Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis
2016-12-02
oldal | 20 2016. december 2. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az UNESCO azért nem fogadta el a búcsú védettségére vonatkozó kezdeményezést, mert a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki nem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor. "A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja" - idézte a közlemény Kelemen Hunort. Az RMDSZ elnöke - aki négy évvel ezelőtt kulturális miniszterként terjesztette fel a csíksomlyói búcsút az UNESCO-hoz - lesújtónak és felháborítónak tartotta a történteket. Megjegyezte: ez az eset is azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyarság a saját ügyeiben csak magára számíthat. Azt is hozzátette azonban, hogy nem adja fel a célt, tovább küzd annak eléréséért. "Csak az összefogás, a következetes és kitartó munka fog eredményre vezetni. Ha nem vagyunk ott, ahol a minket érintő döntések születnek, akkor nem járunk sikerrel. Ezért kell felmutatnunk közösségünk erejét december 11-én" - utalt a parlamenti választások fontosságára az RMDSZ elnöke. A román kulturális tárca 2012 márciusában terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára a csíksomlyói búcsút. Egy hónappal később azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a Ponta-kormány miniszterei nem tartották fenn a kezdeményezést. 2014 márciusában az RMDSZ is belépett a Ponta-kormányba, és a kulturális tárca élére visszatérő Kelemen Hunor ismét beterjesztette a kezdeményezést. Az RMDSZ 2014 decemberében a kilépett a Ponta-kormányból. Augusztus közepén Kelemen Hunor azt közölte, hogy értesülései szerint "a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező dossziét visszavonja". Ezt később mind a bukaresti külügyminisztérium, mind pedig a kulturális minisztérium cáfolta. v v i i s s s s z z a a Kelemen Hunor: ha betartják a gyulafehérvári ígéreteket, az erdélyi magyarok másként tekinthetnek december elsejére Kolozsvár, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - Kelemen Hunor szerint Románia nem tartotta be azokat az ígéreteket, amelyeket az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatban 1918. december elsején a kisebbségi sorba kerülő erdélyi népeknek tett, és csak ha ezeket az ígéreteket 21. századi módon alkalmazza, akkor jöhet el az idő, hogy az erdélyi magyarság másként tekintsen 1918-ra. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozott erről csütörtökön. A politikus szerint a csaknem száz évvel ezelőtt tett ígéretek be nem tartására "normális reakció", hogy "meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti azt, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek". Kelemen Hunor szerint senkinek sem kell felháborodnia azon, hogy az erdélyi magyarok így gondolnak 1918ra. Őszinte és tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben, melyből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amely végén változhat 1918 magyarok általi megítélése. "Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek, és még sorolhatnám" - részletezte az RMDSZ elnöke. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és - szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva - kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk. Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét. v v i i s s s s z z a a
