Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-23
oldal | 17 2016. augusztus 23. megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még él ő bb kapcsolatot az anyaországgal - idézte fel. Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek volta k, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre ő ket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszp ó ra megmaradása miatt. Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben "már csak pislákol" a magyar identitás, mert már s okadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése - hangoztatta. A miniszterelnökhelyettes kitért arra: a Kárpátmedence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak - vagy ő seinek - az egyharmada határon túli területr ő l érkezett. A cél "az egész világot behálózni a magyar üggyel", ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböz ő ré szeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot - mutatott rá. Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvev ő inek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy "minden magyart szeretünk". Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják ő ket az emberek és a szervezetek egymás közötti "bels ő intrikáiba", konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük - vélekedett. Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni ő ket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai. A miniszterelnökhelyettes végül "a nemzet egyesítésének missziójaként" értékelte a program résztvev ő inek te vékenységét. A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelent ő s az érdekl ő dés a diaszpóra magyarságát segít ő K ő rösi Csoma Sándor, és a szórványmagyarságot segít ő Pet ő fi Sándorprogram iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a prog ramokra 692en jelentkeztek, közülük 92en kizárólag a Pet ő fi Sándorprogramot, 202en pedig mindkett ő t megjelölték. A jelentkez ő k nagy része a K ő rösi Csoma Sándorprogramot preferálta. Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kérései nek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrét ű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életútinterjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékez ések szervezésében vehetnek részt. v v i i s s s s z z a a A szervez ő k szerint növekszik a magyarságtudomány iránti érdekl ő dés Pécs, 2016. augusztus 22., hétf ő (MTI) - Növekszik a magyarságtudomány iránti érdekl ő dés - hangzott el a Pécsett hétf ő n kezd ő d ő VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitója el ő tt tartott sajtótájékoztatón. Egyre népesebbek a kongresszusaink, az idei alkalom lényegesen tágítja a magyarságtudomány látókörét - jelentette ki Monok István, a tanácsko zást szervez ő Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság magyar társelnöke. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) alapításának 650. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszked ő , szombatig tartó kongresszusra 24 ország 128 intézményéb ő l 493 el ő adó érkezik, a hat nap alatt több mint 500 tudományos el ő adást hallgathatnak meg a résztvev ő k. Valamennyi szomszédos országból, illetve - többek között - az Egyesült Arab Emírségekb ő l, DélKoreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeznek tudósok. A konferencia f ő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. sz á zadban. Monok István az idei kongresszus különlegességér ő l azt mondta, hogy az egyetem teljes szellemi spektruma bekerül a magyarságtudomány látókörébe. Példaként említ ette a konferencia témáját adó jog, gazdaság- valamint orvostörténetet. Monok István fontosnak nevezte, hogy tudomány "mögékérdezzen" a médiumok által a magyarságról sugallt a képnek. Tuomo Lahdelma, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság finn e lnöke azt emelte ki, hogy a tanácskozáson negyven szimpóziumot tartanak. Az el ő adók magas számára utalva azt mondta: "nagy szükség van" ilyen kongresszusokra.
