Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis

2016-11-17

oldal | 17 2016. november 17. bevándorlók, hanem a muszlim radikalizmus vagy a politikai iszlám ellenfelei. Mindeközben retorikájuk egyáltalán nem arra utal, hogy komolyan vennék e különbségtételt ( Wilders fejkend ő‍ adót javasolt, Martin Henriksen , a Dán Néppárt parlamenti képvisel ő‍ je pedig legutóbb az arab nyelv használatát tiltotta volna meg az iskolákban). Napjaink migrációs folyamata i, valamint ezek következtében a nyugat- és észak­európai nagyvárosokban tapasztalható feszültségek e pártok és mozgalmak malmára hajtják a vizet. Márpedig ki tagadhatná, hogy a marginalizálódott muszlim fiatalok egy része számára a szalafista (pontatlan k ifejezéssel: fundamentalista) eszmék afféle valláspótlékot nyújtanak. Nem újdonság a történelemben, hogy az idegen környezetbe került népesség intenzívebb vallási életet próbál élni, mint az anyaország lakossága, és az ismeretlenben, idegenek között a vall ásba kapaszkodik mint az egyetlen közösségmegtartó intézménybe. Kanadai francia katolikusok, amerikai ír katolikusok vagy írországi skót protestánsok, dél­afrikai búr protestánsok sokan tudnának err ő‍ l mesélni. Ez a vallási hagyományba való bezárkózás érthe t ő‍ törekvés, és ezzel élnek vissza a szalafisták, akik saját vallásértelmezésüket akarják a marginalizálódott muszlim fiatalra er ő‍ ltetni. Az európai elit még nem találta meg a választ arra a feladványra, hogyan lehetne a muszlim radikalizmus (szalafizmus, politikai iszlám) és a szekuláris társadalommodell között megtalálni a közép­utat, amely ráadásul összhangban van a globális társadalmi, gazdasági folyamatokkal is (vagyis a bevándorlókat nem helyezi a szociálisan másodrangú polgárok közé, hiszen szükség v an rájuk az európai munkaer ő‍ piacon). A gazdasági válságot sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a muszlimellenes pártok meger ő‍ södésének okait elemezzük. Köztudomású, hogy válság idején mindig növekszik az idegenellenesség, a xenofóbia …‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Paár Ádám ( http://mno.hu/ ) Trump és Európa ‍ „‍ A puding próbája az evés –‍ ennél bölcsebb és rövidebb tanácsot aligha lehet adni Donald Trump megválasztott amerikai elnök külpolitikai, azon belül Európát is érint ő‍ terveit illet ő‍ en. Mindössze egy héttel vagyunk a választás után, amelyen Trump legy ő‍ zte a tengeren inneni liberális elit által is támogatott ellenfelét, Hillary Clintont . Ebb ő‍ l követk ezik, hogy amit ezekben a napokban látni és hallani az európai politikai színtéren a leend ő‍ amerikai elnökkel kapcsolatban, az f ő‍ ként a demokrata jelölt gy ő‍ zelmébe vetett, eltúlzott várakozást követ ő‍ csalódottság, a mindenkori politikai f ő‍ sodortól feltörek v ő‍ ellenfeleik gy ő‍ zelme esetén megszokott vészmadárkodás. Közben persze ne feledkezzünk meg néhány pragmatikusabb szerepl ő‍ helyezkedésér ő‍ l, puhatolózásáról sem a világ leger ő‍ sebb nagyhatalmának, legf ő‍ bb szövetségesüknek januárban hivatalba lép ő‍ új vezetése felé –‍ lásd Boris Johnson brit külügyér távolmaradását a hétf ő‍ i‍ ‍r‍e‍n‍d‍k‍í‍v‍ü‍l‍i‍,‍ ‍„‍t‍r‍u‍m‍p‍o‍s‍”‍ ‍u‍n‍i‍ó‍s‍ ‍m‍i‍n‍i‍s‍z‍t‍e‍r‍i‍ ‍ü‍l‍é‍s‍t‍ ő‍ l. Ami pedig Szijjártó Péter b ő‍ ven reklámozott és megideologizált hiányzását illeti ugyanerr ő‍ l a találkozóról, az félúton van a Trumpé knak küldött pozitív –‍ Orbán Viktor tusványosi beszédére épít ő‍ –‍ jelzések é‍s‍ ‍a‍ ‍h‍a‍z‍a‍i‍ ‍f‍o‍g‍y‍a‍s‍z‍t‍á‍s‍r‍a‍ ‍s‍z‍á‍n‍t‍ ‍„‍s‍z‍a‍b‍a‍d‍s‍á‍g‍h‍a‍r‍c‍o‍s‍”‍ ‍k‍o‍m‍m‍u‍n‍i‍k‍á‍c‍i‍ó‍s‍ ‍a‍k‍c‍i‍ó‍k‍ ‍k‍ö‍z‍ö‍t‍t‍.‍ ‍A‍ ‍f‍e‍l‍s‍z‍í‍n‍e‍s‍ ‍é‍s‍ ‍ leegyszer ű‍ sít ő‍ megközelítés helyett érdemes abból kiindulni, hogy nem egy harmadik világbe li banánköztársaság elnökváltásával állunk szemben, hanem az Egyesült Államokéval. Lehet, hogy az amerikai demokrácia közelmúltbeli történetében rendhagyó Trump felemelkedése, de a meglév ő‍ , bevett csatornákon keresztül történt. Hiszen ha kelletlenül is, de a Republikánus Párt elfogadta jelöltjének –‍ még azt se lehet róla elmondani, hogy harmadik párti jelöltként tört v‍o‍l‍n‍a‍ ‍á‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ ‍ Zord Gábor László ( http://mno.hu/ ) A kevesebb több ‍ „‍ Néha rám tör a nyugtalanság: nem tudom, hogy miért szurkolok folyton magunk, a f ő‍ sodor sajtó ellen, azért, hogy ne jöjjenek be jóslatai, ne jöjjene k be zseniálisnak hitt, de valójában ócska manipulációi. Talán éppen értünk szurkolok magunk ellen. Mert a f ő‍ sodor sajtó segítette becsontosodni a Rendszert azáltal, hogy inkább igazodott a Rendszerhez, mint a társadalom középrétegéhez. A f ő‍ sodor sajtó kez dte megmondani, hogy mir ő‍ l illik, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom