Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-23
oldal | 16 2016. március 1. körülötte rajzó fogalmakat tisztázni kell, másrészt pedig arra utaltam, hogy a téma bárme nnyire is hangzatos lobogtatása nem pótolja a következetes építkezést, mert a székely ember is csak a ház felépítése után teszi fel a tet ő re a bokrétát. Semmiféle visszajelzést ő l nem szoktam megsért ő dni, s ő t örülök neki, hogy elolvasták az írásomat, tarto k t ő le viszont, hogy ezzel nem mindenki van így. Az autonómia tekintetében a kommunikáció például kimondottan egyirányú: fent, a „központban” kinyilatkoztatnak valamit, bemutatnak valamilyen dokumentumot, és ehhez hiába érkeznek észrevételek, vita nem bont akozik ki. A Székely Nemzeti Tanács különösképpen élen jár a tekintetben: a Csapó féle autonómiatervezetet érinthetetlen axiómának tekinti, az ógörög példától eltér ő en azonban mindeddig semmiféle székely mértan nem épült fel rá, és szerintük az a Bolyai, aki ezt az axiómát megkérd ő jelezze, még meg sem sz ü letett. (Az RMDSZ autonómia tervezete kis mértékben kivétel az egyirányú kommunikáció alól: néhány módosító javaslatra érkezett egy összegez ő válasz, de a dokumentum nem változott, és a lehetséges társadal mi vita rendkívül gyorsan kifulladt.) Nagyon sokan kizárólag a román politikusok merev, elutasító álláspontját, az egységes nemzetállam mellett lándzsát tör ő román nacionalizmust hibáztatják azért, hogy negyedszázaddal a romániai rendszerváltás után a szé kelyföldi területi autonómia kialakítása terén egy tapodtat sem sikerült el ő bbre lépni. Én úgy gondolom, hogy mindemellett az autonómiát harsogó politikusainknak is alaposan önmagukba kell nézniük ahhoz, hogy rájöjjenek: valamit alaposan elvétettek … ” Szé kedi Ferenc ( http://www.maszol.ro/ ) „ A lehetséges kormányok legjobbika ” „ Az utóbbi napokban sokfelé olvashattuk, hallhattuk a magyarázatát, miért kellett felállítani ezt a bizarr kormánykoalíciót. A magyarázatokban az a közös, hogy mind azt próbálja elhitetni az emberekkel, ez a lehet ő legjobb megoldás, „a lehetséges kormányok legjobbika”. Senkinek nem k önny ű a helyzete: az eddig kormányzó Smer azokkal a jobboldali minipártokkal ijesztgetett, amelyekkel most összefogni kényszerült; a „mérsékelt” szlovák széls ő jobbnak a magyarokkal kell kooperálnia; a jobboldali kormánypártoknak pedig egy olyan koalíciót k ell legitimálniuk, amely ellenében felépítették a választási kampányukat. Mindegyik fél számára igaz tehát, hogy akikkel most lepaktálnak, „maga a gonosz”. Amit ki kell magyarázni mindegyik félnek a „sajátjai” felé, az tehát nem kevesebb, mint hogy miért s egítik hatalomra a gonosz er ő ket. Leibniz jutott eszembe err ő l, az a német matematikusfilozófus, aki egyebek mellett az integrál- és differenciálszámítást is megalkotta, emellett azonban nagy tapasztalata volt különféle uralkodói rezsimek kiszolgálásában. Leibniz egyik leghíresebb tétele, hogy a mi világunk a lehetséges világok legjobbika. Ezt a tételt abban a m ű vébe foglalta bele, amelyet Sarolta porosz királyné számára írt, mert akkoriban az uralkodók még szóba álltak a gondolkodókkal, s ő t – ha csak form álisan is – adtak a véleményükre (a 17 – 18. század fordulóján járunk, amikor a porosz katonaállam megkezdi felemelkedését) … ” Szalay Zoltán ( http://ujszo.com/ )
