Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-23
oldal | 16 2016. augusztus 23. Pécs, 2016. augusztus 22., hétf ő (MTI) - Megkezd ő dött a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétf ő n Pécsen. A hatnapos konferencia f ő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században. A Kodály Központban rendezett ünnepélyes megnyitón Mekis D. János irodalomtudós, a szervez ő bizottság f ő titká ra a 24 ország 128 intézményéb ő l érkez ő 493 el ő adó részvételével zajló kongresszusról azt mondta: "soha nem volt ilyen sokszín ű a program". Hozz á tette: a hungarológia nem lehet elszigetelt jelenségek elkülönült vizsgálata. Reményének adott hangot, hogy a t anácskozás más tudományterületeket m ű vel ő k számára is példaérték ű lehet. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora az egyetem alapításának 650. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszked ő - megfogalmazása szerint - világkongresszus résztvev ő it méltatva úgy fogalmazott: "köszöntöm a magyarokat határokon innen és túl, illetve a magyarok legjobb barátait". A rektor az eseményt a jubileumot felvezet ő év legrangosabb tudományos konferenciájának nevezte. A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök, a rendezvény f ő védnöke köszönt ő jét is, amelyben a tudósokat megszólítva kiemelte: "szükségünk van arra, hogy messze földre elvigyék hírünket, megismertessék történelmünket, kultúránkat". A globalizáció miközben új értékeket termet, másokat pusztulásra ítél, a világ sokszín ű ségét azonban a jöv ő számára meg kell ő rizni, ezért fontos minden nyelv, minden kultúra és hagyomány. Egy nép megmaradásának, kultúrája meg ő rzésének és gazdagításán ak nélkülözhetetlen feltétele a tudomány - idézték az államf ő szavait. Páva Zsolt (FideszKDNP), a baranyai megyeszékhely polgármestere a kongresszus alkalmas helyszínének nevezte a várost, emlékeztetve a pécsi püspökség (1009) és az egyetem (1367) ala pításának közelg ő évfordulójára. Err ő l megjegyezte: az egyházi központok kiemelt befolyást gyakoroltak a tudomány alakulására. A polgármester kijelentette: a hungarológia tudománya felszálló ágban van. Monok István, a tanácskozást szervez ő Nemzetközi M agyarságtudományi Társaság magyar társelnöke a megnyitón ismertette a szervezet elmúlt öt évér ő l szóló beszámolóját. Ebben kitért a jogszabályi környezet és a finanszírozás változásaiból fakadó m ű ködési nehézségekre is. A konferenciára valamennyi szoms zédos országból, valamint például az Egyesült Arab Emírségekb ő l, DélKoreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeztek tudósok. A tanácskozáson lesz például a németmagyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történe tét vizsgáló szimpózium. Foglalkoznak még egyebek mellett a nyelvi sokszín ű séggel, magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpátmedence vallási kultúrájával is. A nemzetközi kongresszust ötévente rendezik meg, 2011ben Kolozsvár, el ő tte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged és Bécs adott otthont a tanácskozásnak. Els ő alkalommal, 1981ben Budapesten rendezték meg a fórumot. v v i i s s s s z z a a Semjén: meg kell tartani a diaszpórát magyarságában Budapest, 2016. augusztus 22., hétf ő (MTI) - Fontos gesztusokat tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felel ő s miniszterelnökhelyettes hétf ő n Budapesten. A minisztereln ökhelyettes a Magyarság Házában megnyitotta a K ő rösi Csoma Sándor- és Pet ő fi Sándorprogram felkészít ő hetét. Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk: az els ő világháború körüli gazdasági kivándorlás miatt, azért, mert a második világháború el ő tt és után több hull á mban sokan kénytelenek voltak elmenekülni, továbbá nagy érvágás volt az 1956 leverése utáni menekültáradat, majd a Kádárrendszer alatti disszid álások. Emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehet ő séget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni - hangsúlyozta. A miniszterelnökhelyettes szerint a diaszpóra a kezdetekt ő l mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádárrendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy él ő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetb ő l a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették - magyarázta. Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása "az elszakított részek" magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenn i nekik,
