Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-29
oldal | 11 2016. február 29. távolságra a világháborús múlttal küzd ő Berlint ő l, a nehéz egységre törekv ő Moszkvától, és az iszlámot kézben tartó Ankarától. Legyünk engedékenyek, ha a magyar miniszterelnök egyenl ő ségjelet tesz Berlin, valamint Ankar a és Moszkva közé, akkor ezt hagyjuk rá, tekintsük egy rosszul sikerült szónoki fordulatnak, illetve kezeljük egy t ű szúrásnak – Merkel felé. Pusztán azért, hogy kinyithassuk a zárójelet.) … ” Német h Péter (nszv) Két generáció múlva csak a famózus hagyományápolás marad(hat) Vajdaságban Mintegy 400 000, külhonban él ő , magyar anyanyelv ű /nemzetiség ű fiatal körében végzett kutatást a Mathias Corvinus Collegium és az MTA TK Kisebbségkutató Intézete. A GeneZYs 2015 cím ű Kárpátmedencei ifjúságszociológiai felmérés vajdasági koordinátora Szerbhorváth György szociológus, az MTA TK KI munkatársa volt, aki t els ő sorban a regionális eredményekr ő l kérdeztünk „… Az effajta kutatásokat a szakpolitikusok is fel tudják használni. Más kérdés, hogy egy kutatás mire elég — éppen a vajdasági magyar politika olyan, hogy ez esetleg nem érdekli. Nem hogy ifjúságkutatás nem volt másfél évtizede, de kisebb kutatásokon kívül szinte semmi. Fel kellene mérni a középgenerációt, az id ő sebbeket, a tényleges munkaer ő piaci helyzetet (bár erre volt kísérlet a Kárpát Panel 2007. évi kutatásában), a politikai preferenciákat, az egész ség(ügy), az oktatásügy kérdését stb., hogy reálisabb k é p rajzolódhasson ki. A vak is látja, milyen helyzetben van Szerbia, milyen a politikai élet, mennyire meg van osztva a vajdasági magyar politikai elit. Hogy a politikusok érdekl ő dneke az ilyen felmér ések iránt, az nem a kutatók felel ő ssége. Én a helyükben mindenesetre vakarnám a fejemet amiatt, hogy a fiatalok mennyire apolitikusak, mekkora a kivándorlási hajlandóság — mert el fog fogyni a potenciális szavazóbázisuk is … ” ( http://hetnap.rs/ ) Barbár Forever „ E hét keddjén, február 23án egy paramilitáris alakulat, melynek kormány közeli kapcsolatait a sajtó kimerít ő en feltárta és bizonyította, megakadályozott egy magyar állampolgárt alkotmányos alapjogának gyakorlásában. Ez az alkotmányos alapjog történetesen é pp egy népszavazási kérdés beadása volt – de lehetett volna más is. Megakadályozhatták volna abban is, hogy orvoshoz vigye vérz ő fej ű gyerekét, ebédet rendeljen egy étteremben, vagy hogy egyik városból átmenjen egy másikba. Vagy egyszer ű en csak abban, hogy éljen. Szabadságában akadályozták, és ez már majdnem olyan, mintha megölték volna. Ezen a jelenségen számos barátom és ismer ő söm felháborodott. Tele volt és van az összes közösségi oldal és médium elképedt, kétségbeesett megnyilvánulásokkal. „ Ilyen még nem történt.” „Új id ő számítás kezd ő dik.” „Mostantól bármi megtörténhet.” Ezek az emberek úgy tesznek – vagy az ért, mert nem figyeltek, vagy azért, mert nem akartak figyelni – , minthogyha nem lenne évek óta napirenden emberek megfélemlítése … ” Péterfy Gergely ( http://www.vasarnapihirek.hu/ ) Amerika hangja VEZÉRCIKK – „ Erdélyi magyar politikusok számára régóta talány, hogy az Egyesült Államok miért nem hallatja a hangját a romániai nemzeti kisebbségek, ezen belül els ő sorban a magyar közösséget ért jogtiprásokkal kapcsolatban. A hiányérzet annál is nagyobb, hogy tudjuk, Amerika folyamatosan a demokrácia és az emberi jogok „ház ő rz ő jeként" lép fel a világ minden táján, legyen szó ÉszakKoreáról, a KözelKelet háború sújtotta államairól vagy az afrikai országokról. Románia esetében az elmúlt id ő szakban többnyire a korrupcióellenes harc érte el Washington ingerküszöbét, kisebbségi vagy kifejezetten magyar kérdésekben viszont a hallgatás a jellemz ő . Még Markó Béla volt elnök is megállapítot ta az RMDSZ miniparlamentjének hétvégi ülésén, hogy ha az Egyesült Államok befolyást akar gyakorolni a térség fölött, akkor bele kell szólnia az etnikai kérdésekbe is. Szó mi szó, Amerika beleszól a térség országainak belügyeibe, csakhogy ebben id ő nként eg yáltalán nincs köszönet.
