Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-14
oldal | 16 2016. április 14. mindenki tudja. Akkor miért kellene ezt az eszmefuttatást végigolvasn i? Azért, mert nem arról szól, hogy lám, igaza lett ennek vagy annak, hogy megkapta a magáét az vagy ez, hogy ő vagy ő megmondta... Egyszer ű tényr ő l van szó: Emberek százezrei menekültek/menekülnek a terroritatott szíriai földr ő l, a polgárháborús Afganiszt ánból vagy Irakból, és emberek milliói használják fel a helyzet adta lehet ő séget, hogy migránsként kövessék ő ket. Err ő l talán meg tudnának egyezni a különböz ő országok, különböz ő nézeteket valló emberek Európában: nem minden migráns menekült. Az Eurostat j elentéséb ő l kiderül: tavaly 1,25 millió új menedékkér ő érkezett Európába (363 ezer Szíriából, 178 ezer Afganisztánból, 121.500 Irakból). Ez ugyan az eddig legmagasabb szám, de töredéke annak, amivel ijesztgetik az embereket. Nem, nem embertelenség, ha a ga zdasági okokból Európa felé vándorló tömegeket távol tartják, és a már beáramlottakat visszaküldik. Európa küls ő határainak a védelme minden megoldás alapfeltétele – sokkal több, mint Macedónia támogatása a migránsáradat ellen, amely a védtelen EUtag Görö gország fel ő l hömpölyög Európa felé … ” Martos Péter ( http://www.becsinaplo.eu/ ) Merre tartunk, merre menjünk? Értelmiségi felel ő sség, értelmes megalkuvás „ Bármely életer ő s, prosperáló közösség a gyermekeket megszül ő és felnevel ő anyák, valamint a munkájuk verejtékével a megfelel ő é letszínvonalat, gazdasági állapotot megteremt ő apák nélkül elképzelhetetlen. Pozitív jöv ő kép ott alakul ki, ahol életer ő s ifjúság és sokoldalú stratégia áll a társadalom haladásának szolgálatában. Eközben a szellemi fejl ő désnek, a jólét kiteljesedésének a feltétele a számában er ő s, hazaszeretetben és tenniakarásban példamutató értelmiség megléte … Az értelmiségi réteg, a közösségük sors áért aggódó szabadgondolkodók csoportja egykori forradalmak elindítója volt. Jól tudta mindezt a kommunista rezsim, amely mell ő zésükr ő l é s meghurcolásukról gondoskodott. De hová jutottak napjainkban az értelmiségi sorsok Erdélyben? – tehetjük fel a lényegi kérdést. A választ Jakab Attila adja meg: „A kommunista rendszerben képzett és szocializálódott kisebbségi politikusokká vált értelmiségiek az RMDSZen belül egyfajta egynem ű sítési és elsekélyesedési folyamatot indítottak el, amely mindenekel ő tt a személy ek és csoportérdekek harcában érzékelhet ő . Ennek a harcnak esett á ldozatul a min ő ség és a hozzáértés. (…) A mindent lefed ő romániai «magyar érdek» oltárán gyakorlatilag mintegy megsemmisült – vagy legalábbis peremre szorult, társadalmilag alig láthatóvá vá lt – a független, szabad gondolkodás lehet ő sége. Különös jelenség, hogy amíg a román politikai vezetés minden id ő ben az értelmiség – els ő sorban nemzeti alapú é s megfontolású – integrációjára törekedett, addig romániai magyar viszonylatban inkább a kirekesz tés figyelhet ő meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy fiatal értelmiségiek (helyesebben diplomások) ne vennének részt a kisebbségi politizálásban. Ő k azonban azonosulni/hasonulni kényszerülnek, s egy id ő után gyakorlatilag el is veszítik a szakmai vis szavonulási lehet ő séget. Mindez oda vezet, hogy a veszélyeztetettség érzésének a következményeként mindennapi gyakorlattá, elemi emberi magatartássá válik a helyezkedés, az elvek elhallgatása (vagy megtagadása), illetve a megalkuvás.” Elég szomorú, hogy em berölt ő nyire a kommunista diktatúrából kivezet ő rendszerváltást követ ő en saját köreinkben a szabad véleménynyilvánítás a hátrányos megkülönböztetés lehet ő ségével fenyeget … ” Dr. Ábrám Zoltán ( http://www.becsinaplo.eu/ ) Magyar kórházálom „ Tehát lehetséges. Talán mégsem fog szeparatizmusnak t ű nni. Hiszen egykor, nem is olyan régen, avagy mindennap, ez a fajta kezdeményezés páni félelmet váltott ki a román nacionalizmusnak nem csupán szálláscsinálóiból, de megbízott parlamenti, önkormányzati szállásmestereib ő l, fenntartóiból, a Bús sovinisztához címzett fogadó f ő bérl ő ib ő l. Volt már szó külö n kórházról gyalázkodva és pokoli víziók keltése közepette, és volt már ilyen a történelemben ebben az Erd ő ntúli vadvizekben és rosszul fékezett indulatokban gazdag vidéken. Hogy messzebb ne menjünk, a két világháború között id ő szakban s az 1948as államos ításig m ű ködött református kórház Kolozsvárott, katolikus fenntartású Temesvárott és
