Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-23
oldal | 17 2016. március 1. C C i i k k k k e e k k Szakért ő : a szakiskolák választásával sok diák a magyar nyelv ű oktatás elhagyására kényszerül a külhoni magyarok körében Budapest, 2016. március 22., kedd (MTI) - A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelv ű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelv ű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgy ű lés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén. A 2015ös külhoni magyar szakképzés éve keretében végz ett kutatásokat, a Kárpátmedencei gazdasági és munkaer ő piaci felméréseket ismertetve kifejtette: a nemzetpolitikai államtitkárság 2012 óta hirdet tematikus éveket, és az intézet tudományos alapot igyekszik adni ezekhez. Kiemelte: "a legnagyobb vesztes ég" az iskolaváltásnál tapasztalható, különösen, amikor a nyolcadik évfolyam elvégzését követ ő en középfokú intézmény választására kerül sor. A szakiskolák esetében sokan kényszerülnek arra, hogy többségi nyelv ű iskolát válasszanak és ezzel letegyenek a mag yar nyelv ű oktatásról - mutatott rá. Kántor Zoltán szerint egy kisebbségi magyar szakiskola annyival több, mint egy hasonló magyarországi intézmény, hogy a nemzeti integráció intézménye is, a magyar oktatásban megtartást szolgálja és kulturális központ is. Hozzátette: a köt ő dés meger ő sítése fontos feladat. A kutatóintézet igazgatója úgy vélte, a jól m ű köd ő szakiskola képzett munkaer ő t ad, és azt a célt kell kijelölni, hogy a magyar szakiskolát végz ő kr ő l elterjedjen, hogy ő k képzettebbek, könnyebben átképezhet ő k, így el ő nyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaer ő piacon. Kölcsönös el ő nyök rejlenek a szakiskolák és vállalkozók együttm ű ködésében, hiszen így olyan munkaer ő t képezhetnek, amilyenre valóban szükség van - magyarázta. Kántor Zoltán végül azt hangsúlyozta: a sikeres közösségépítéshez a külhoni magyar szerepl ő k sikeres együttm ű ködése szükséges. v v i i s s s s z z a a Nemzetpolitikai Kutatóintézet: minél szélesebb magyarmagyar együttm ű ködésre van szükség Szlovákiában Budapest, 2016. március 22., kedd (MTI) - A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint megfelel ő , korszer ű országos programmal, a politikából - és a MostHídból - kiábrándultak sikeres megszólításával lehet remény a felvidéki magyarság politikai képviselet é nek meger ő sítésére. A kutatóintézet az MTIhez kedden eljuttatott elemzésében mindehhez azt jelölte meg szükséges feltételként, hogy a jöv ő beli magyarmagyar együttm ű ködés minél szélesebb kör ű legyen. Felidézték, hogy Szlovákiában március 5én tartották az önálló ország történetének hetedik törvényhozási választását. A parlamenti választáson 23 párt indult el, közülük nyolc tömörülésnek sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a Keresz ténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) - százezernél is több szavazatot szerezve maradt a küszöb alatt, hozzájárulva ezzel a jobboldal gyenge szerepléséhez. Magyar szempontból folytatódott a korábbi választásokon már tapasztalt tendencia, hogy a magyarlakta területeken a választói hajlandóság elmaradt az országos átlagtól. A magyarlakta területként meghatározott 16 déli járás, valamint a f ő város és Kassa k ö zül idén már csak Pozsonyban, valamint az ugyancsak dönt ő en szlovákok ált al lakott Szenci és a Nyitrai járásokban volt az országos átlagot meghaladó a választói aktivitás. A 2010es és a 2012es választásokhoz hasonlóan idén is két párt küzdött a szlovákiai magyarok szavazataiért: a magát regionális és etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja (MKP), valamint a 2009es megalakulása óta a szlovákiai magyarok és a szlovákok együttm ű ködését szorgalmazó polgári párt, a MostHíd. A két párt küzdelmének eredménye megegyezik a két korábbi parlamenti választás eredmén yével: a Híd jobban szerepelt az MKPnál és parlamenti tényez ő maradt, míg a Magyar Közösség Pártja zsin ó rban harmadszor maradt ki a szlovák törvényhozásból - rögzítették az elemzésben. Az MKP a voksok 4,04 százalékát szerezte meg, ami 105 495 szavaza tot jelent. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az MKPnak továbbra is rendkívül stabil, ugyanakkor elégtelen méret ű a szavazói bázisa. A négy évvel korábbiakhoz képest a párt idén mintegy 4 ezer szavazattal kapott kevesebbet. A Híd az összes magyarlak ta járásban rontott a négy évvel ezel ő tti teljesítményéhez képest. A legkomolyabb visszaesést a Dunaszerdahelyi járásban könyvelhette el a párt: míg 2010ben még a helyi választók több mint fele a Hídra
