Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-29
oldal | 10 2016. február 29. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 „ Nézzük meg jól Auschwitzot még egyszer ” A Saul fia címszerepl ő je a cannesi filmfesztivál egyik legnagyobb szenzációja: sokan a versenymez ő ny legjobb színészének tartják. Röhrig Gézával , aki negyvennyolc év élettapasztalatával építette fel a karaktert, a világpremier után beszélgettünk Cannesban és Budapesten „… Kicsit úgy érzem magam a világot szemlélve, mint amikor egyszer Balatonra mentem autóval, és hirtelen észrevettem, hogy egy kerék gurul el ő ttem. Eltelt vagy öt másodperc, mire rájöttem, hogy az az én autóm kereke. Még minden oké volt, csa k már láttam el ő ttem gurulni a kocsim kerekét. A világban mintha ijeszt ő en új er ő re kapna a kegyetlenség, a szolidaritáshiány és a fundamentalizmus … ” (nsz) Jöv őé vértékel ő „ Magyarországon – ha hiszünk Orbán Viktornak és az ő évértékel ő jének – 2015ben nem történt semmi. Igaz ugyan, hogy az egyetlen rendszerszint ű reform, amelyet az Orbánkabinet 2010 óta meghirdetett és el is indított, kudarcba fulladt. Az oktatás átalakításá nak eddigi „eredményeit" a Fidesz is szégyelli, a minden létez ő és nem létez ő eredmény mellett boldogan szelfizget ő kormánytagok az iskoláról csak akkor beszélnek, ha nem tudnak elfutni a mikrofon el ő l, ilyenkor a béremelésekr ő l próbálnak füllenteni valami t. Mindez azonban nem számít, mert Orbán az évértékel ő n érdemben nem beszélt róla. De nem ejtett szót a kormányf ő az egészségügyr ő l sem. Nem vesztegette az udvar összegy ű lt tagjainak drága idejét a gyorsuló kivándorlásra, de még arra a kétségtelen bravúrra sem, hogy sikerült földhöz juttatniuk olyan helyben él ő , keményen dolgozó kisgazdákat, mint Lázár János , Mészáros L ő rinc , L. Simonné , vagy az egyre látványosabb paksi cs ő dtömeg el ő l Londonba emigrált projektcégvezet ő , Nagy Sándor . Orbán sorolt valódi vívmányokat is – például az önkormányzati adósság átvállalását (honnan hová vajon, ha így is, úgy is az adófizet ő állja a számlát?), az IMFhitel visszafizetését (az államadósság ett ő l nem lett kisebb, viszont a fizetend ő kamat megn ő tt) – ez ek közös jellemz ő je, hogy semmi közük a 2015ös esztend ő höz. Elmondta még minden id ő k legértelmetlenebb, mármár szijjártói mélység ű külpolitikai iránymutatását: nem hagyhatjuk magunkat belerángatni sem német, sem orosz, sem törökellenes akciókba, miközb en az oroszok és a törökök éppen egymást lövik (de egymás szövetségeseit tényleg rutinszer ű en), a német Angela Merkel hátába pedig pont a magyar miniszterelnök próbálja belevágni a csákányt, mélyebb sebet ütve a „szövetségesen", mint az összes ellensége eg yüttvéve. Amit még megtudtunk: 2015 legfontosabb eseménye az volt, hogy miután 3400 ezer menekült keresztülgyalogolt rajtunk, és kiderült, hogy három napnál tovább egyikük sem akar itt maradni, a mi példátlan helyzetfelismerés ű kormányunk fölépített az el terelésükre egy kerítést, egyszerre mentve meg Magyarországot, Európát, a kereszténységet, a lányainkat, meg úgy általában az európai kultúrát … ” Hargitai Miklós (nsz) Orbán párhuzamos valósága „(Tegyük nyugodtan zárójelbe Orbán Viktor évértékel ő beszédének, amit amúgy is csak az egyszer ű ség kedvéért nevezhetünk annak, els ő félóráját, azt a történelmi pannót, amelybe nagyjából önmagát festette bele, a kiegyezésig visszanyúl va. A szónoklat eme fele csak arra szolgált, hogy elénk tárja: mekkora utat tett meg Magyarország az elmúlt öt esztend ő ben és bár javítani kell a jöv ő ben a versenyképességünkön, de azért nagyjából minden rendben van; gazdasági növekedés, munkanélküliség cs ökkentése, a családok védelme, a nyugdíjak védelme és persze az egészségügy – kell Budapestre azért egy kórház – és az oktatásügy is, a Klikkel meg majd csak elbánunk valahogy. Ebbe a zárójelbe való az a gondolat is, amely Magyarország helyét – viccesen , a béketáborban helyezte el, egyenl ő 2 a rovatban idézett írások nem fel tétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
