Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-14
oldal | 15 2016. április 14. definiálod pontosan, ki az ellenséged, nem tudsz ellene globális harcot vezetni. Mi is éljük az életünket, de nincsene k illúzióink abból adódóan, hogy tudjuk, ki ellenség, és ki nem. Sem az európaiak, sem az amerikaiak nem tudják, ki áll velük szemben.” A zsidó politikus kijelentése azért pikáns, mert az európai gondolkodás és politika egyik f ő törekvése a két világháború és a holokauszt tapasztalata nyomán az ellenségképekt ő l való megszabadulás. Az európai integrációs projekt (az Európai Unió) ötlete eleve azon alapult, hogy a lehet ő legkisebbre kell csökkenteni a háborúkat kiküszöbölni képtelen, s ő t azokért felel ő s nemze tállamok szuverenitását. Ha mindenki els ő sorban európainak gondolja magát, akkor az európaiak nem fognak egymással háborúzni. Az értelmiségi elitek is a konfliktusok megszüntetését tartották az els ő dleges feladatnak, így a konfliktusok és ellenségképek kel etkezésének módozatai kerültek az elemzések középpontjába. Az ellenségképek dehumanizálnak Máig tartó hatása van például Reinhart Koselleck német történész munkáinak, aki a második világháborúban besorozott német katonaként szovjet fogságba került, fogolyként pedig a szovjetek az auschwitzi haláltáborban tartották fogva jó ideig, utána Kazahsztánba hurcolták. Koselleck egyik legfontosabb munk ájában (obskúrus címe van: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történetipolitikai szemantikája) három ellenségképet elemez: mit jelentettek a görögök számára a barbárok; a keresztények számára a pogányok; a nácik számára a zsidók. Állítása szerint ezek az elle nségképek többékevésbé (a harmadik teljesen) dehumanizálnak: nem tekintik (teljes érték ű ) embereknek a velük ellentétes néz ő ponton lev ő ket. Koselleck abból indul ki, hogy az ellenségképek mindig konstrukciók, ugyanakkor leszögezi, hogy képtelenség megszab adulni az ellenségképek gyártásától. Van olyan magyar interpretátora, aki szerint ebb ő l nem kell feltétlenül pesszimista következtetéseket levonni, ugyanakkor figyelmeztetés ez, hogy azonnal korrigáljuk magunkat, amikor azon kapjuk magunkat, hogy épp ellen ségképet kezdünk gyártani. Valljuk be, ez eléggé a valóságtól elrugaszkodott javaslat. Mindez jól jellemzi a kurrens európai elképzeléseket … ” Szilvay Gergely (mno) ANGELA MERKELEN MÁR A FILOZÓFIA SEM SEGÍT „ Szokatlan hangvétel ű cikk jelent meg nemrég a The New York Times hasábjain. A szerz ő , Daniel Kehlmann osztrák – német író, a migránsválságot elemzi annak tükrében, hogy Angela Merkel kancellár asszony h ő sies er ő feszítései ellenére Németországban egy új trend van kialakulóban, amely jóval elutasítóbb a migránsokkal szemben, és arra figyelmezteti a németeket, hogy Merkel migránspolitikája már az ország biztonságát veszélyezteti. A trend szerint radikális pálford ulásra van szükség, miel ő tt a politikus szükségtelen humanizmusa miatt Németország az összeomlás szélére kerül. A cikkíró elismeri ugyan, hogy ez a migránsbarát politika a XX. századi német történelem sötét tónusai miatt alakulhatott ilyenné, de azt is hoz záteszi, hogy a humanizmus és a törvény viszonya mindig nagy jelent ő séggel bírt a német eszmetörténetben. Idézi Immanuel Kantot , a XVIII. század végének nagy filozófusát, aki híres m ű vében, A gyakorlati ész kritikájában arról értekezik, hogy nincs olyan tö rvény, amely felülírhatná az egyén lelkiismeretét. Hasonló a helyzet más német bölcsel ő knél is, akiket ugyan nem nevez meg a szerz ő , de ugyanazzal a kérdéssel voltak elfoglalva, hogy az erkölcsi és lelkiismereti prioritások felül kell hogy írják még az áll am biztonságérzetének törvényeit is. Így tehát Merkel , véli a szerz ő , annak ellenére, hogy elvesztheti politikai pozícióját, mégis megmentheti Európa lelkét. Nemes szavak ezek, de mégis hamisan csengenek … ” Szabó László Zoltán ( http://magyaridok.hu/ ) Közös Európánk „ A migrációs krízisnek nincs egyetlenegy megoldása, még megoldások láncolata sincs. Nem lehet, hogy egy ország kiveszi magát az Európára nehezed ő tömegmegmozdulás alól, amint az sem, hogy mások kényszerítik rá a „megoldást”. Csak közös keresés van, legutóbb a húsvét el ő tti hétvégén a brüsszeli EUtörök csúcson. Jó, de ezt tényleg
