Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. május - Civitas Europica Centralis
2017-05-02
oldal | 14 2017. május 2. miközben a bukaresti kormány által létrehozott Románia Centenáriuma f ő osztálynak nincs elkülönített költségvetése. A jobbolda li Evenimentul Zilei és a liberális Adevarul cím ű lap is idézte Cozmin Gusa politikai tanácsadónak egy hétvégi tévém ű sorban kifejtett értelmezését, miszerint a Trianon 100 "egy az egész térség destabilizációjához vezet ő , intelligens, szegregacioista bomba" , amelyet szerinte a magyar kormány a román centenáriumi ünnepségek - Erdély és a Román Királyság 1918 december elsején kikiáltott egyesülésének közelg ő századik évfordulója - ellensúlyozására hozott létre. "Akik mindig is Románia ellen cselekedtek, mo st összeálltak egy jól finanszírozott projektben" - vélekedett az elemz ő , megjegyezve, hogy Románia els ő számú vezet ő i alkalmatlanok arra, hogy "büntessék" a Trianon 100ért Magyarországot, amely szerinte egy románellenes médiaprojekt. Közben az Adevar ul hasábjain a lap blogrovatának két publicistája, Mircea Morariu és Demény Péter a BBTE rektora által reflektorfénybe hozott témáról vitatkozik. Morariu Trianon 100 cím ű írásában egyebek között hétf ő n azt sérelmezte, hogy a magyar tört é nészek Erdély 1920as Romániának ítélésér ő l beszélnek, "és eltekintenek attól a tényt ő l, hogy a régió már 1918ban a Román Királysághoz csatlakozott". Demény Péter keddi válaszában leszögezte: a Trianon 100 nem kormányzati intézmény, hanem tudományos kutatókból álló munk acsoport. Szerinte Morariunak és Popnak azt kellene megértenie, hogy a trianoni évforduló kapcsán nem egy focimeccsr ő l van szó, amely után az "igazságát" érvényesít ő csapat majd gy ő ztesen vonulhat az öltöz ő be, a normalitás helyreállításához tárgyilagosságr a, és görcsösség nélküli párbeszédre van szükség. v v i i s s s s z z a a Ismét beszédtéma lett a NagyAlbánia eszméje a balkáni térségben Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2017. április 26., szerda (MTI) - Pristinában, Tiranában és DélSzerbiában ismét beszédtéma lett az úgynevezett NagyAlbánia eszméje - írják a belgrádi lapok, amelyek szerint Belgrádban úgy látják, a feléled ő nacionalizmusról és a török titkos szolgálat tevékenységér ő l árulkodik az, hogy az albánok újra nemzetük egyesítésér ő l beszélnek. A NagyAlbánia létrehozására vonatkozó tervek nem új kelet ű ek, évtizedek óta lázban tartják az albánokat és a szomszédságukban él ő ket. Az elképzelés egy ors zágban egyesítené az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban él ő albánokat, és ehhez szeretne csatlakozni a délszerbiai Presevovölgyben él ő albán kisebbség is. Néhány nappal ezel ő tt Edi Rama albán miniszterelnök, majd Hashim Thaci koszovói államf ő is hangot adott annak az elképzelésnek, hogy ha megreked a balkáni térség országainak európai integrációja, akkor a régióban él ő albánok "mini unióban" egyesülhetnének. A kijelentés azért is meglep ő , mert az utóbbi néhány évben az albán ve zet ő k kategorikusan elutasították, hogy ilyen álmokat dédelgetnek, Edi Rama 2014 végén egyesen azt mondta, hogy a gondolat csupán a szerb vezetés fejében létezik, és azért találták ki, hogy leplezzék a NagySzerbia létrehozására vonatkozó terveket. Az albán politikusok kijelentéseit azonban Szerbia nem hagyhatta szó nélkül, egyrészt mert a közvetlen szomszédságáról van szó, másrészt pedig Belgrád Koszovót is saját tartományának - és nem önálló államnak - tekinti, így a Presevovölgyben él ő albán kisebb ség és a koszovói albánok elszakadása az ország egységét sértené. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint nem véletlen a NagyAlbániáról szóló elképzelés id ő zítése, és legalább egy külföldi titkosszolgálat keze is benne van a dologban. A kormány f ő nem fejtette ki, hogy melyik külföldi ügynökségre gondol, ám a Vecernje Novosti cím ű belgrádi napilap szerdán már Törökország érintettségér ő l írt. Vucic szerint provokációról van szó, egyrészt a macedóniai parlamenti választás után kialakult patthelyzet et szeretnék feloldani, és el ő mozdítani a kormányalakítást, amely a macedóniai albán kisebbség jogainak b ő vülését is magában hordozná, másrészt pedig azt várják, hogy Szerbia felel ő tlen és elhamarkodott kijelentéseket és lépéseket tegyen, amelyek aztán fel használhatók lesznek ellene. Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter ennél hevesebben reagált az albán politikusok kijelentésére. Szerinte az egyesülési törekvéseket csak egy újabb balkáni háborúval lehetne megvalósítani, azaz Edi Rama és Hashim Thac i voltaképpen háborúval fenyegeti a térséget, ezért az Európai Unió határozott fellépésére van szükség, hogy csírájában elfojtsa az ilyen tendenciákat. Egyes elemz ő k szerint azonban nem kell háborús vagy elszakadási, illetve összeolvadási törekvésekt ő l tartani, a téma ismételt felszínre kerülése voltaképpen albán belpolitikai érdekeket szolgál, hiszen Edi Rama országában júniusban parlamenti választást tartanak. A kijelentés mindazonáltal Brüsszelt is az integrációs folyamatok felgyorsítására serkenthet i. v v i i s s s s z z a a
