hogy minden egyes személyt megillet az állampolgárság, megillet az állam védelme, valamint az a jog, hogy bele szóljon az állam, voltaképpen MINDEN állam ügyeibe. S ett ő l senkit sem lehet megfosztani. Azt se, aki ma (még) nem állampolgár, hanem „idegen”. Ez persze a valóságban nem így van. Majdnem húsz évvel azután, hogy 2000 nyarán ezt a Boston Reviewban megírtam , jött a menekültválság, amely különösen kiélezte ennek a hivatalos ideológiának a válságát. Arról nem is beszélve – nemzetiségi lap olvasóinak ezt nem kell magyarázni – , hogy a különböz ő kisebbségek jogait is korlátozzák. Ez megnyitja az utat a posztfasi zmus felé, mert az egyenl ő ség, amin elvileg az egész rendszer alapszik, nem érvényesülhet … ” ( http://ujszo.com ) C C i i k k k k e e k k A román média a magyar kormány románellenes propagandafőosztályként állít be egy MTAkutatócsoportot Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2017. május 2., kedd (MTI) - A magyar kormány "románellenes" propagandaf ő osztályaként állították be a bukaresti médiában a magyarországi Trianon 100 nev ű kutatócsoportot, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület nev ű , fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert harmincmillió forintos támogatást a békeszerz ő déssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre. A román sajtóban kedden is tovább gy ű r ű zött annak "leleplezésnek" a visszhangja, amelyet Ioan Aurel Pop történész, a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) tett egy múlt heti rendezvényen, amelyen a Román Akadémia újonnan létrehozott - f ő leg Or oszországgal foglalkozó - "Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemz ő Laboratóriuma" (LARICS) mutatkozott be. A kolozsvári rektor el ő adásában azt állította, hogy Románia "egy másik szomszédjával, Magyarországgal is információs és kommunikác iós háborút visel", Budapest pedig "saját költségvetéssel rendelkez ő állami f ő osztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel", Tamás Gáspár Miklós (1948) Filozófus. Kolozsv áron született, a Ceaușescurezsim miatt Magyarországra költözött. Az ELTEn, majd neves külföldi egyetemeken (Columbia, Oxford, Chicago, Georgetown, Yale, New School) tanított. A 80as években a magyarországi demokratikus ellenzék egyik vezető alakja. A S zabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, 1990től 1994ig parlamenti képviselője. Politikaifilozófiai munkássága markánsan elkülönülő korszakokra osztható. A rendszerváltás időszakában konzervatívliberális nézeteket vall, majd a 90es évek végére el távolodik a nemzeti liberalizmustól, s baloldali irányba tolódik. Sajátságos marxizmusa a kapitalizmus, illetve az általa államkapitalistának nevezett szovjet rendszer bírálatában nyilvánul meg.
