Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-17
oldal | 16 2016. november 17. jöv ő jére, de ha ez bekövetkezik is, az eddigi felmérések alapján nem az eset leges Trumpeffektusra vezethet ő vissza … ( http://nepszava.hu/ ) Románia Amerikabarát sziget lett a z orosz harapófogóban Politikai megfigyel ő k a legutóbbi külpolitikai fejlemények nyomán nagyjából egyetértenek abban, hogy a térségben az Amerikabarát Románia amolyan magányos szigetté vált. A szomszédos államok mindinkább orosz befolyás alá kerülnek, és már a távolabbi szomsz é dok is közelednek Moszkvához. Az borítékolható volt – f ő leg az elnökválasztás els ő fordulója után – hogy a Moldovai Köztársaságban a második menetben is az oroszbarát Igor Dodon gy ő z majd, ezzel véget vetve a Pruton túli ország eu rópai integrációs törekvéseinek. A szavazatok összeszáml á lását követ ő en a gy ő ztes ki is jelentette, hogy nagy hiba volt Chisin ă u részr ő l az európai uniós tárgyalások megkezdése, illetve az uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírása, ami meggá tolta a Pruton túli állam oroszországi élelmiszerexportját. Az új államf ő elképzelése szerint országának az EU helyett az OroszországFehéroroszországKazahsztán alkotta vámszövetséghez kellene csatlakoznia. Igor Dodon az utóbbi években – nem kevés orosz segédlettel – jelent ő sen megszilárdította politikai helyzetét az országban, ahol a lakosság jelent ő s része egyébként is oroszbarát, nem beszélve a nagy számban él ő orosz kisebbségr ő l. Az új államf ő korábban ellenezte az ország Romániához való közeledését – jóllehet választási kampány alkalmából, nyilvánvalóan politikai megfontolásból, ennek éppen az ellenkez ő jét állította – , a két ország egyesülésér ő l pedig hallani sem akar. Olyannyira nem, hogy jav aslata szerint a Moldovai Köztársaság iskoláiban Románia történelme helyett Moldova történelmét kellene tanítani. Igor Dodon az orosz elnök, Vlagyimir Putyin nagy csodálója, és azt sem titkolta, hogy a „ Moldovai Köztársaság Putyinja ” kívánna lenni. Nem vél etlen, hogy Moszkva az els ő k között gratulált gy ő zelméhez. Igor Dodon elnökké választásával tehát a Moldovai Köztársaság várhatóan tovább közeledik majd Oroszországhoz, a 14. orosz hadsereg fegyverzete pedig minden bizonnyal teljesen Transznisztriában mara d, amely kommunista hatalmának többé nincs miért tartania Chisin ă utól … ( http://www.maszol.ro/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A bevándorlásellenesség hullámai „ Napjainkban aligha van sikeresebb pártcsalád összeurópai szinten, mint a muszlimellenes pártoké – még ha az elnevezésük körül heves viták dúlnak is. Széls ő jobboldali? Populista? Politológusok törik a fejüket minden orsz ágban, vajon találóe a széls ő jobboldali jelz ő vel illetni egy olyan pártot, amelynek társadalomképe és gazdaságfilozófiája alig különbözik egy neoliberális pártétól, és éppen a demokráciát, a jog uralmát, a n ő i jogokat érzi fenyegetve egy, a párt vezet ő i által intoleránsnak lefestett kisebbs é gt ő l. Meddig lehet érvelni az európai, a nyugati kultúrkör védelmével, és hol válik a tolerancia értékének védelme intoleránssá? A muszlimellenes pártok vezet ő i el ő szeretettel hivatkoznak arra, hogy a bevándorlás és az integráció körüli problémák sz ő nyeg alá söprése a szólásszabadság elfojtásához vezet. Ahogyan a 2002ben meggyilkolt holland Pim Fortuyn mondta: „Teljesen szabadon beszélünk, és azt mondom, hogy a multikulturális társadalom nem m ű ködik. Nem egymáshoz köze l, hanem különválasztva élünk.” A holland Geert Wilders , a belga Filip Dewinter , a dán Kristian Thulesen Dahl mindig hangsúlyozzák, ő k nem a muszl im 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
