Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis
2016-12-02
oldal | 19 2016. december 2. hatása mellett akad néhány káros, mi több, veszélyes következménye is … kevesen élhetnek azok közül, akik az eseményt akár gyerekként megélték, az 1918 és 1930 között létrehozott új nemzeti mitológia olyan erős pszichológiai hálót hozott létre a kollektív mentalitásban, amelynek hatása mai napig él és virágzik. Elég csak rögtön az egyesülés után létrehozott építészeti örökségre gondolnunk … Nincs is azzal baj, hogy December elsején a románság nemzeti ünnepét ünnepli. Mitologikus alapítás híján, fasizmus vagy kommunizmus elleni harc egyértelmű ünnepe nélkül más lehetőség jóformán nem is marad. Talán a temesvári harcok és az 1989-es események nemzeti ünneppé nyilvánítása. Ám azt a szakrális, szabadság iránti mozgalmat is meggyalázta számos, még élő politikus opportunizmusa vagy az 1990-es események sorozata. Más lehetőség tehát nem maradt, mint egy olyan eseményt nemzeti ünneppé, új mitológiává avanzsálni, amely nem képviseli és nem képviselheti a jelenlegi Románia összlakosságát. Ezzel addig nem is lenne túl sok baj, ha az ünneplés ma már az emlékezésről, a felhőtlen szórakozásról, a szabadnapról, a családi eseményekről, bulikról és köztéri mulatságokról szólna. Ám sajnos, a századik évfordulóhoz közeledve új erőre kap egy olyan mértékű nacionalizmus és tors történelmi és politikai narratíva, amelynek kollektív mentalitásra és a kisebbségekre gyakorolt hatása előre láthatóan nagyon káros, de sajnos akár veszélyes is lehet …” T. Szabó Csaba ( http://szabadsag.ro/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Így vesztették el Erdélyt a magyarok A XIX. század folyamán a román nép is bejárta a nemzetté válás útját. Az erdélyi triászként is ismert Samuil Micu-Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior köré tömörült értelmiség mert nagyot álmodni. Megszületett és mély gyökereket vert az azóta is hivatalos szinten tartott “eredetmítosz”, a dák-román folytonosság elmélete. E szerint ugye a románság az ókori dákok egyenes leszármazottja, a Krisztus előtti időktől a nagyjából a mai Romániát lefedő terület lakója. Ez vált a területi igények egyik legfontosabb propagandaeszközévé, hivatkozási alapjává. Az addigi cirill írást a latin betűk váltották, a szókészletet és a nyelvtant is szó szerint a megszólalásig közelítették a latinhoz. Moldva és Havaselve egyesüléséből 1859-ben megszületett a Román Királyság, az értelmiség pedig megfogalmazta igényét – többek között – Erdélyre és Kelet-Magyarországra. Pontosabban a románság egy államban való egyesítésére, a román fejedelemségek újbóli egyesítésére. Azért újbóli, a XVI-XVII. század fordulóján volt néhány nap, amikor Vitéz Mihály, Havaselve uralkodója egyszerre uralta Erdélyt és a két román vajdaságot. A román történetírás a „fejedelemségek” első egyesítőjét, vagyis Nagy-Románia megalapítóját tiszteli benne. Más kérdés, hogy Mihály soha nem egyesítette tartományait, de a hittel szemben a tények mit sem érnek … ( http://24.hu/ ) C C i i k k k k e e k k Nem vették fel a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára Kolozsvár, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező közgyűlése nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön.
