Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-17
oldal | 15 2016. november 17. A hagyomány szerint a nyitónapon plenáris el ő adások hangzanak el a tudomány id ő szer ű kérdéseir ő l, másnap, szombaton pedig a szakoszt ályok és fiókegyesületeik tartják meg a saját konferenciájukat. Az évek során ezek a rendezvények köre olyannyira kiszélesedett, hogy a konferenciák, vándorgy ű lések, tudományos ülésszakok egész novemberben jóformán egymást követik – az eseménysorozat Koloz sváron, november 25 – 26án csúcsosodik ki, a plenáris el ő adások a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében hangzanak majd el. Minderr ő l Bitay Enik ő EMEf ő titkár nyilatkozott a Szabadságnak, akit ő l megtudtuk: idén a rendezvény témája az Oknyomozó tudomány. De mi is az? A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat, tizenöt éves múltjával, az erdélyi magyar tudományosság jelent ő s fórumává vált, tükrözve a hazai eredmények és gondok mellett az összmagyar és nemzetközi tudománym ű velés irányait, lehet ő ség szerint a kiemelked ő bb megvalósításait is, ugyanakkor teret biztosít az elért eredmények bemutatására, megvitatására, valamint a jöv ő beni feladatok kijelölésére és egyeztetésére – magyarázta lapunknak Bitay Enik ő EMEf ő titkár … ( http://szabadsag.ro/ ) Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Milyen sajátosságok jellemzik a magyarok politikai attit ű djeit? Mennyire számítunk befogadónak vagy kirekeszt ő nek a többi európai országhoz képest? Milyen az egészségi állapotunk? Egyebek mellett e zek azok a kérdések, amelyeket az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói a leginkább mérvadó európai közvéleménykutatás, a European Social Survey (ESS) adataira támaszkodva válaszoltak meg. Eredményeikr ő l csütörtökön számoltak be. Az ESS legfr issebb eredményeinek egyik f ő tanulsága az, hogy Magyarország számos társadalmi attit ű döt és viselkedést kifejez ő mutató tekintetében eltér az európai f ő sodortól. S ő t, sok esetben a hozzá hasonló kulturális hagyományokkal és társadalmigazdasági fejlettség gel rendelkez ő régióbeli országokhoz képest is eltér ő tendenciákat mutat. Ezek alapján egy alapvet ő en bezárkózó, intézményeivel és a küls ő hatásokkal szemben bizonytalan ország képe bontakozik ki - olvasható az MTA Társadalomtudomány i Kutatóközpont háttéra nyagában … ( http://mta.hu/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Nem létezik a Trumpeffektus? Trumpeffektusban bíznak az európai populisták. Több választást rendeznek a következ ő egy évben, amelyek valóban alapjaiban határozhatják meg az Európai Unió jöv ő jét. Ugyanakkor semmi sem igazolja azt, hogy az amerikai események bármiféle hatással lennéne k az európai parlamenti pártok megítélésére. Ú j korszak eljövetelét jövendölik az európai populisták azután, hogy Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökének. A választási kampányban a megválasztott republikánus elnök egy sor olyan vélemé nyt hangoztatott, amely kifejezetten tetszett Marine Le Pent ő l kezdve a holland Geert Wildersen , vagy a német Alternatíván át egészen Norbert Hoferig , az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltjéig. Vajon tényleg elindíthate Trump gy ő zelme olyan folyamatokat az EUban, amely akár a közös Európa szétesését is eredményezheti? A közvéleménykutatások alapján az állapítható meg, hogy az amerikai elnökválasztás nem gyakorolt hatást az európai pártok népszer ű ségére, de összességében is megállapíthatjuk, a populista tömörülések népszer ű ségének változását nem külpolitikai kérdések befolyásolják. Nyilvánvaló persze, hogy a populisták térnyerése igen negatív hatást gyakorolhat az EU
