Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-26
oldal | 11 2016. szeptember 26. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 A szavazás felel ő sség is „ Akartoke egy olyan országban élni, ahol egy barátotok/családtagotok közmegvetés tárgya lehet egy magánéleti választás miatt? Vagy ahol egy népcsoportot vagy vallási csoportot meg lehet bélyegezni? Honnan tudjátok, hogy nem ti vagytok a következ ő k? ” Kupán Zsuzsanna , Németországban él ő fordító, tolmács nyílt levele „… Volt 2004ben egy másik népszavazás, és amilyen szerencsém van, annak is érintettje voltam. Nem lett jó vége. Akik akkor ismertek, tudják, hogy senkit ő l sem kértem, hogy elmondja, hogyan és miért úgy szavazott (vagy elmente). Nem tartozott rám. Most is így fogok tenni. Nem érdekel, hogy xy hogyan szavazott. Sosem fogok rákérdezni. Semmi közöm hozzá. Szeretném ezt világossá tenni, miel ő tt az a vád érne, hogy az igenek, nemek és érvénytelen szavazatok alapján csoportosítok. De ne áltassátok magatokat azzal, hogy lehet nemmel szavazni, de a felel ő sség nem a tiétek (h anem a kormányé, Brüsszelé, a migránsoké, az RMDSZé, az egyházaké – a sor folytatható). Aki nemmel szavaz, az jobb, ha tudja, hogy minden atrocitás és minden egyes uszító, gy ű lölköd ő megnyilvánulás, ami október 2a után következik, az ő felhatalmazásával és beleegyezésével fog történni. Nem haragszom érte. De a saját és f ő leg A. testi épsége és a lelki békénk most fontosabb. Ennek a szavazásnak jóval nagyobb a tétje, mint a korábbinak. Itt konkrétan a családomra, az életünkre, az emberi méltóságunkra megy a játék, és ebben kénytelen leszek kizárólag magunkra gondolni. Nekem itt a határ. Vállalom érte a felel ő sséget. Annyit kérek, hogy ti is vállaljátok a felel ő sséget a döntéseitekért, a tetteitekért és azok következményeiért … ” ( http://erdelyiriport.ro/ ) Élesített ösztönök „ Gigantikus menekültváros” gondolatával rukkolt el ő a miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcson. Ehhez nem is kell más, csak stabilizálni Líbiát – mibe kerül? – , ahová aztán „vissza kell vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat”. Csakhogy van egy bökken ő , a javaslat kivitelezhet ő ségének k atonai vagy geopolitikai vonatkozásain túl is: egyáltalán nem biztos, hogy akit a szül ő földjér ő l elüldözött a háború vagy a nélkülözés, és a jobb élet reményében egyszer már az életét kockáztatva, t ű zönvízen eljutott Európába, egy frissen stabilizált „gig antikus menekültvárosban” akar letelepedni. Ott tartani pedig csakis egyféleképpen lehet ő ket: ahogy például a görög szigeteket megvédeni, vagyis fegyverrel. A miniszterelnök még nem, de a „nemzet biztonságpolitikai szakért ő je” már kiejtette a t ű zparancs s zót egy lakossági fórumon. Ugyanaz a Nógrádi György , aki a határkerítést is „megjósolta”… A kormányf ő lassan két éve próbálja meglovagolni az emberek ösztönös és gerjesztett félelmeit úgy, hogy közben ne is t ű njön úgy, mintha álláspontja szöges ellentétben állna a keresztény erkölccsel, a felebaráti szeretet legf ő bb parancsával. És ez, valljuk be, nem könny ű . Azt sugallja, hogy valamiféle exkluzív tudás birtokosa, akárcsak a hozzá hasonlóan éleslátású magyarok. Mindenkinél hamarabb tudta, hogy „ezek” nem me nekültek, hanem honfoglalók, és elpusztítanak minket kultúrástól, következésképp a velük szembeni szenvtelenség vagy akár kegyetlenség már nem a felebaráti szeretet parancsának megtagadása, hanem jogos önvédelem … ” Sz ő cs Levente ( http://nol.hu/ ) A plakátokról tanulnak olvasni és gy ű lölni a magyar gyerekek „ … folyamatosan egy élhet ő jöv ő r ő l, latolgatva a lehetséges politikai megoldásokat Európa újkelet ű demokratikus társadalmai és ezen belül az erdélyi magyarság számára. Húszhuszonöt esztend ő vel számoltunk, amíg sikerül sajátos mintákat kidolgozni a Nemzetek határok nélküli, méltányos együttélésére is. Hát most itt van ez a h olnap, nézhetjük, tapogathatjuk, borzadhatunk t ő le: a miénk! Pedig micsoda romantikus 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
